Az elmúlt hónapokban leginkább csak a ISAF misszió vége
kapcsán jelentek meg írások Afganisztánnal kapcsolatban (jó, kivéve az államfő
és a nemzeti egységkormány megalakulását), de azok is inkább a misszió végével,
lezárultával voltak kapcsolatosak. Ahhoz képest, hogy régen elemzések tényleg
havi rendszerességgel jelentek meg az országról és a NATO misszióról, sajnos
ezek elmaradása is jelzi, hogy a jelentősen csökkent a nemzetközi figyelem.
A jövőt illetően egyrészt nagyon hasznos anyag az
Afghanistan Analyst Network anyaga, Philip Münch: The Wrong Mission? amely egy pár napos NATO által szervezett körút eredményeként született.
A 2015 misszióval kapcsolatban az egyik zavaros pont, hogy
ki mit fog csinálni. Egyrészről ott lesz az Resolute Support művelet, amely az
ISAF folytatása lesz, azaz ENSZ felhatalmazással és NATO vezetésével. Ez az
afgán fegyveres erők támogatására fog fókuszálni (nem fog már kiképezni). De
emellett, miként 2014-ig, lesz egy amerikai vezetésű misszió is, amely viszont
csak a terrorizmus elleni harccal fog foglalkozni. Nem látom hirtelen, hogy
hogy, de gyanítom, hogy ez is elsősorban az afgán különleges műveleti erőkkel együttműködve.
Itt most alább csak a támogató művelettel foglalkozok, és a
fenti anyagból szemezgetek hozzá. Amit már korábban is lehetett tudni, az a
létszám volt (legalább is nagyságrendileg) a legutóbbi hivatalos adatok szerint
(lásd a tanulmány szerzőjének adott NATO tisztviselők tájékoztatása) max 13000
fő lesz, amelyek őt regionális központban fognak működni. Nincs meglepetés, a
korábbi regionális központokról van szó: Kabul, Bagram, Mazar-i Sharif, Kandahar
és Herát. Akkor még is van meglepetés, mert Jalalabad nincs benne, modnjuk
Bagramról, relative könnyeben elérhető.
Nem tudni, hogy a magyar szerepvállalás merre lesz, de a
cikk épp az északi régióval kapcsolatban hoz példát. Az ottani kb. 1600
katonából mindössze 81 végez majd a afgán partnert támogató feladatokat, a
többi enabler lesz, azaz olyan
személy, aki a 81 kiképző (nem találok jobb szót hirtelen, de nem kiképezni
fognak) tevékenységét foga támogatni. A szerző nem nagyon hoz példát, hogy
mégis mi (a force protection-ön kívül), úgyhogy ez homály. Korábbi latolgatások
elsősorban a hírszerzői, elemzői képességeket írtak még.
Nem mindenhol lesz ekkor az aránytalanság, a tanulmány
szerint 1200-1400 kiképzőre fog jutni a maradék enabler (kb akkor ez olyan
1:10-hez lesz). Ez egyben azt is jelenti, hogy Mazar-i Sharifban inkább a
támogatáson lesz a hangsúly.
A korábbi regionális parancsnokságok, TAAC-vé alakulnak majd át (Train, Advise, and Assist Commands)
A misszióban az amerikaiak 10800 katonát adnak, de Obama
elnök bejelentése szerint ez a szám 2015 végére ez a szám a felére csökken,
2016 végére pedig már csak a szokásos követésőrzéssel összefüggő feladatokra
lesznek amerikai katonák Afganisztánban. Ebben azért nem vagyok olyan biztos, különösen
Irak után.
Hogy mennyire változhatnak a tervek, azt jó mutatja, hogy az eredeti amerikai elképzelés
arról szólt, hogy amerikai katonák harcoló műveletekben már nem fognak részt
venni 2015-től. Ehhez képest 2014 novemberén már arról szóltak a hírek, hogy az
amerikai jelenlét, akár önállóan is indíthat majd támadó műveleteket.
Zárójelben jegyzem meg, hogy a magyar bejelentések szerint,
a magyar kontingens létszáma valahol 100-130 fő lesz, sok egyéni beosztással,
különleges műveleti erőkkel és Mi-17-es mentorokkal (lehet még kihagytam
valamit?)
Hogy pontosan mit fognak csinálni a misszióban, azt nem igazán
látni most, bár nyilván van valami hivatalos papír a feladataikról. NATO
tisztviselők szerint az afgán erők különösen az alábbi területeken szenvednek hiányt:
hírszerzés, különleges műveletek, logisztika, karbantartás. Semmi meglepő
mondhatná az, aki egy két évvel korábban is olvasott anyagokat.
Közben találtam még egy beszámolót itt, az a szerző is ugyanazon az NATO túrán vett részt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése