Irakot hajlamosak vagyunk elfelejteni, már leszrajuk, hogy most ott akkor polgárhágobó van vagy sem. Sikerült a polgárháború után stabilizálni Irakot az USA-nak vagy sem? Megbukott-e a surge vagy sem? Úgy látszik senki sem haljandó annyit olvasni erről, hogy utána érdemi véleményt mondjon a zsigeri ötletek és szimpátiák helyett. Ja, Magyarországról beszélek.
Hosszú vajúdás és világcsúcsot jelentő kormányalakítási időszak után végre létrejött az második demokratikusan megválaszott iraki kormány. Sokak szájíze keresű, pl a legtöbb szavazatot gyűjtött párték, de ismét Maliki, az utolsó kormányfő alakíthat kormányt, amiben viszont benne lesz a győztes, Ijjad Allawi vezette párt is. A polgárháború ezen vonala egy kissé ismét messzire került.
Mit kapott Allawi pártja cserébe? First it secured the important speakership for Usama al-Nujayfi last November. Today, it was given what is by far the greatest slice of influence in the next government alongside that of Maliki’s own State of Law faction within the National Alliance. Rafi al-Eisawi has been given the all-important ministry of finance, and there are other high-level appointments for Salih al-Mutlak (deputy premier), Izz al-Din al-Dawla (agriculture), Muhammad Tamim (education), Abd al-Karim al-Samarraie (science and technology), Muhammad Allawi (communications), Ahmad al-Karbuli (industry) and Salah al-Jibburi (minister of state).
Elég sokat. Érdemes egyébként a fenti elemzést elolvasni, mert egy fontos üzenete van. Egy tágabb perspektívában én úgy látom, hogy a fenti elemzés lényege a kompromisszum. Minden fontos politikai erő határozott célokkal és elvárásokkal lépett be a tárgyalsokba, olyanokkal amelyek kizárják egymást. Igaz még nem tudjuk, hogy hogy fog működni a kormány (35 miniszeterrel, hogy mindenkinek legyen pozíciója), de a tény, hogy ezek a csoportok tárgyaltak, megegyeztek, lemondtak dolgokról, ennek a közel-keleti politikai életben óriási jelentősége van. Ilyen nem tapasztaltak, játszottak az arab világban 30-40 éve!!!
A másik link az amerikai jövöt boncolgatja Irakban. Neves amerikai elemzők teszik hozzá a saját véleményüket a kérdéshez itt.
A kiindulási pont, hogy 2011-benkivonják az amerikai erőket és ez jó-e vagy sem? Mi lesz a hatása. Itt van O'Hanlon szösszenete, ez jó.
Ez itt Stephen Biddle írása. Ez a kutató is nagyon híres, tele van vele net, jókat is szokott írni, de kivételesen itt marhaságot ír. Lessons from the Balkans, a létszámcsökkentések párhuzamával probóbál operálni, de elfelejti, hogy Balkánon új államok jöttek létre (Bosznia, Koszovó), a másik helyen nem. Az egyik helyen új fegyveres erőket kell építeni, a másik helyen nem. Végül pedig leglényegesebb, hogy az egyik helyen egy kormány és egy idegen hadsereg ellen alakult ki felkelés, a Balkánon pedig nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése