Szalai Máté kollégámmal írtunk tegnap egy elemzést a brüsszeli terrortámadás néhány kevésbé ismert kontextusáról. A főbb konklúziók mellett (amiket mindjárt idemásolok) talán a legfontosabb hozzájárulásunk a belga dzsihadista környezetről szóló oldal.
• Az európai dzsihadista szélsőségek a 2010-es években egész hálózatot építettek
ki Európában, amelynek egyik legfontosabb sejtje Brüsszelben található. Az
eredetileg „Sharia4” néven szervezett hálózat idővel az Iszlám Állam szimpatizánsainak
egyik fontos szervezete lett, amely sikeresen toborzott és küldött
európaiakat Szíriába, Irakba és más konfliktuszónákba (Líbia). A belga szervezet
a sajátos helyi adottságai következtében az egyik legnevesebb, legradikálisabb
csoport volt, amelyet végül 2015-ben be is tiltottak a hatóságok.
• A 2015. novemberi párizsi és a 2016. márciusi brüsszeli merényletek sokak szerint
stratégiaváltást jelentenek az Iszlám Állam részéről: az elsődleges szerepet
a rekrutáció helyett a terrorakciók vették át. Amennyiben valóban húzódik stratégiai
megfontolás az események mögött, annak legfőbb oka az IS szíriai és
iraki visszaszorulásában keresendő.
• A párizsi és a brüsszeli merénylet eltér az elmúlt években Európában végrehajtott
terrorista akciók által körvonalazódott trendektől. Mindkét akció komoly
előkészítést és belső kommunikációt feltételezett, ami korábban nem volt jellemző.
• A brüsszeli merénylet öt nappal a párizsi merényletek egyik főszervezőjének
tekintett Salah Abdeslam elfogása után történt, ám a nyilvánosságra került információk
szerint az akció mégsem értelmezhető az Iszlám Állam bosszújaként.
• A terrortámadás nemcsak a francia és a belga hatóságok, hanem az európai
terrorizmusellenes együttműködés hatékonyságának a kérdését is felveti.
A tanulmány a Külügy és Külgazdasági Hivatal honlapján érhető el vagy az intézet nyitóoldaláról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése