Hétvége és kölni

Először mindenképpen Barnett R. Rubin, az egyik legnevesebb afgán szakértő megvalósult ötletére szeretném felhívni a figyelmet. Azaz hogyan lehet kiváltani a mákot Afganisztánban? Felépült és működik az parfüm üzem és elkészült az első kölni Gulistan néven. Az oldalon van bővebb info, hogy hogyan lett az ötletből termék.

Együtt örülök azokkal akik hittek ebben és szurkolok azoknak akik befektettek ebbe dollármilliókat. Hazai afgán szerető parfüm terjesztök keressenek, segítsünk mi is!!!

Nézzük a hétvégi termést. A Népszabadság dicséretes módon ismét foglalkozott a PRT-vel. Amint látni, a NATO egy kisebb csoportot vitt ki Brüsszelbe, hogy találkozzanak a NATO főparancsnokkal.
Megjegyzem azért a NATO PR-ja profi. Engem egy hónapja Afganisztánba is elvisznek, most az újságírók. Komolyan veszik és pénzük is van.

A neten csak az egyik írás van fent Baghlan utat nyit a "nagyok asztalához" címmel Dési András tollából. James L. Jones tábornok jól ragadja meg a lényeget, idézem: Az emberek sokat várnak az új rendszertől, a kabuli hatalom kormányzási képessége azonban még alacsony. A NATO-csapatoknak, köztük a Baghlanba készülő magyaroknak e két tényező közötti űrt kell csökkenteniük azzal, hogy az afgán hadsereggel közösen gondoskodnak a biztonságról, segítenek az utak építésében, iskolák és egészségügyi intézmények létrehozásában - mondta az Afganisztánt hathetenként felkereső tábornok. Ezt nem is kell nagyon magyarázni. azért vagyunk ott, hogy a keretet megadjuk, mert egyébként sem létszámban sem felkészítésben nem vagyunk képesek másra.

A cikkben hátrébb: A NATO-ban úgy tartják: Afganisztán kapcsán legalább tíz éves elkötelezettséggel kell számolni. Azt is hangsúlyozzák: amikor egy tagállam felajánl valamilyen egységet, akkor annak legalább háromszorosával kell rendelkezni, hogy biztosítani tudják a folyamatos kiképzést és váltást. Ez persze egyrészt nem azt jelenti, hogy mi 10 évig leszünk Baghlanban. 2 év múlva eldöntjük vállalunk e mást, vagy maradunk. De szerintem a azért 10 év optimista becslés. Lehet hogy nem 30000 katonával, de NATO/ISAF jelenlét még akkor is lesz. Persze sok múlik azon, hogy mennyire lesz sikeres a nemzetközi közösség és az afgán kormány. Lehet hibázni is.

Amit kiemelnék az a háromszoros egység. A szerző úgy írja vagy legalábbis nekem úgy tűnik, mintha ez újdonság lenne. De nem. Mióta magyar csapatok külföldön misszióznak, azóta nálunk is megy. Gondolom mikor bevállalunk valamit, kiszámolják az erre megfelelő emberek, hogy lesz e elég katona rá!És gondolom külföldön ez még régebb óta így megy.

A cikk vége, telitalálat. ... a PRT vezetése lehetőséget ad Magyarországnak, hogy helyet kapjon a nagyok asztalánál. Ilyen távlati cél lehet csak a PRT eredménye. Igen, ezzel egyetértek

E cikk alatt következik Füzes Oszkár elemzése. sajnos ez még nincs fenn a neten, úgyhogy kénytelen vagyok vele úgy vitatkozni, hogy nem tudom idézni.
Az első tételek szerint
1. A helyzet fokozatosan romlik, ezt Karzai elnök szavai is alátámasztják.
2. ezt alátámasztják a hírek miszerint a tálibok növekednek és szervezettebbek.
3. nő a kábítószer termesztés és csempészet, amelynek ellenőrzését visszaszerezték a tálibok így a népszerűségük is nő a parasztok körében, mert a egyre több paraszt termeszt mákgubót.

1.-2. A helyzet nem romlik. Mint azt a Narancsban megjelent cikkemben (neten még nem hozzáférhető) kifejteni próbáltam, azért hallunk a megnövekedő nemzetközi és tálib áldozatokról, mert a NATO olyan helyre küld 6000 katonát ahol eddig 600 volt. Ez a vidék, dél-Afganisztán, mostanáig a tálibok ellenőrzése alatt maradt. Ők most meglepődve látják a sok katonát, akik alaposan felkavarják a pocsolyájukat. És mivel a NATO helybe megy, könnyen összefuthatnak egyszerre 60-100 mezei tálibbal. Akik ugyanis idáig útszéli vagy öngyilkos robbantottak főleg külföldi (al-kaidások) voltak. Különben is nehéz megtámadni egy olyan egységet, amely az év nagyrészt saját bázisán (bunkerjében) tölti és nem egy ki az afgánok közé, ebben sosem voltak jók az afgánok
Karzai ebből a szempontból mellékes. Politikusként az az érdeke, hogy a figyelem ne lankadjon és minél több külföldi katona és pénz jöjjön. Saját belső riválisaival szemben ez biztosítja számára a támogatást.
3. A termelés és csempészet nő. Ez az afgán kormány gyengeségének az oka + a jó időjárásnak. Tavaly a bevetett terület csökkent, a termelés nőtt. Ezt tessék összeadni. Ahol tálibok voltak, ott idáig és ők kaszálták a pénzt, ahol meg nem ott nem. Így lesz ez ezután is, nincs összefüggés a növekvő erőszak és a növekvő termelés között. Ha a tálibok megerősödnének délen, attól ott ugyannyi lenne a drogtermelés most is. Meg a bevétel is. Ahol nincsenek tálibok ott a hadurak, rendőrparancsnokok, hivatalnokok nyelik el a pénzt.
A parasztoknak meg mindegy ki van hatalmon, ha lehet azt termelik amiből a legtöbbet keresnek. És ezt ne vegyük zokon ott, ahol még rendes ivóvize sincs az embereknek, és ha eltöröd a lábad, vérmérgezésben halsz meg, mert nem éred el időben a 2 napnyi járóföldre levő kórházat. (további kérdések lesz-e ott orvos, gyógyszer, tiszta víz, azok hiányába még akkor is belehalhatsz, ha elérted).
Azt se felejtsük el, hogy a tálibok azért egyszer már beszüntették a termelést, erre azóta sem volt képes senki. Füzesnek viszont abban igaza van, csak nem viszi tovább, hogy akkor mégis van/volt Afganisztánban valaki aki szerette a tálibokat? Mert volt bizony, sokan voltak, akiknek az nem volt akkora szenvedés, mint amennyire azt beállították a világsajtóban.

4. tétel: az egyes NATO nemzetek mindenféle kikötéssel engedik csak el csapataikat. Korlátok vannak, hogy egy egység miben vehet részt és miben nem. Ezek közt említi a "ópiumháborút is.
Akkora vita van a kikötésekről, hogy mikor kint voltunk Brüsszelben, Kabulban és Kandahárban, ahány tisztet vagy politikust kérdeztünk meg, annyiféle választ kaptunk. Hogy pontosan mi ez, hány van belőle szerintem senki sem tudja, de az biztos, hogy kikötések vannak, titkosak, 73 és 13x közötti kikötés van belölük az öszes nemzetre vetítve.
A lényeg itt, hogy NINCS ópiumháború. ISAF/NATO nem vesz részt benne, nem fog üldözni senkit. Igen ha ilyet lát a magyar PRT, elfordítja majd a fejét. MERT NEM EZ A FELADATA. Sajnos ez a feltétele annak, hogy a biztonságot egyébként biztosítani tudja. Nem kolonizálni megyünk és leverünk mindenkit, aki rosszat tesz, mert akkor úgy járunk mint az amerikaiak. Lehet majd ezt is, de csak később, mert ez a rendőrség, meg az afgán kormány dolga.

5. tétel. Idézem, a tálibok ma már reálisan törekszenek arra, hogy véglegesen visszaszerezzék a tényleges ellenőrzést a Pakisztánnal szomszédos területek ... felett.

Nem, nincsenek abban a helyzetben. Komolyan. Ezeken a területeken tartják magukat az biztos, nem mondom hogy vesztésre állnak. De azt is hozzá kell tenni, hogy idáig nem is kérdőjelezte meg senki a hatalmukat (USA hadsereg, kormány, ISAF stb). Majd most, mert odamegy sok nyugati katona. És lásd máris első tétel. + iszonyú jó a sajtójuk a PR-juk. Ezt nekünk NATO tisztek dicsérték, szóltak róla elismeréssel.

6 tétel. Pakisztán kétarcú szerepet játszik. Nyíltan ellenzi, titkon támogatja. + az al-kaida is ott van.

ezt jól látja a szerző.

Ez nem tétel, de a szerző szerint sok szakértő szerint van iraki és afgán ellenállók között kapcsolat, ami paki és iráni hallgatólagos jóváhagyással működik. A pakit is kétlem de főleg az iránit. Lásd Irán tálib ellenes volt/van, bin laden utálja a síitákat, a felkeléssel leköthető amerikai erők minimálisak Afganisztánban, drogprobléma iszonyú nagy Iránban. Teherán érdeke inkább a termelés csökkentése lásd hatékony kabuli kormány. (a termelés nagy része a földrajzilag őrizhetetlen iráni/paki/afgán határon át indul Európába). végül nem hiszek és hittem sosem abban, hogy az al-kaida és az iráni vezetés között lett volna kapcsolat.

a cikk második fele arról szól, hogy a jelenlegi modell fenntartható-e? Azaz a nemzetközi közösség finanszírozza a helyreállítást, ám ez nem tarthat örökké, és ha egyszer vége ennek, akkor utána mi lesz. Mert az afgánok hagyományaikban egyébként nagyon ellenállóak, és a demokratizálódást sem fogják bevenni/lenyelni annyira könnyen. És a a nyugat hazament, lehet hogy visszatérnének maguk szokásaihoz.

Ez megint telitalálat a szerző részéről, pontosan ráérzett a probléma lényegére. Abban ugyan vitatkozok vele egy kicsit, hogy csak az angolszász nemzeteknek fontos ez, mert bár katonájuk nekik van a legtöbb, ám pénzben a németek meg a japánok a fő donorok és még sok európai ország is tolja bele a pénzt Afganisztánba. Többet mint a britek meg az USA. A katonák meg jönnek mennek. Lehet még több lesz a nem USA katona mint az európai, idővel. mert ha gyorsan kell menni erővel, abban tényleg az USA a legjobb.

Egyébként ha valaki olvasna még a fenti modell problémájáról, hadd ajánljam saját eszmefuttatásomat, a Kül-Világ folyóiratban, most jelent meg.

Na, most elmegyek focizni