Segélyszervezetek és "zsoldoscégek" Afganisztánban

A Katpolon van egy poszt, ami röviden számba veszik, hogy milyen jövő előtt állnak az Afganisztánban működő NGO-k a romló biztonsági helyzet miatt. Mindezt annak apropóján teszi, hogy Kabulban létrejött az Afghan Public Protection Force, amely a jövőben az NGO-k védelmét fogja ellátni. A Katpol végig általánosságban beszél a segélyszervezetről, és a fenti hírből kiindulva négy lehetőséget sorol fel a jövőre nézve:

•A segélyszervezeteket a szövetséges csapatok veszik védelmükbe. Ha az egyébként is túlterhelt, létszámcsökkentés előtt álló ISAF képes és/vagy hajlandó lenne erre, valószínűleg eleve nem is lett volna szükség a magán biztonsági cégek igénybevételére.
•A segélyszervezeteket a már említett Afgán Közvédelmi Erő ill. az afgán hadsereg és rendőrség fogja megvédeni. Ezt persze én sem gondoltam komolyan, de valami logikai sorrendet tartani kell.
•A segélyszervezetek lepaktálnak a helyi hadurakkal és kiskirályokkal. A gyakorlatban sokszor már eddig is ez történt, de ettől fogva általánossá válhat, ami azt jelenti, hogy az adakozó kedvű nyugatiak segély (és adó) filléreinek tekintélyes része a Karzai-rokonság, afgán hadurak, ne adj’Isten egyenesen a tálibok zsebeibe vándorol.
•A segélyszervezetek megunják, hogy rendre kifosztják és megzsarolják őket, összepakolnak és hazamennek, lásd pl. Szomália. Ez pedig hosszú távon igen kellemetlen következményekkel járhat, a humanitárius megfontolásokról nem is beszélve, lásd megint csak Szomália.

Szerintem a KATPOL abból a hibás premisszából indult ki, hogy a segélyszervezeteknek feltétlenül fegyveres védelemre van szükségük. De ez nem feltételül vagy így, és lesz egy ötödik opció is. A segélyszervezetek úgy működnek tovább mint eddig, fegyveres védelem nélkül egyenlő távolságtartással (vagy közelséggel) a hatalomhoz, a hadurakhoz és a ellenállókhoz.

Ha igazat akarok adni a KATPOLnak, akkor az mondom, hogy igaz az Afganisztánban foglalkozó szervezetek egy részére amit írnak. Egy másikra, a többségre viszont nem . Szét kell választani NGO-t és NGO-t. A USAID által a legnagyobb prokjektekhez használt vállalkozók nem NGO-k, hanem for profit cégek. Tipikusan ők azok, akik használnak fegyveres védelmet (igaz többnyire Dél- és Kelet-Afganisztánban dolgoznak).

Az európai NGO-k, azok a szervezetek, amiket a közbeszédben mi civil szervezettel, vagy segélyszervezettel asszociálunk tipikusan nem használnak fegyveres őrő védő cégeket Afganisztánban (talán máshol sem, de arról nem tudok nyilatkozni). Vagy fegyvertelenül működnek vagy sehogy. A működésüket az egyenlő távolságtartás jellemzi. Ezt nem értette a NATO és a honvédség a kezdet kezdetén, mikor azt gondolták, hogy a ISAF és NGO közösség egy oldalon áll, és akkor lehet közösen tevékenykedni. De nem, mert az az NGo bizotnságának a rovására mehet.

Egyszer ezt a különbséget, illetve az USAID működési sajátosságait már összefoglaltam ebben a posztban (USAID és a segélyezés I.). Példának a USAID és Louis Berger Group, Halliburton, vagy a Bechtelt hoztam fel (ők húzták le az amerikai államot a iraki újjáépítés kapcsán).

Most rákattintottam az hírre, amit behivatkozott a KATPOL, és milyen neveket látok? USAID és az alvállalkozóik, pl Louis Berger Group. Igen, a leendő Afghan Public Protection Force főleg a USAID afgán PMC-it fogja egyesíteni kormányzati erő alatt. Ezeknek a kontraktoroknak valóban a KATPOL által adott opcióik lesznek, de ők egyébként is elhúznak majd innen, ha az USA kormányzati érdeklődése csökkenni fog.

A segélyszervezetek többsége (a valódii segélyszervezetek, mert Louis Berger Group nem az) maradni fog a biztonsági helyzet egy bizonyos romlásáig, de még bőven a katonák távozása után is. Aztán majd ha "Szomália jön", akkor ők is elmennek.