Az orosz-ukrán háború második napja, a lengyel Keleti Kutatások Központjának értékelésével

Orosz támadás Ukrajna ellen - a háború második napja

Rosyjski atak na Ukrainę – druga doba wojny - Andrzej Wilk - Piotr Żochowski

https://www.osw.waw.pl/pl/publikacje/analizy/2022-02-26/rosyjski-atak-na-ukraine-druga-doba-wojny?fbclid=IwAR3y97WqWiTt1sC8x7ueRT3RGaBqAjour_8wY4FRYOFcSvpCqwUDLZ45w-4

Mitrovits Miklós történész majdnem teljes fordítása az eredeti lengyel szövegből, a fordító jóváhagyásával, annak FB oldaláról. A szöveg két részből áll, első rész az események sorrendje, második rész a két lengyel kutató elemzése.

(Mivel Magyarországon nem tudok olyan elemzőközpontról, amely naprakész elemzéseket adna az #orosz-#ukrán háborúról, így lefordítottam a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich - OSW napi anyagát tájékoztatás céljával -  Mitrovits Miklós megjegyzése)

"Az #Ukrajna elleni fegyveres agresszió második napjának végére az Orosz Föderáció fegyveres erőinek egységei elfoglalták a Kijevtől északra és északnyugatra fekvő területeket, és megkezdték a városon belüli műveleteket - kezdetben eltereléssel, később pedig felderítő oszlopok bevonulásával a város határain belül. A fővárosban a harcok pontszerűek, főként az északi kerületekben és a központban zajlanak. Az ott tevékenykedő szabotázs- és felderítőcsoportokat a védők - az Ukrán Fegyveres Erők katonái mellett a területvédelmi erők és rendőrök - semlegesítették vagy kiszorították. Az ukránok kezükben tartották a Kijevet ellátó vízerőművet is Vigorodban (Kijevtől északra). A város területén található erőművet lőtték. Az Orosz Föderáció erői megszilárdították ellenőrzésüket a főváros északi és északnyugati külvárosa felett, de sikertelen volt az éjszakai légi támadási kísérletük a repülőtér és Vaszilkiv városa (Kijevtől 40 km-re délre) ellen, amelynek központjából több órás összecsapások után az ukrán 40. gépesített dandár alegységei és a területvédelem visszaverte őket.

Ukrajna északkeleti és keleti részén a felek áttértek a pozíciós hadműveletekre. A leghevesebb harcok Csernyihiv, Szumi, Ohtirka és Harkiv városai körül folynak, utóbbi városok bekerítve vannak, az orosz egységek megpróbálják áttörni a védelmi gyűrűt és betörni. Donbasszban sokkal kisebb léptékű összecsapások zajlanak, és az ukrán fél megkezdte a két napja támadás alatt álló (állítólag 80%-ban elpusztult) Scsasztja városának kiürítését. A Herszon térségben az orosz egységek áttörték a Dnyeperen átívelő híd védelmét, és Herszon megkerülésével - amelyért harcok folynak - fő erőikkel megközelítették Nyikolajevet (a város elleni támadást visszaverték), majd bevették Melitopolt. Február 25-26-án éjszaka az oroszok légi és tengeri partraszállást hajtottak végre a Fekete-tenger partvidékén. Az Odessza és Nyikolajev közötti Koblev térségében az egyiket az ukrán 28. gépesített dandár erőinek kellett visszaverniük.

Az oroszok folytatják rakéta- és légicsapásaikat ukrán területen. Február 25-26-án éjszaka a Fekete-tengeri Flotta állítólag különösen aktív volt, és szárazföldi célpontokat támadott Kalibr rakétákkal. Többnyire katonai célpontokat bombáznak, de célzott, helyszíni csapásokat mérnek polgári célpontokra is (Kijev, Harkiv).

Az ukrán egészségügyi minisztérium szerint 198 civil halt meg és 1115 sebesült meg az orosz támadások következtében. Az energiainfrastruktúra létesítményeit érintő csapások az energiaellátás első jelentős problémáihoz vezettek. Számos felsővezeték és alállomás megsérült, és számos település - 32 a Csernyihovi területen, 53 Zaporizzsjában, 11 a Szumi régióban - lekapcsolódott a hálózatról. Az ország villamosenergia-rendszere már harmadik napja üzemel elszigetelt üzemmódban.

Az ukrán fél arról számol be, hogy az orosz fegyveres erők második csapásmérő egységeket készítenek elő és telepítenek. Az orosz csapatok különleges koncentrációja Fehéroroszország Gomel régiójában figyelhető meg. A 35. összhaderőnemi hadsereg (a Keleti Katonai Körzetből) zászlóalj harccsoportjai várhatóan Mazir térségében fejlődnek ki. Mazir és Hojniki (mindkettő Belarusz terület) környékén összese 150 harci, támogató és szállító helikopter állt össze. Keleti irányban és a Krím felől is bevetésre kerülnek másodrendű egységek.

A konfliktusban részt vevő felek az ellenséges veszteségekről beszámolnak, de saját veszteségeikről nem adnak adatokat.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint február 24. óta 821 ukrán katonai infrastrukturális létesítményt semmisítettek meg, köztük 14 repülőteret és 19 parancsnoki állást és kommunikációs központot. Az ukrán hadsereg állítólag szintén vesztésre állt: 24 SZ-300 és Osza légvédelmi rakétarendszer, 48 rádiólokációs állomás, 7 harci repülőgép, 7 helikopter, 9 pilóta nélküli légi jármű, 87 harckocsi és páncélozott harcjármű, 28 többpályás rakétaindító, 118 speciális katonai jármű és 8 hajó.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz katonai veszteségek 2022. február 26-án reggel 6 órakor a következők: repülőgépek - 14, helikopterek - 8, tankok - 102, páncélozott harcjárművek - 536, ágyúk - 15, BUK rakétakészlet - 1, autók - 17, emberi veszteségek - 3-3,5 ezer (hangsúlyozták, hogy ezeket az adatokat meg kell erősíteni). Az ukránok állítólag 200 embert ejtettek foglyul.

Az ukrán társadalomban két párhuzamos folyamat figyelhető meg. Egyrészt a lakosság egy része elhagyja azokat a területeket, amelyeket leginkább veszélyeztet az orosz csapatok átvétele (kelet-ukrajnai városok és Kijev). Megnövekedett a forgalom a határátkelőhelyeken, elsősorban Lengyelországgal. A lengyel határőrség adatai szerint február 25-én 47,5 ezer ember lépett be Lengyelországba (10,8 ezren Ukrajnába távoztak). Másrészt fokozódik a mozgósítás és a társadalmi-politikai konszolidáció a hadsereg és az elnök körül, aki aktívan kommunikál a polgárokkal, hatékonyan tájékoztat az aktuális katonai helyzetről és tárgyal a külföldi partnerekkel. Ez a lakosság és a katonák moráljának fenntartását szolgálja, és hatékonyan ellensúlyozza az orosz média által terjesztett dezinformációt. Zelenszkij hozzáállását sok ukrán, köztük az ellenfelei is nagyra értékelik.

Az OSW szakértőinek megjegyzései:

A hadműveletek második napján nyilvánvalóvá váltak az orosz hadművelet jellegzetes vonásai, amelyek megkülönböztetik azt a tipikus támadó hadműveletektől. Az Orosz Föderáció Fegyveres Erői úgy kezdtek, hogy előbb nem szereztek klasszikus (legalább háromszoros) számbeli előnyt a védekező féllel szemben, ami azonban érthetőnek tekinthető a felszereltségi aránytalanságok miatt, különösen a légvédelmi és légitámadó eszközök tekintetében. Az agresszor megelégedett a viszonylagos egyensúly elérésével. A két csoportosulás - az orosz és az ukrán - egyenként mintegy 200 000 katonát és tengerészt számlál. Az orosz hadsereg eddig legfeljebb 100 000 főt vetett be az ukrán területen folyó műveletben való közvetlen, aktív részvételre (az orosz fegyveres erők teljes potenciáljának 10%-át), többségüket a szárazföldi komponensben (ukrán becslések szerint a 90 zászlóalj harccsoportból 60-at korábban közvetlenül a határvidéken vetettek be). A rakétatámadások, és különösen a légierő bevonása, amelynek fokozott részvétele már a háború első óráiban az ellenséges légierő teljes megsemmisítéséhez vezethetett volna, ami nem történt meg, viszonylag korlátozottnak tekinthető - a lehetséges célpontok listájához képest. Tekintettel arra, hogy Oroszország a támadó fél, ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, hogy nem illik bele a hadművészet meglévő kánonjaiba. Ehelyett természetes, hogy az Orosz Fegyveres Erők a hadművelet harmadik napján kezdik meg a másodrendű egységek bevezetését.

Az orosz akciók viszonylag érthetővé váltak abban a pillanatban, amikor Kijevet a hadművelet fő célpontjaként azonosították, és az egyetlen olyan nagy célpontként, amelynek elfoglalására az orosz erők következetesen törekednek, növelve helyi potenciáljukat és kockáztatva a jelentősebb veszteségeket. A legtöbb támadó alegység elsődleges feladatának az ukrán erők lekötését kell tekinteni, és így megakadályozni, hogy azok a védekező főváros segítségére siessenek. A Kahovszkij-víztározó és a Krím vízellátását biztosító csatorna környékének elfoglalására irányuló hadmozdulatok kivételével az összes többi a fent említett csapatok lekötésének elsőbbségét mutatja a földrajzi cél elérésével szemben.

Az ukrán fegyveres erők potenciálját eddig kevéssé érintették. Kivételt képeznek a légierő és a légvédelem, amelyek elvesztették az orosz légi műveletekkel szembeni hatékony fellépés képességét, és tevékenységük a kétnapos művelet után nagyrészt szimbolikus jellegű. A hadsereg szárazföldi potenciáljának magja azonban megőrizte az ellentámadások végrehajtására való képességét, mint például Kijev felmentése. Az ukrán hadvezetés döntése, hogy egy nagyobb manővert hajtson végre a csapataival (amit megnehezít, hogy az agresszorral való harcok lekötik, és nincs megfelelő légvédelme), továbbra is nyitott kérdés marad. Egyelőre a fő városok blokádjára összpontosít, hatékonyan akadályozva az ellenség támadásának kialakulását. Az összecsapások első két napja alatt az ukrán állásokat csak Kijev (északról és keletről) és Herszon (a Dnyeper folyó feletti híd elfoglalása után, amely lehetővé tette az orosz hadműveletek mélyen a jobb parti Ukrajnába történő lehetséges kibontakozását) irányában sikerült áttörni vagy megkerülni. Eddig azonban a városokért folytatott harcok mérlege - főként a Kijevért folytatott első összecsapások - a védők számára kedvező (a nagyobb városközpontok közül az agresszor csak Melitopolt foglalta el).

Az ukránokat különösen aggasztja az orosz hadsereg előrehaladása az ország déli részén. A Herszon, Mikolajiv és Odessza környéki védelmi harcok kudarca végső soron elvágná az országot a Fekete-tengertől (a tengeri kikötők az Ukrajna által exportált áruk fő átrakodási pontjai).

A felek által a veszteségekről adott információkat óvatosan kell kezelni. A hadsereg által tett bejelentések egy információs háború részét képezik, amelynek célja a harcoló katonák és saját állampolgáraik magas moráljának fenntartása. Az infrastruktúrában keletkezett károkra vonatkozó adatokat - amelyek műholdas felderítéssel minden fél számára ellenőrizhetők - kell a legmegbízhatóbbnak tekinteni, majd a lezuhant légi járművekre vonatkozó adatokat. Az emberi veszteségekre vonatkozó információk jelenleg nem ellenőrizhetők, és az információs háború részét képezik.

Az ukrán hatóságok meg akarják védeni az országot, de nyitottak a Moszkvával folytatott béketárgyalásokra. Az orosz oldalról érkező hírekkel ellentétben azonban Kijev nem egyezett bele a semleges státuszról szóló tárgyalások megkezdésébe. Az, hogy a Kreml felvetette ezt a kérdést, valószínűleg arra irányult, hogy lejárassa Zelenszkijt. A tárgyalások lehetőségének bejelentése nem jelenti azt, hogy az inváziót megállítják, mielőtt az elkezdődne. A támadó hadműveletek folytatása eszköz arra, hogy Kijev siettesse a kapitulációra vonatkozó döntését, amit az uralkodók elutasítanak.

A védelmi mozgósítás folyamatban van: a Területvédelem (OT) nagyszámú önkéntes jelentkezését regisztrálja, és sok városban hosszú sorok állnak az önkéntesek előtt a kiegészítő parancsnokságokon - Lvivben például már 3500-an csatlakoztak az OT-hez. Sok lakos próbál fegyverhez jutni; az invázió második napján legalább 18 ezer gépfegyvert osztottak ki Kijevben az OT-állásokon. A média beszámol arról, hogy közszereplők csatlakoztak ehhez a formációhoz. A katonaság felhívására az emberek saját maguk készítenek Molotov-koktélokat, jelentik a szabotázscsoportok gyanúját a városaikban, és sokféleképpen próbálnak együttműködni a hadsereggel. A városaikban maradt polgárok a nap nagy részét óvóhelyeken és pincékben töltik. A pánik elemei ellenére hangulatukat az agresszorral szembeni ellenségesség és a védekezés iránti elszántság uralja.

Kijev a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatást próbálja megszerezni, remélve, hogy a szigorú szankciók megállítják Moszkva lépéseit, vagy legalábbis drágábbá teszik azokat. Ukrajna is az orosz társadalomra helyezi az ellenség megállításának reményét, ezért - Zelenszkij elnök és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szavaival élve - aktív tiltakozásra szólít fel a Kreml intézkedései ellen. Ezt támasztja alá Dmitro Kuleba bejelentése is, miszerint bizonyítékokat fognak gyűjteni az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt indítandó perhez.

A villamosenergia-termelés országszerte stabil, de egyes régiókban, ahol harcok folynak (Kijev, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomír régiók egyes részein), az átviteli infrastruktúra megrongálódott és az ellátás megszakadt. Az Ukrenergo (a hálózat üzemeltetője) szerint a villamosenergia-fogyasztás nagyon alacsony (12-15 GW, órától függően), ami azt jelenti, hogy a legtöbb ipari üzem és vállalkozás vagy nem, vagy csak minimálisan működik. Eddig az oroszok elkerülték az erőművek lerombolását, bár több támadás is történt, amely ilyen típusú létesítményekben okozott károkat (többek között Tripolban). A fekete-tengeri ukrán kikötőkbe való be- és kilépés továbbra is zárva marad. Az Azovi-tenger kikötői működnek, bár Mariupol környékén összecsapások vannak. Arról nincs információ, hogy a vasúti teherforgalom zajlik-e, míg a személyforgalom (főként a lakosság evakuálása) nem állt le, bár nagy késések vannak. Február 25-én az ukrán valuta árfolyamát 29,25 hrivnya/dollár szinten befagyasztották."