csütörtök, március 28, 2013

A Tartományi Újjáépítési Csoport vége

Nem tudom pontosan mikor, de a napokban befejezte tevékenységét a magyar PRT  Baghlan tartományban, Afganisztánban. Az értékélés majd a későbbiekben történik meg, a történet megírása még később. Az elmúlt években született néhány tanulmány és munka a témáról, amelyek impaktja a közbeszédre, a szerény közvéleményre nulla volt.

A PRT-ról és az afganisztáni részvételről való közvélekedés - most jövök rá, ez mennyire hasonló az általános magyar mentalitásra - csak heves érzelmi véleményekkel jellemezhető:
1, minek vagyunk ott, mikor itt is sok az éhező és a szegény, büdös afgánok, fölösleges nekik minden, a katonák meg zsoldosok, megérdemlik ha meghalnak.
2, a másik - HM kommunikáció - nézet szerint a PRT hatalmas sikereket értünk el, az afgánok nagyon hálásak nekünk, komoly  impaktja volt a több mint 400 projektnek, a szövetségeseink eszméletlenül elégedettek velünk, és mindent elértünk, testvéri szeretetben és megbecsülésben búcsuzunk

Mindkét vélemény messze van a valóságtól, a valóság kb. a kettő között van, sok izzadással, gonddal, erőfeszítéssel, kudarcokkal, helyben topogással és szerény sikerekkel. Én is szeretnék hinni a sikerekben, de az attól az nem lesz, hogy valaki kijelenti róla, hogy van. Itt kezdődik az önbecsapás, mi elhitetjük magunkkal a sikert, aztán majd ha egy német vagy amerikai (akik a leginkább elismerték az erőfeszítéseinket állítólag), egyszer a memoárjában vagy egy nyilatkozatban őszintén megnyilatkozik, akkor jön a meglepetés, és hogy már megint minket támadnak.

A PRT értékelésekor nem lehet egyszerűen a tartományban elért eredményeinket nézni. Hogy ott mit alkottunk fejlesztési szempontból, az egy dolog. Mit tettünk hozzá a biztonsághoz, az egy másik. A hatékonyságot, eredményességet lehet vizsgálni Budapesten is. Hatékonyan tudtak együttműködni a minisztériumok a fejlesztési programok kialakításában? Volt koherencia, vízió, stratégia? Volt kommunikáció, megfelelő volt? Mennyire volt képes a katona, a parancsnok, a katonai szervezet megfelelni a feladatoknak, a változó kihívásoknak? Mennyire volt képes a honvédség a katonai jellegű kihívásoknak megfelelni, reagálni rájuk? Szlankó Bálint könyve erről árul el a legtöbbet, de ha azt nézzük, hogy a "haditechnikai" modernizáció általában a halálesetek után történt, vagy eszméletlen lassan, az is sokat elárul.

Nyilvánvaló szerintem, hogy a sikerről beszélni csak akkor hiteles, ha a kudarcokról is beszélünk. De túlszaladtam. A sikerekről való beszélgetéshez nem kellenek kudarcok, hanem adatokra van szükség, amelyek alapján megtörténhet a független értékelés. Ez nincsen. Nem meglepő, ez a magyar gondolkodásmódba, az állami szférába még nem szűrődött be az elmúlt lassan 25 év alatt. I

Itt a mindig idézett holland példám Uruzgánból: Hollandia is kivonul - de hogyan! Ez a profi, ha így csináltuk volna, még a kudarcokat is megtapsoltam volna, a sikereket pedig szó nélkül elfogadtam volna sikernek. Azóta az értékeléssel megbízott afgán NGO csinál még egy jelentést 2010-ben a holland hatásról: THE DUTCH ENGAGEMENT IN URUZGAN: 2006 to 2010. Majd még ezt elolvasom.

Civilekre bízni az értékelésünket, ráadásul afgán civil szervezetre? Brrrrrrr fut át minden magyar köztisztviselő és katona hátán a hideglelés. Más mentalitás, más eredmények. Nekem a holland példa az etalon, hozzáteszem - magunk mentségére  - nem minden ország csinálta így.

Véget ért a PRT a napokban. Hogy pontosan mikor, mi lesz a hivatalos dátum, az nem jött át. Tegnap Hende miniszter úr átvette a magyar zászlót, de ha jól láttam az esemény már Mazar-ban történt, azaz a PRT állománya már otthagyta a tábort. Kértem a katonákat még annak idején, hogy videozzák le, amint lelakatolják a tábort, de erre nem került sor végül, mert az afgán hatóságok vették át a tábort.

A Népszabadságban megjelent egy hír március 20-án, hogy Kiürül Camp Pannonia címmel, ekkor ezek szerint még ott voltak.

A napokban hazatér az utolsó kontingens, állítólag a kormányfő személyesen fogja várni őket a repülőtéren. Ez szép gesztus lesz, bár nem feledteti velem, hogy egyetlen magyar kormányfő sem volt képes kint meglátogatni hat és fél év alatt ezt és a többi missziót, amelyek - szerintem - a legtöbbet segítettek a NATO megítélésünk és a magyar-amerikai külpolitikai kapcsolatok megtartásában/javításában

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Péter!

Nézd meg légy szíves a mai Nagyar Nemzetben megjelent vezérkarfőnöki interjút... Önbizalom és propaganda az van, kár hogy a baglani afgánok nem olvassák a magyar újságokat... Vajon nekik is ilyen siker sztorik vagyunk? A gáz csak az, hogy az adófizetőknek mibe került ez a "Nagy siker"? Harci tapasztalatok? Igen, jól fog jönni itthon a katonahölgyeknek a konyhában..:-)

Névtelen írta...

Azt gondolom - nem írtam a posztba - de katonai tapasztalat szempontjából is sokat segített ez a misszió. Hogy a katonanőknek? Háát, nekik is, mert ha egyszer vállalták, akkor fognak még menni más misszióba is menni.

Megnézem majd a cikket, köszi.
Péter

Névtelen írta...

Azért Hende miniszter kirúghatná a stylistját. Vagy ha maga választotta a Kockás pulóvert és bőrdzsekit, fogadni az állományt az több mint égés. Ez hiba. A katonák se a szakadt gyakorlóba álltak oda elé- Ezzel is kifejezte mennyire értékeli őket. Viktor legalább rendesen felöltözött.

Névtelen írta...

Hende nem fogadta az állományt, hanem kint volt velük és együtt érkeztek vissza.

Névtelen írta...

A zászlót március 19-én húzták le. Az utolsó magyar katona másnap hagyta el a tábort, amelyet egyenlőre az NDS vett át.

Névtelen írta...

a hibákat, egész missziót fel kell tárni, következtetéseket levonni. Nyilván lehetett volna jobban is csinálni.
azért ne hasonlítsuk össze USA, Németo, UK, stb. szerepvállalását a mienkkel, teljesen más dimenziókban mozognak az erőforrások. érdemes lenne megnézni, hogy mondjuk 1 millió USD ráfordításból ki mit tudott "letenni az asztalra" szerintem megdöbbennénk, hogy mennyi pénz ment el a "nagyoknál". azzal összevetve a mi erőforrásaink nevetségesek...
pl usa évi 100 milliárd USD-t költ el nagyjából, mi pedig ha jól emléxem kb 50-60 millió USD-t/év. Vagyis csak USA költ 2000szer többet mint mi.

sok hibát követtünk el, elsősorban a kezdésben, és előkészítésben látom a legnagyobb hibákat, és abban, hogy nem vettük át a jó nemzetközi példákat.
voltak idióta döntések, de a katonák tették a dolgukat. én nem vagyok katona, sőt sztem nem létezik katonai megoldás afgiban - ahogy azt több mint 10 év után láthatjuk....
a minden faszaés rózsaszín pr sztem pont az ellenkezőjét éri el, ahelyett, hogy mindenki tudna a küzdelmekről, bukásokról, eredményekről. vagyis a valós helyzetről. A bosszantó az, hogy ugyan ezzel a ráfordítással el lehetett volna érni jobb eredményeket, de ehhez tisztességesen kellett volna tervezni, előkészíteni és konkrét célokat megfogalmazni nem csak a nato elvárás után rohanni

Névtelen írta...

ja és még valami:
azért nem esnék hasra senkitől sem, főleg ha megnézzük hányan, milyen tapasztalattal dolgoztak más prt-kban pl. civilek, meg mögöttük a követségeik - ezek a területek azért nekünk elég erőforrás hiányosak....amikor indult a prt senki nem tudta mi fán terem. akkor kellett volna civileket, stb. bevonni a tervezésbe, más prt-k munkáját vizsgálni és egy világos jó stratégiát kialakítani.

Névtelen írta...

Szia Péter!

Információk szerint,ahogy a PRT kivonult,és az NDS átvette a tábort,már másnap megtámadták őket egy IED-vel a főkapu közelében.

Szóval a biztonsági helyzet nem igazán stabil,a projektek nagy része becsődölt-lásd eü-központok szétlopása,bezárása-haditechnikai fejlesztések csak módjával történtek a Honvédségnél,-a bérelt MRAP-ek,és az a minimális mennyiségű modernizált karabély nem tekinthető nagy fejlesztésnek-a harcérintkezések zömét pedig titkolni kellett/kell,nem lehet feldolgozni azokat a kiképzés javítása érdekében.(Lásd tűszerész halálesetek titkosítása)

A harci és egyéb tapasztalatok jól jöttek a katonáknak,csak nehogy az legyen a vezetés által levont konklúzió,hogy "voltunk Afganisztánban,tehát mindenhez értünk,mindenre alkalmasak a katonáink a meglévő eszközökkel!"


Emellett kíváncsi lennék arra,hogy a most átadott táborból mennyi marad majd egy év múlva.Szerintem még a konténereket,HESCO bástyákat is szét fogják lopni!

Üdv!

K.T.

Névtelen írta...

Mindig az utolsó mondataid tetszenek a cikkeidben:
"a legtöbbet segítettek a NATO megítélésünk és a magyar-amerikai külpolitikai kapcsolatok megtartásában/javításában"

Szövetségesi kötelezettségeinknek eleget tettünk? Igen!
Az afgánoknak jobb lett utánunk, mint előttünk? Kit érdekel?!
A misszió sikeres volt? Teljes mértékben.

Névtelen írta...

köszi :)
wp