Hallgatom a Délelött c. műsort a Petőfin 9.45. Éppen a törökországi gyilkoságról volt szó, a műsorvezető azzal zárja mondanivalóját, hogy hát együt éltünk 150 évig, ezért (is) az érdeklődés. Persze ez aranyos, de ha nem éltünk volna együtt, akkor nem kellene, hogy érdekeljen? És a norvégok? Őket egyáltalán nem érdekli a külpolitika mert utoljára vikingekként kerültek kapcsolatba a külvilágba.
De nem szapulom, mert legalább foglalkozik külpolitikával. Múltkor belehallgattam egy másik Délelöttbe és akkor a zsoldosokról volt szó (magyar zsoldos halála Baghdadban kapcsán). Így tovább, még több külpolitikát! Hajrá! Csak egy kicsit zavar, hogy a riporter nagyon hosszan kérdez (alaposan megismerjük a véleményét) és néha annyira egyszerűeket, gyerekeseket, hogy fáj. Persze lehet, hogy ez kell a feltételezett hallgatóságnak, az ilyen egyszerű kérdések? Lehet.
Viszont a zenei szerkesztő nagyon jó. Minden száma jó. Kapni fog egy műsort a rádiómba, ha lesz egyszer.
Ritka hollóként kaptam két commentet. Az egyikben kijavítottak, hogy az általam dicsért szerző nem Varga Ágnes, hanem Vajda Éva. Elnézést és mindjárt itt a dicsért cikk is: Az elnök fáradt emberei. Állítólag együtt fogunk dolgozni egy projektben.
A másik hozzászólónak is köszönöm a a tanácsokat. Ha megnézi a korábbi bejegyzéseket, a tagolást láthatja. Amit postot látott, ott sajnos pont összecsúsztak a dolgok. A Corvinusos tapasztalatát látom én is az ELTE-n, de sajnos ez minden szakterületre jellemző. Találkoztam egy egész osztálynyi politológus hallgatóval, akik nem olvastak napilapot (azaz nem követik a politikát, közéletet, azaz nem érdekli őket - saját levezetésem).
Hogy egyébként mi a blog szerepe, nos itt már van magyar provincializmus. Én olyan külföldi blogokon szocializálódtam, amilyenek nem nagyon vannak itthon. Akiket hallok, látok megszólalni blogszakértőként, sosem említik ezt a típust, mindenki ki csak ezt önkifejezés, önmutogatás ön-xxxxxx típust nyomja. Vélemény blogot írni szerintem teljesen fölösleges. Engem például nem érdekel senkinek a magánvéleménye, ha nem ismerem magát az illetőt. A napirendje sem érdekel, hogy mit csinál. Ha magyar valóságról ír, az érdekel, meg ha valami olyanról ír, amihez ért. Az jöhet. A Délelöttben még mindíg az örményekről van szó. Éljen, éljen. A riporter még mindíg hosszan fejti ki a véléményét (vagy a kérdését). De neki is örülök. Éljen a külpolitika.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése