Az orosz-ukrán háború harmadik napja, a lengyel Keleti Kutatások Központjának (OSW) értékelésével

Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża: Oroszország háborúja Ukrajna ellen - helyzetkép a harmadik nap után, Ośrodek Studiów Wschodnich - OSW (2021.02.27. 13 órai állapot)

https://www.osw.waw.pl/pl/publikacje/analizy/2022-02-27/wojna-rosji-przeciw-ukrainie-stan-po-trzech-dniach?fbclid=IwAR1iQsh0kW06mCuwxI2XRtXVzfdL5Pb1LlQ314V85dbroI4sKTIOfohVgOM

[a második napról szóló leírás és elemzés itt olvasható]

Mitrovits Miklós történész majdnem teljes fordítása az eredeti lengyel szövegből, a fordító jóváhagyásával, annak FB oldaláról. A szöveg két részből áll, első rész az események sorrendje, második rész a két lengyel kutató elemzése. 

„A hadművelet negyedik napjának elején az #Ukrajna északkeleti részén tevékenykedő orosz felderítő alegységek először közelítették meg Kijev határait. A várost nyugatról, északról és keletről körbeveszik. A fehérorosz területről tevékenykedő agresszor csapatai közvetlenül elérték Kijev északi és nyugati külvárosát, míg az Ukrajna jobb partján lévő csoportosulás a városközponttól 60-150 kilométeres távolságban alakult ki. Vasárnap a reggeli órákban orosz szabotázs- és felderítő csoportok végrehajtották az első elterelést Kijev jobb parti részén (Trojescsina). Az orosz erők folytatták előrenyomulásukat a Boriszpil nemzetközi repülőtér felé.

A Kijev térségében két napja tevékenykedő orosz különleges erők és a légideszantos erők egységeit a Fehéroroszországból bevonuló keleti katonai körzet alegységei erősítik. A Kijevtől északra (a Tyerek és a Deszna folyókon) a visszavonuló ukrán csapatok által az előző 24 órában lerombolt hidakat az agresszor műszaki egységei rögtönzött átkelőkkel helyettesítették. Az északkeleti irányban folytatott harcok során az orosz csapatok elkerülték és blokkolják az ott maradt ukrán helyőrségeket, élükön Csernyihivvel. Az ukrán erők visszavonulnak Kijev felé, azzal a feladattal, hogy megerősítsék védelmét. Az ukrán főváros bekerítésére irányuló művelethez az orosz erők aktív hadműveleteket kezdtek a Zsitomir régió északi részén, Korosztenynél csapást mérve.

A fennmaradó hadműveleti területeken a főbb városi központok felett pozíciós harcok folyna, ahol az ukránok keményen védekeznek. Az oroszok áttörték Harkiv védelmi gyűrűjét, és orosz felderítő csoportok könnyű páncélozott járműveken (valószínűleg SpecNaz GRU) behatoltak a városba, és rövid harcok után visszaverték őket. Folytatódnak a harcok Szumijért, Mariupolért (a várost minden irányból bekerítették), Mikolajivért és Odesszáért (az ukrán erők további tengeri partraszállásokat hárítanak). Miután az agresszor erők ellenőrzésük alá vonták a Kahovszkij-víztározó bal parti részét (az orosz erők megközelítették Enerhodart), a helyzet stabilizálódott a front ezen szakaszán.

A következő éjszaka Oroszország rakéta- és légicsapásokat, valamint tüzérségi lövéseket és elterelő támadásokat hajtott végre célpontok ellen Ukrajna egész területén. A megsemmisített célpontok között voltak üzemanyagraktárak Vaszilkovóban és egy gázvezeték Harkivban. Egy orosz rakéta egy kijevi radioaktív hulladéktároló kerítésére zuhant. Az elterelő és felderítő csoportok akcióira először került sor nagyobb léptékben a jobb parti Ukrajnában (a cserkaszi régióban). Emellett először vetettek be stratégiai bombázót fehérorosz területről (egy Tu-22M3-as bombázót, az egyik róla indított rakétát lelőtték). Egyes források szerint a fehérorosz fegyveres erők alegységei az orosz csoportok részeként közvetlenül részt vesznek az agresszióban.

Február 26-án Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna visszavert egy támadást a főváros ellen, és ezzel meghiúsította a puccsra irányuló terveket. Az ukrán fél szerint a főváros elfoglalására tett kísérletek ellenére az orosz hadsereg két napja nem jutott előbbre - a megszállók elleni harcok ugyanott folynak, mint a háború kezdetén. Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy a védekezés a teljes frontvonalon folytatódik, az ukrán erők "megsemmisítik a megszállót a szárazföldön, a tengeren és a levegőben", és az ország csak "felemelkedik", hogy ellenálljon az ellenségnek.

Zelenszkij elutasította azt a javaslatot, hogy vegyen részt a minszki béketárgyalásokon, azzal érvelve, hogy Fehéroroszország már nem semleges állam, mivel területét átadta az orosz csapatoknak. Ehelyett felajánlotta a tárgyalások máshol történő lefolytatásának lehetőségét, Ukrajna fegyverletétele nélkül. A katonai optimizmushoz lelkesedés társult a Nyugat azon döntése miatt, hogy kizárja Oroszországot az SWiFT-rendszerből. Az elnök felszólította a külföldön élő ukránokat, hogy térjenek haza és védjék meg hazájukat. Egyúttal "Ukrajna barátaihoz" fordult segítségért a megszálló erők elleni harcban, bejelentve egy speciális nemzetközi hadosztály létrehozását a területvédelmi erőkön belül. Megismételte az oroszokhoz intézett felhívását, hogy gyakoroljanak nyomást a Kremlre a háború leállítása érdekében. Felszólította a fehéroroszokat is, akiket arra buzdított, hogy szálljanak szembe a minszki hatóságokkal, amelyek fehérorosz területről engedélyezték az Ukrajna elleni agressziót. Az ukrán védelmi minisztérium információs forródrótot indított, amelyen az elesett orosz katonák és hadifoglyok adatait osztják meg. Ez az ukrán tájékoztatási politika egy újabb eleme, amelynek célja az oroszországi közhangulat befolyásolása.

Az agresszió harmadik napján drámaian megnőtt az Ukrajna nyugati része és Lengyelország felé távozó civilek száma. A lengyel határőrség adatai szerint az ellenségeskedések kezdete óta összesen 156 000 ember lépett be Lengyelországba (ebből 77 300 szombaton). Ez azonban (a bevezetett könnyítések ellenére) meghaladja a határ kapacitását, több kilométeres dugók alakulnak ki, és több tucat órát vesz igénybe a határátkelés. A szlovákiai, magyarországi és romániai határátkelőkön is sorok állnak.

Az ország keleti részén a lakosság biztonsági helyzete egyre romlik, számos város és település tüzérségi tűz alatt áll, gyakoriak a légitámadások, és az emberek idejük nagy részét óvóhelyeken töltik. A közúti infrastruktúra egy részének pusztulása miatt egyre nagyobb gondot okoz az élelmiszer-beszerzés. Az ostromlott Harkivban és a környező városokban már most érezhetők az üzletek ellátásával és az üzemanyag elérhetőségével kapcsolatos problémák. Ugyanakkor látható a megmaradt lakosok mozgósítása. Az elmúlt napokban Ukrajna-szerte 37 000 önkéntes csatlakozott a Területi Védelmi Erőkhöz. A lakosság körében sok jel utal a szolidaritásra, és a hadsereg támogatására gyűjtő alapítványok rekordbevételt könyvelhettek el.

Az energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az ukrán villamosenergia-hálózat nem fog visszatérni az orosz és a fehérorosz hálózattal való szinkronüzemhez, és azt tervezi, hogy felszólítja az EU-t, hogy gyorsítsa fel az ukrán hálózatnak az európai ENTSO-E hálózathoz való csatlakoztatásáról szóló döntést. Az Ukrajna által az elmúlt napokban végrehajtott elszigetelt rendszerüzem tesztje (beleértve az 50 Hz-es frekvencia fenntartását) sikeres volt.

Az OWS szakértőinek magyarázata

Az orosz csapatok három irányból is megalapozták a Kijev elleni támadást, de nem magától értetődő, hogy a várost meg fogják ostromolni. Feltételezhető, hogy - más ostromlott nagyvárosokhoz hasonlóan - a különleges egységek először Kijevbe fognak bevonulni (lehetséges, hogy a fehéroroszországi Gomel régióban összegyűjtött mintegy 150 helikopterrel fognak helyszíni műveleteket végrehajtani). A legvalószínűbb, hogy az agresszor délről megpróbálja majd lezárni az ukrán főváros körüli bekerítőgyűrűt, de lehetséges, hogy hagynak egy folyosót a lakosság esetleges evakuálására a városból.

A művelet eddigi szakaszában az orosz csapatok nem értek el látványos sikereket, következetesen követik a művelet fő céljait. A krími oldalról működő csoportosulás megteremtette a feltételeket a félsziget vízellátásának helyreállításához. A fehérorosz és északkeleti területekről tevékenykedő csoportosulások elérték a hadművelet fő célját, azaz Kijev közelébe jutottak. Az Oroszországból a főváros irányába tevékenykedő csoportosulás három nap alatt több mint 250 kilométert tett meg. Egyedül a Krím felől előrenyomuló csoportosulás, amely Mariupolt (300 km-re a kiindulási bázisától) elérte, büszkélkedhet gyorsabb támadási ütemmel, azonban az ukrán erőkkel való különösebb kapcsolat nélkül. A krími csoportosulásnak az a része, amely a kezdetektől fogva folyamatosan harcban állt, 150 kilométeren át ukrán területre hatolt be, és elérte Mikolajivet. A fentiekhez képest a szumi, harkivi és donbaszi térségben zajló hadműveletek viszonylag statikusnak tekinthetők, de Harkiv bekerítése után az orosz egységek Kremencsuk irányába folytatták a csapást, ahol 120 km mélyen, Poltava felé közeledve hatoltak be Ukrajnába.

Az ukrán szárazföldi erők még mindig nem törtek meg, azonban sok helyen a helyőrségek bekerítve harcolnak, ami a logisztikai támogatás kilátásba helyezésével jelentősen korlátozza az esélyeiket, és arra kényszeríti őket, hogy szabálytalan műveletekre térjenek át. A visszavonuló egységeknek azonban még mindig elegendő szabadságuk van ahhoz, hogy Kijev felé mozogjanak, és megerősítsék a főváros védelmét. A stratégiai léptékű szabálytalan akciókra való fokozatos áttérés szükségességét bizonyítja az ukrán hadvezetés döntése az átkelők (Kijev és Harkiv környékén) megsemmisítéséről, valamint a lakossághoz intézett felhívás, hogy tömeges ellenállást tanúsítson, többek között az úgynevezett felperzselt föld taktika alkalmazásával.

Függetlenül a fehérorosz katonáknak az ukrán hadsereggel folytatott harcokban való részvételéről szóló jelentések valóságtartalmától, Fehéroroszország harcoló fél, amely közvetlenül részt vesz a konfliktusban. A Kijev elleni fő hadműveleteket eddig a fehérorosz infrastruktúrára és nagyrészt a fehérorosz hadsereg logisztikai eszközeire támaszkodva hajtották végre. Ukrajnát Fehéroroszországból lövik és bombázzák, amint azt Lukasenko hivatalosan elismerte. Ez a helyzet csak megerősíti Minszk szubjektivitásának teljes elvesztését Moszkvával szemben.

Az ukrán hatóságoknál optimista és harcias hangulat uralkodik. Az ellenállás hősiességének és az orosz csapatok bűnös tetteinek hangsúlyozása segít a társadalom megszilárdításában és mozgósításában, valamint a lehető legszélesebb nemzetközi támogatás megszerzésében. Ehhez hozzájárul Kijev rendkívül ügyes információs politikája. A nyugati politikusok és társadalmak lelkiismeretére való hivatkozás fontos elemmé vált az orosz ellenféllel szembeni információs előny megszerzésében, valamint a külföldi politikai és anyagi támogatás megszerzésében.

A félelem jelen van a közhangulatban, de még mindig nincs defetizmus, inkább az agresszor gyűlölete és az áttörés reménye. A helyi győzelmek, visszaverések és az ellenségnek okozott veszteségek minden példáját kiemelik. A média ezt a narratívát erősíti, hogy a reményt és a harci szellemet életben tartsa. A televíziók továbbra is közösen sugároznak, bár egyre több technikai problémát és a régiókból való információszerzés problémáit is látni (a tévéstúdiókban bombariasztás hallható, a tudósítók az óvóhelyek közeléből sugároznak).”