szerda, április 15, 2015

Az Országgyűlés bizottságainak lehetőségei az iraki misszió kapcsán

A címe elég semmit mondó megint, de nehéz is megragadni egy mondatban, amiről írni akarok.

2006 óta követem kívülállóként a Parlament külügyi és honvédelmi bizottságának munkáját. Jó nem teljesen kívülállóként, mert az elmúlt években volt szerencsém a jegyzőkönyvek olvasása mellett részt venni nyilvános üléseken, sőt az a megtiszteltetés ért (talán többször), hogy meghívott szakértőként, HM-es, külügyes és KFH-s arcokkal együtt kommentálhattam afganisztáni folyamatokat. Írtam egy-egy szakértői anyagot az évek során.

Az évek során az a meglátás alakult ki bennem, hogy ez a két parlamenti bizottság (lehet a többi, de azokat nem ismerem), messze nem él azokkal a lehetőségeivel, amelyekkel élhetne a nyilvánosság biztosítása tekintetében.

Politológiát tanultam és tanultunk a parlament egyik szerepéről, mint a politikai nyilvánosság biztosításának eszközéről. Ezek a fejezetek általában arra vannak kihegyezve, hogy a parlamentnek ellenőriznie kell. Persze, igen, de tudjuk mi van akkor, ha az egyik oldal vizsgálni akar, vagy ellenőrizni: a másik oldal szabotálni fogja.

Ami nekem hiányzik a tankönyvek leírásából és a gyakorlatból, az az a funkció, amelynek révén a bizottságok információkat kérhetnek ki a kormánytól adott szakpolitikai döntés előkészítése kapcsán: Nem azért, hogy rajtakapják valami mulasztáson, hanem azért, mert hozzájuk képviselőkhöz másképp viszonyul a bürokrácia, mintha egy mezei ember kérdez.

Itt a konkrét példa, hogy lehessen érteni, miről is magyarázok.
Dánia tavaly szeptemberben, Magyarország tegnap döntött arról, hogy katonákat küld Irakba. Mindkét esetben a kormánynak a parlament jóváhagyását kellett kérni a döntéshez, s a javaslat a szabályoknak megfelelően átfutott a honvédelmi bizottságon keresztül.

A magyar dokumentum itt található, az indoklás rész 3/4 oldal, hat bekezdés, kb 2400 karakter. Elvileg ennyiből tudnak tájékozódni a bizottság tagjai, ha nem hallgatják meg a zárt ülésen a minisztert, a hírszerzést, TEK-et, stb. A lényeg, hogy ennyi marad a nyilvánosságnak is. Szerintem (ezt tényleg nem tudom) a bizottság kérhetné, hogy alaposabb indoklást fűzzenek a határozati javaslat mellé. Mit tartalmaz az anyag?

Mindössze 8 sor (egy bekezdés) a helyzet leírása Irakban. Ennyi, és ennyi elég a képviselőknek. Ha én lennék parlamenti képviselő, ezer kérdésem lenne. Utána egy bekezdés a jogi megalapozásról, egy bekezdés, hogy mire kaptunk felkérést és egy bekezdés, hogy mire kér a kormány felhatalmazását.

Nézzük meg a dán parlament honvédelmi bizottságához benyújtott anyagot. Ismétlem, ez nyilvános, fent van a neten. Dánul van a cucc természetesen, úgyhogy google fordítót használok angolra, az egész megbízható.

Az indoklás 2,5 oldal, kis betűkkel, 16.000 karakter, a magyar indoklás 6-7 szerese. Mit lehet ennyit írni? Először is, majd egy oldal hosszan leírja az eseményeket, amelyek 2014 szeptemberéhez (a döntés ideje) vezettek, mi az Iszlám Állam, mennyi halott és menekült, az iraki kormány először mit bénázott, majd hogyan váltott irányt, új miniszterelnök, segítségkérés, stb.
Végül ezek fontos részletek lehetnek azoknak a döntéshozóknak, akik a katonáikat, a harcmezőre küldik, nem?

A III-as pont megint egy jó oldalon keresztül részletezi, hogy mit küldenek, hányat, milyen feladatra, például::
The military contribution consists of three components: an F-16 fighter aircraft, which will include up to approximately 140 people. A staff consisting of up to about 20 people. And finally a capacity-building contributions, incl. logistics contributions expected to include up to approximately 120 people. The Danish contingent will consist of four operational F-16 combat aircraft and up to three F-16 fighter aircraft in logistical reserve. The contribution will include include liaison and staff officers at relevant headquarters. F-16 contribution will cover up to a total of about 140 people, with the exact number including will depend on on the specific location and command structure. In addition, will be in establishing the troop on an air base in the region be a need for temporary secondment of additional people to unpack, setup, creation of communications and workshops, etc. The Danish aircraft will be deployed in the full spectrum of air operations within Iraqi territory, which could involve participation in both the information gathering as offensive air operations.

Vannak még további érdekes pontok, de nekem nyilvánvalóan ez kedvencem, amikor a dán katonai hírszerzés ebben ismétlem nyilvános dokumentumban rövid értékelést ad a biztonsági helyzetről. Ha nálunk kinyitja a száját a katonai hírszerző egy bizottsági meghallgatáson, akkor 10 évre titkosítják az ülés jegyzőkönyvét minimum. Nekem csak kevés személyes élményem van, hogy mi hangzik el ilyenkor, de ezek alapján elmondhatom, hogy az info 90 százalékát én is tudtam, 5 százaléka pedig olyan kvantitativ adat volt, amelyet csak azért nem tudtam, mert nem állt rendelkezésemre elemzői, humán és technikai, kapacitás.
De miért ne adhatna egy ennyire általános - de mégiscsak valamilyen - értékelést egy hírszerző szervezet nyilvánosan (mindjárt  bemásolom)? Azt hiszem itt a rossz magyar (kelet-európai) beidegződés, és a politikai elit felé meglevő bizalmatlanság lehetnek az okok (de minden egyéb tippet várok), amiért ennyire általánosságokat mondanak a hírszerző szervek egy nyilvános meghallgatáson.

(Ok, ez így nem igaz. Nagyon sok mindent mondtak, amikor hallottam, top quality elemzések voltak, csak nekem nem tartalmaztak sok újdonságot Afganisztánról. Ez egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy ők is azt gondolják, amit a világ szakértői krémje, másrészt az is igaz, hogy nem mentünk bele Baghlan tartomány faluvezéreinek, tálib sub-commanderjeinek az CV-jébe, amiről ők sokkal többet tudtak, mint én).

Nézzük tehát a dán katonai hírszerzés értékelését:
VII. Defence Intelligence Service (FE) have provided the following threat assessment for coalition forces: Generally speaking, the security situation locally change very fast throughout Iraq. The threat of ISIL against coalition forces in regions and cities, which is controlled by ISIL is VERY HIGH. The threat of fire from helicopters and planes, located near combat operations throughout Iraq, HIGH below 5,000 feet (AGL). The threat of shelling of all aircraft flying in Iraqi airspace are generally AVERAGE below 5,000 feet (AGL). FE further assesses that the threat of shelling of aircraft flying over 5,000 meters (AGL) throughout Iraq, is LOW. The threat of indirect and direct fire in Iraq is HIGH in areas of combat. In areas where there is direct combat, including Baghdad city, the threat from indirect and direct shelling MEANS. In areas that are not threatened by ISIL, the threat from indirect and direct fire LOW. The threat of terrorism in Iraq, including the threat of detention, kidnappings and IEDs, is HIGH. The threat of civil unrest Iraq is MEDIUM. The threat of attacks with improvised chemical weapons in Iraq is MEDIUM in areas of combat operations and in areas controlled by ISIL. In other areas there is the threat of attacks using improvised chemical weapons 
LOW. The threat of espionage in Iraq is HIGH. The threat from Iraq security forces is LOW. However assesses FE that the threat from insider attacks among the Iraqi security forces are MEDITERRANEAN. The threat of terrorism directed against the Defenders in Denmark is MEDIUM.

A FE a dán katonai hírszerzés bár ott egy kicsit másképp van a rendszer. Az ország határain túl, minden hírszerző feladatot a katonai hírszerzés csinál (tehát a nem katonait is). Elhárítási a polgári titkosszolgálat (PET) tevékenységének a része, akkor is katonákról van szó.

A szöveg maga katonásan velős és áttekinthető. Egy ilyen szöveg 1. megnyugtathatja az állampolgárt és képviselőt, hogy a hírszerzésük, képben van, mindenre figyel, képes prognózisokat felállítani (az nem elég a bízalomhoz, hogy tudjuk, hogy tudják) - ergo nyugodtabb mindenki, mert nincs homályban tartva. 2, nem árul el semmilyen érdemi titkot, mert több kevesebb sikerrel egy civil elemző is össze tudna rakni egy ilyet. Most hirtelen több érv nem jut az eszembe.

El kell mondjam, hogy Dánia szakértőktől hallottam egy olyan verziót a határozati javaslat "bőbeszédűségére", hogy ott mindig koalíciós kormányok vannak gyenge parlamenti többséggel. Azaz a kormány adott minisztere részéről mindig kényszer van a konszenzus (parlamenti többség) megteremtése érdekében, és azért kell bőkezűen bánnia az infokkal, hogy senki ne mondhassa azt (ésszerű keretek között), hogy "ha nem kapok elég infot, akkor nem szavazom meg!" Nem tudom, szerintem a brit parlament meg persze az amerikait látva, nekem az a benyomásom, hogy  nyugaton a dolgok transzparensebben mennek. Ez az utóbbi egy valós szempont lehet, de nem csak azért informálnak mert kell. Ha nem tennék, a parlamenti képviselők és a sajtó magától is elkezdenek kérdéseket feltenni.

Summa summarum: Javaslom a két magyar parlamenti bizottságnak, hogy ők a jövőben ők is kérjenek az ilyen katonai missziók mellé, egy hasonlóan rövid és velős biztonsági értékelést, hogy a közvélemény is jobban informált legyen, meg a képviselők is, és ne csak a magamfajta szakértők okoskodására kelljen alapozniuk a véleményüket. Precedens, mint látjuk van rá a szakmaibb megoldásra.

Utóirat: Ez a jelenség nem kormányfüggő, hanem struktúrális. Érdemes kihangsúlyoznom az esetlegesen idetévedő kommentelők miatt. Szekeres miniszter annak idején  szeretett PPT prezentációkat tartani a honvédelmi bizottság előtt, ez tény, én is élveztem, mert informatív volt. De maguk a beterjesztések missziók indítására ugyanilyen rövidek, sőt gyakran rövidebbek, semmitmondóbbak voltak.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Először is kösz a cikket. Folytatva nagyjából felvázoltad a két politikai kultúra közötti különbséget. És talán megint az amiről az mhm topicban is írtam. A képviselőket senki a választók közül nem kéri számon egy ilyen bizottsági munkával kapcsolatban, szavazat sem múlik rajta, tehát pont úgy dolgoznak ott ahogy.

Unknown írta...

Ja bocs az előző Kószák Egyike néven akart lenni, de nem írta ki.