Vazirisztán és az üzbégek

Egy hete már említettem, hogy összecsapások törtek ki pastun törzsek és üzbég dzsihádisták között Vazirisztánban. Az esettel utána nem foglalkoztam tovább, de az azt követő napokban folytatódtak az összecsapások. Az áldozatok számát 160 körüli tették, ebből 130 üzbég volt.

A Tálibán mindjárt reagált az összecsapásokra és felajánlották az üzbégeknek, hogy jöjjenek harcolni a megszállók ellen Helmand tartományba. Taliban 'invite' 10,000 Uzbeks to Helmand A 10000 egy kicsit túlzó szám, mindenhol máshol 1000 főre teszik a üzbégek számát. A tálibok állítólag segítenének átjutni a messzi Helmandba.

A harcok kitörésének oka egy múlt heti hír (About 100 killed in Pakistani border clashes ) szerint:
Although South Waziristan has long been a hotbed of support for Islamist militants, officials and residents said the inhabitants had had enough of the foreigners. "Most people are against them because they are the main source of security problems in our area," said a resident, who declined to be identified. After the fighting resumed on Monday, calls were made in mosques in Wana urging people to join a jihad, or Muslim holy war, against the Uzbeks, residents said. Residents say up to 1,200 Uzbeks are in the region. The Pashtuns refer to them as "gungas", meaning the dumb ones because they can't speak the Pashto language.

Helyszíne:
On Monday and Tuesday the fighting took place in Azam Warsak and Shin Warsak, two villages west of South Waziristan's main town of Wana. Wednesday's clashes centred in nearby Kalusha village.

Eközben ma a pakisztáni hadsereg különleges alakulatai benyomultak a törzsi területekre, hogy kézre kerítsék az üzbégeket, különösen a vezetőjüket, Tahir Juldasevet. A hadseregnem benyomulni veszélyes, tavaly megpróbálták és súlyos veszteségeket szenvedtek. Pakistan crosses a dangerous boundary

Az üzbégek dzsihádisták eredete: A Szovjetunió felbomlása idején Üzbegisztánban volt egy kisebb csoport a Fergana-völgyben, amely úgy képzelte, hogy az egykori tagköztársaságnak iszlám állammá kellene alakulni a függetlenség elnyerése után. A korábbi kommunista pártfőtitkár és 1992 után elnökké avanzsáló Iszlám Karimov azonban másképp gondolta, és hajtóvadászatot indított az üzbég iszlamisták után. Sikerrel járt és nagyrészük átment a szomszédos Tádzsikisztánba, hogy ott az akkor kirobbanó polgárháborúban, az iszlamista ellenzék oldalán fegyveres harcba kezdjen. Miután azonban ott befejeződtek a harcok 1997-ben, az üzbégeknek új bázis után kellett nézniük illetve létrehozták saját szervezetüket, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalmat, az IMU-t

A Tálibán Afganisztánban először 1997-ben, majd 1998-ban bukkant fel az üzbég és tádzsik állammal határos Észak-Afganisztánban. Az IMU csatlakozott hozzájuk, vagyis inkább A Tálibánt támogató al-Kaidához. Kétoldalú együttműködés volt. Az IMU kiképzőtáborokat kapott, ahonnan minden évben indítottak támadást Üzbegisztán, pontosabban az ott található Fergana-völgy ellen (A cél továbbra is az iszlám állam létrehozása volt Karimov szekuláris államával szemben). Cserébe a támogatták a tálibok észak-afganisztáni offenzíváit.

2001 után a túlélők bin Ladennel együtt a pakisztáni Észak Nyugati Határ Tarományban (NWFP) leltek menedéket. Két vezetőjük közül az egyiket Dzsuma Namanganit megölték az amerikaiak egy légitámadásban még Afganisztánban 2001 októberében. Másik vezetőjük Tahir Juldasev azóta is itt bujkál.

Az elmúlt két évben az al-Kaida és a paki Tálibán szisztematikusan számolta fel a politikai rendszert az NWFP-ben. Itt a paki kormány a helyi kormányhű vezetők, törzsfőnökökön (malik) keresztül befolyásolja (nem irányítja) az eseményeket. Közülük mintegy 300 esett áldozatul merényleteknek, kivégzéseknek. Azaz a tálibok kinyírták a kormánnyal együttműködőket és maguk vették át az irányítást.

Az al-Kaida és a tűlibok közötti ellentét, hogy az utóbbi Afganisztánra koncentrál, utóbbi a globális dzsihádra, azaz nekik belefélr a paki kormány megdöntése is. Omár helyettese, a katonai parancsnok Dadullah molla állítólag azonnal a térségbe küldte a dél-vazirisztáni Baitullah Mehsud-ot, aki éppen Helmandban volt az "ügyeit intézni". Waziristan jihadis wage war on each other

Míg itt helyben megy a harc, Jason Burke, akinek könyve magyarul is megjelent, kiváló áttekintés adott a Guardian-ben az al-Kaida nemzetközi újjászerveződéséről: Al-Qaeda: the second coming
Az szervezet agyközpontja Khost tartományban van:

The camp is high in the mountains, near the Afghan city of Khost, at the end of a dirt track on the border with Pakistan. It is not much to look at - a few mud buildings and some tents that are barely visible on the satellite photographs that Western intelligence experts spend hours poring over. It does not even have a name... For the camp is a training centre, run by a mixed team of Afghan, Arab and Pakistani instructors, fundraisers and ideologues. It is only one of half a dozen such installations set up in the past 18 months. It is in these camps, The Observer has learnt, that dozens of British citizens are thought to have been trained and then sent into Afghanistan to fight in recent months. The men, all of whom come from families with strong links to Pakistan, are said to number between 20 and 30, although details are scant. Security services have traced the individuals to the camps - most of which are on the Pakistani side of the border - but then lost the trail.

Hoppá!

Western government analysts now usually split al-Qaeda into three elements. The first is a 'hard core' of well-known leaders such as bin Laden and Ayman al-Zawahiri, his Egyptian-born associate, in Afghanistan. Security officials believe key decisions and operations take place on a new 'middle management' level dedicated to training volunteers who make their way to Pakistan and to co-ordinating both propaganda and bomb attacks around the world

A harmadik elem az ideológia, de nem másolom be az egész cikket, hosszú de érdemes elolvasni. Úgy látom egyébként Ahmed Rashid is erre a következtetésre jutott: Bin Laden turns 50, al-Qaida still strong