Néhány kérdés a dzsihadisták iraki előretörése kapcsán

Az elmúlt napokban én is mindenfelé kommentáltam az iraki eseményeket. Számomra két, első pillanatban megválaszolhatatlan kérdés merült fel.

Az egyik, hogy hogyan volt képes az ILIÁ (ez lett a magyar elnevezése az ISIS-nek), ilyen gyorsan és ilyen nagy területeket elfoglalni, ha ragaszkodunk ahhoz az állításhoz, miszerint a szervezet 10­-15 fegyveressel bír? Először nem sok info jött, ami magyarázatot adott volna rá, és amit később találtam az is igazából arról szólt, amit lehetett tudni, csak nem volt a szemünk előtt, nem volt nyilvánvaló.

A mostani iraki offenzívának előzményei voltak. Egyrészt Falludzsa és Ramadi elfoglalása az év elején az ILIÁ által. Emlékszem – sajnos ez a hírek természete – hogy akkor mindenki azt kérdezte, hogy most mi lesz? Az első napokban jöttek a hírek, hogy az iraki hadsereg kordont vont, helyi törzseket toborzott stb. De őszintén szólva, aztán nem emlékeztem, hogy lett volna hír arról, hogy visszafoglalták volna. Szóval a kérdést ott nem rendezték, ez pedig utat nyithatott – ez lenne az egyik magyarázat – az ILIÁ táborának kiterjesztéséhez.

Egy másik adalék szerint bár csak az ILIÁról beszélünk valójában a sor másik szervezet is a képhez tartozik, ugyanis Maliki kormányfő 2011 óta gyakorlatilag újjáélesztette az egykori szunnita szervezeteket. Ezek, ha nem is értenek egyet az ILIÁ céljaival, kihasználták a lehetőséget a pozíció szerzésre. Meg kell jegyezni, az iraki szunnita szervezetek nagyon jól ismerik az ILIÁ működését, 2005-2007 között csúnyán megtapasztalták, milyen az, amikor valaki ellent mer mondani. A dzshádisták akkor minden további nélkül leszámoltak szövetségeseikkel robbantások, merényletek, kivégzések során.Szóval a mostani offenzíva sikerében (ha csak az emberanyag mennyiségét nézzük) a helyi erők is szerepet játszottak.

A harmadik dolog, ami a szemem előtt volt, csak nem vettem észre, hogy az ILIÁ-nak Irakban, főleg a szunnita területeken már eddig is komoly pozícióim, bázisai, menedékházai stb. voltak. Emlékszem egyszer rákerestem az IED-k számára Bagdadban. Elgondolkodva az adatokon, megdöbbentett, hogy az ILIÁ hetente autóba rejtett pokolgépek tucatjait (hanem százait) robbantja fel. Micsoda infrastruktúra kell ehhez? Eleve mennyiben kerül hetente három négy tucat autót beszerezni. Szóval a nagyvárosokban már nagyipari módszerekkel állították elő ezeket a bombákat, és ehhez jelentős kapacitás, infrastruktúra kell.

Moszul kapcsán, ahol kb két millió ember lakik, azt olvastam, talán pont az idézett tanulmányban, hogy annak csak a felét foglalták el a dzsihadisták, mert a másik felét kurdok lakják.

Ez volt az egyik kérdés, a másik, hogy miért omlott össze így az iraki hadsereg? Fel szereléssel nem volt gond, amerikaiak is kistafírozták, saját maguknak is bevásároltak. Kiképzés? Az USA eleve nagy hangsúlyt fektetett erre + volt harci tapasztalatuk az iraki katonáknak. Hát akkor? Valszeg a morállal lehetett a probléma.

Az elmúlt napokban legalább két elemzést is hallottam, ami arról szólt, hogy Maliki kormányfő 2011 után az addigi amerikai irányítás mellett fejlesztett haderőt a saját irányítása alá helyezte. Jó ez így erős, de a lényeg, hogy a szakmai szempontokat félretéve egyre gyakrabban szólt bele a kinevezésekbe, nyúlt át az chain of commandon (hogy van magyarul?), kiszorítatta a szunni és kurd tiszteket stb. A hadsereget a professzionális szempontok helyett átpolitizálta. Ez összhangban álna azokkal a hírekkel, amelyek szerint Maliki egyre inkább autoriter jegyeket mutatott „uralkodásában”

A moszuli offenzíva kapcsán lehetett egyébként először olvasni arról, hogy a síita katonák, tisztek feladták a harcot, elmenekültek stb. Ez rávilágít egy alapkérdésre, amiről nagyon nincs info. A hadsereg etno-szektariánus összetétele. Ez a hír azt jelentené, hogy a hadsereg és a tisztikar jelentős mértékben síitákból áll. Egy normális országban ez nem lenne probléma, mert igazából egy hadseregben ez mindegy lenne, csak a kiképzés számítana. De Irak nem normális ország.