Szlankó Bálint a blogján néhány vélelmezett honvédségi elképzelést pedzegetett legutóbb. Azt írja:
Azt hallom innen-onnan, hogy Tatán, a 25. dandárnál meg akarják szüntetni a lövészzászlóaljat, és helyette akarnak csinálni egy harckocsizó zászlóaljat (oké, utóbbi elég régi hír, de talán az előbbi nem annyira). Jelenleg egy lövészz. és egy harctámogatóz. van, utóbbiban van egy századnyi harckocsi. Már arról is voltak hírek, hogy vennénk egy csomó Leopard 2-es tankot (ami mondjuk elég király cucc).
Na ja, nekem mindjárt van is egy ötletem, hogy a januári Honvédségi Sajtóklubot miről lehetne tartani. Lenne sajtóvisszhang.
A kommentek között is vannak jó gondolatok. Az alapkérdés, ahogy látom, hogy van-e szükség harckocsikra, és ha igen milyen mértékben. A rendelkezésre álló források mit engednek meg. És persze az alap-alap-alap kérdés, hogy hogyan szemléljük környezetünket. Nem értek egyet az ilyen gondolatokkal: hogy most haverok vannak körülöttünk, mert egy beszerzés sok idő, és pár év alatt rengeteg minden változhat (Flimo13 a Szlankó blogról) . Nem értek vele egyet, de elfogadom. Meggyőzni egymást úgysem tudjuk.
Zord-nak igaza van abban (szintén a másik blogon), hogy az afganisztáni tapasztalatokat hiba lenne a haderőtervezés középpontjába állítani (ő erőteljesebben fogalmaz :). A haderőtervezés középpontjába a honvédség elkövetkező 5-10 éves várható alkalmazását kell állítani.
Nem tudom mit gondolnak erről az ÖHP-n de szerintem ez továbbra is missziós jelenlét lesz, kb. hasonló mértékben. Jellegét tekintve klasszikus békefenntartás és némi válságkezelés. Többségében szárazföldi alakulatokkal, de lehetnek egyszer még Gripenek is felajánlva.
Azaz véleményem szerint a Merci terepjárók még sokáig használhatóak lesznek, minden féle MRAP képesség,V alakú has, meg páncélozottság nélkül. De emellett lesznek olyan missziók is, talán Afrikában, ahol a PRT jelenlegi tevékenységéhez, vagy OMLT jellegű feladatokhoz bizony MRAP-eket kellene rendszeresíteni, esetleg némi tüzérség, EOD-t képesség és UAV-k kellenek majd.
Harckocsikra szerintem sehol sem lesz szükség a magyaroknak misszióban, hacsak túlzásba nem visszük a táboraink védelmét. Mint az NKS is kimondta, nálunk a legfőbb érték a katona, minisztereink pedig úgy bocsátják misszióba a katonákat, hogy mindenkit élve kell hazahozni.
A harckocsi egy támadó fegyver alapvetően. Vagy tévedek? Nem vagyok harckocsizó. A hollandok, kanadaiak, amerikaiak vittek ki harckocsit, de ha jól emlékszem offenzív műveletekre. Tekintve, hogy a politikusok kockázat vállaló képessége sem fog változni az elkövetkező 10 évben, nem fogunk offenzív műveletekben sem részt venni. Tudtommal a PRT ilyet nem csinál. A földrajzi adottságok Baghlanban vs. harckocsiról nem is beszélve.
Visszatérve a leendő harckocsi zászlóaljra (már tényként kezelem, nem tudom miért) Bálint felvetette, hogy az a hír is járja, hogy a megszüntetik lövészz.-t ezzel együtt. És akkor ki lenne aki adná a OMLT-t (amibőlk már évek óta ígérik hogy kettő lesz) és PRT-t. A katonák leterheltek. Évente járnak misszióba, ez gáz.
Ha kevesebb lesz a lövész, még szűkebbek lesznek az emberforrások a missziókra. Ez lenne gyakorlatilag az egyetlen ellenvetésem egy ilyen döntésre. De aztán eszembe jut, amit most láttam a PRT-10 gyakorlaton, vagy amiket a régi holland PRT kapcsán olvastam.
Egy harckocsizó tiszt szerintem remekül megtudná állni a helyét egy PRT élén. Miért ne? Egy PRT-nek csak a fele az FP, a másik fele lehetne tüzér, harckocsizó, meg a légierő. Azt hiszem amerikai PRT-knál olvastam, hogy a parancsnok, vagy az egész törzs a a haditengerészettől jött. Az micsoda kaland. És mi vagyunk annyira jók mint az amcsik, nem jó. Sőt jobbak is :)
23 megjegyzés:
No megint jönni fog a "multifunkcionális katona" koncepciója!? Természetesen mindent lehet és elvileg mindenki tud minden szerepkörben tevékenykedni, de nem biztos, hogy jó ötlet. A magyar PRT-k történetében már háromszor volt harckocsizó tiszt a parancsnok, és elvileg nem is csinálták rosszul. (1., 2., 7.) A PRT-k törzsei eddig is vegyesek voltak és közel sem biztos, hogy ugyanattól a lövészzászlóaljtól kerültek ki, mint ahonnan az FP. A lövészzászlóaljak számának csökkentése esetén közel sem csak a missziókról van szó. Vannak felajánlott ZHCS-jaink is és más készenléti szolgálataink, amelyek kimondottan lövész képességeket igényelnek fegyverzettel, technikával együtt. A missziókban is még mindig jelen vannak a BTR-k, amelyek műszaki állapotát érdemes megnézni egy-egy olyan misszió után, amelyekben nem lövészek adják a bázist! :( Egy 2-3 hónapos felkészülés alatt nem lehet úgy megtanulni a technikát, hogy azt normálisan üzemeltetni is lehessen! Persze nem ez a mérvadó indok, de egy apró és fontos részlet. A hk.z. visszaállítása több szempontból is indokolt, de a lövészek csökkentése viszont elég komoly hiba lenne.
Péter,
Te missziós oldalról olvasod a hírt, és ezért akarsz misszióban felhasználhatósgot belelátni.
Ha jól emlékszem honvédelmi miniszterünk első nyilatkozatai közt szerepelt, hogy a missziós szerepvállalás elé kell helyezni az országvédelmi képességeket.
Ezen a téren hk. képességben (arányban) a környező országok 1/10-t mutatjuk fel. És nem azért, mert mi már tudjuk, hogyan kell hk. nélkül összfegyvernemi harcot vívni.
A minap valaki azt mondta, hogy a MH hk. képessége hagyományőrző szinten van jelen. Nem lehet, hogy ezen agyalnak, hogyan lehetne változtatni.
Csendben jegyzem meg, hogy legutóbb a svájci haderő, mikor Leo 2-t vett (ha jól emlékszem) a vásárolt példányszám 20%-át vette csak közvetlenül a gyártótól meg, a többit pedig licencben gyártotta a saját védelmi ipara az országnak. Egy ilyen konstrukciót itt is el tudnék képzelni - persze a példányszámon sok múlik.
Zig Zag
de miert kell a missziozas ele helyezni az orszagvedelmi kepesseget, amikor kozel es tavol nincsenek ellensegek, a strategiai kornyezet belathato idon es tavon belul teljesen stabil, VISZONT megallas nelkul missziozni kell, mert ez az eu- es nato-kotelezettseg? szerintem pont forditva. ez az egesz orszagvedelem cucc egyaltalan nem aktualis. egyszer majd lehet h az lesz, de addig is hard choices. nincs penz, valasztani kell, ennyi. szlanko
szlanko,
Ez elvi kérdés.
Miért zárod a lakásod, vagy a kocsid, ha közel s távol nincsenek tolvajok?
Rendőr se kell, hisz a környéken mindenki olyan kedves ember. Határ is minek, hisz' úgyis mindenki átjön rajta.
Miért oltatod be magad a betegségek ellen, amikor éppen nincs senki a környezetedben, aki beteg lenne?
Gát se kell, hisz eddig nem szokott kijönni a víz...
Havat se kell lapátolni, mert előbb utóbb úgyis elolvad.
Asszem akkor így világos.
Üdv,
Zig Zag
fotelgenerálisként (chairborne) én is azt gondolom, hogy akkor is kell országvédelmi képesség, ha elvileg nem fenyeget közvetlen veszély, ami indokolhatja, hogy a tizenpár darab öregecskedő t-72-esnél több és korszerűbb harckocsink legyen. amúgy szerintem a fegyverkezés diplomáciai tényező is, nem csak puszta védelmi kérdés.
ugyanakkor én továbbra is azt tartom a legégetőbb hiánynak, hogy a honvédség alig rendelkezik korszerű hadviseléshez szükséges technikával.
csak kis mennyiségben vannak korszerű személyi védőfelszerelések (ld. kevlársisak) informatikai eszközök, optikák, éjjellátók. ha jól tudom egyedül a magyar honvédségnek van nyílt irányzékos fegyverei az ISAF-ben. biztos őrületes összeg lett volna 2-300 db ammsz-t átépíteni a mercikre akasztott ballisztikai hálós baromságokra való pénzpazarlás helyett. na meg az UAV-ok.
az MRAP-kérdés analógiáján hiányoznak a missziókban és országvédelemben is fontos nagy mozgékonyságú páncélozott járművek, amiket a hadrendből kivontak, és semmivel sem pótoltak. a mercivel remekül el lehet autózni koszovóban, de harci helyzetben - mint láthattuk - nem az igazi.
szerintem figyelemre féltó, hogy körülöttünk az összes ország beszerzett már páncélozott terepjárókat (pl. iveco LMV) a lengyelek még saját típusokat is kifejlesztettek.
emellett mondani se kell, hogy a légi mozgékonyságunk is hagy maga után elég sok kívánnivalót.
szerintem ezeknek a hiányosságoknak a pótlása lenne elsőrendű feladat, a missziós és országvédelmi igények figyelembe vételével súlyozva.
Hello Zig Zag,
Igen, amit említettem a posztban alap, alap kérdésként, az az országvédelem kérdése volt. Ez az ahol két markáns különböző nézet van. Lásd minket.
Én nem feltétlenül a missziózás felől akarom megközelíteni, hanem, hogy mire kell majd használnunk az elkövetkező 20 évben (leeht úgy dönteni, hogy nem fogunk missziózni). Szerintem országvédelemre nem, legalábbis nem egy szomszédos országgal szemben.
El kell dönteni, hogy szükség lesz-e harckocsikra. Indokolt-e? Ha igen, ha a katonai vezetők és politikai vezetők úgy döntenek, hogy igen, akkor jöjjön. De akkor tessék bevállalni a cikit, hogy azért fejlesztünk harckocsi erőt, mert Szlovákia vagy Szerbia felől (vagy ahonnan támadást várnak) várunk támadást, vagy mert nekik is van. . Hiszen ezt majd szimulálni kell hadgyakorlaton, nem?
Vagy a lesz egy harckocsi zászlóaljunk és nem fogjuk vele gyakorolni anitcipált szcenáriókat.
Ha ez a nézet a vezetésben, akkor jöjjön. De akkor olyan legyen a felszereltség, kiképzettség, feltöltötttség stb, amivel meg lehet állítani egy vélelmezett déli vagy északi támadást.
A probléma az, hogy ezt sosem fogja senki felvállalni, hogy hát hm hm valóban erre készülünk, ezért tessék alaposan készülni a támadásra stb.
A vége az lesz, hogy elérjük a paritást mondjuk a szlovákokkal, és ezzel majd mindenki hátradől. Megoldottnak tekintjük a feladatot.
Szerintem a környező NATO országok hadsereg elmaradott abban az értelemben, ha még mindig jelentős harckocsikat tartanak üzembe.
Ha már itt tartunk, tüzérségre sokkal nagyobb szükség lenne, de már megint a missziók szempontjából nézem :) úgyhgy abba is hagyom.
wp
Magasabb szintű katonai vezetői iskolákon tanítanak olyat, hogy hadműveleti és stratégiai tervezés. Ez utóbbi esetében több fajtát megkülönböztetnek. A legkevésbé hasznosnak, sőt károsnak az ún. anyagi alapú tervezést tekintik, amikor gyökeresen az határozza meg a haderő távlati tervezését, hogy mekkora anyagi erőforrások állnak rendelkezésre a nemzetgazdaság megerőltetése nélkül. Szerény meglátásom szerint mi is ezt a fajta stratégiai tervezést folytatjuk. Egy hadsereg békeidőben az egyszerű emberek számára felesleges dolognak tűnik. Viszont utána kéne olvasni a történelemkönyvekben, hogy miként is szoktak kialakulni a háborúk. Elég csak Európa elmúlt két évtizedét végignézni. Mennyi időbe tellett, amíg egy nemzetközi eszkalálódással is fenyegető válság ki tud alakulni? Azt is meg kéne nézni a történelemkönyvekben, hogy volt-e olyan katonai szövetség, amely örök időkre szólt volna és hogy miként is működtek ezek a szövetségek, amikor kiéleződött a helyzet? Tanulnunk kéne elődeink hibáiból, hogy ne kövessük el azokat ismét! Amit most csinálunk, az nem más, mint könnyelmű lutrizás arra alapozva, hogy hagyományos háborúk csak lassan alakulnak ki és a nagy testvéreink első szavunkra ugranak, ha gondunk lenne.
Hello
ezen a blogon nincs vita arról, hogy szükség van-e a hadseregre. A saját javaslatod a megoldásról viszot lefelejtetted :)
wp
WP
Én úgy gondolom, hogy ha valaki ma az összfegyvernemi harc alapjait kérdőjelezi meg - lásd hk-k, vagy bármely más fegyvernem aktuális létjogosultsága, akkor az holnap már a hds. létét is képes lesz megkérdőjelezni. A felvetésemben tehát ott a javaslat is. Akkora kötelékeket kell fenntartani az egyes fegyvernemekből, amelyek lehetővé teszik az öfn-i harc gyakorlatban történő elsajátítását. Ezt egy üteggel és egy hk. századdal nem lehet végrehajtani még dd. szinten sem!
Kedves Péter, kommentelő Kollégák,
Van itt a hozzászólásokban sok igazság, meg persze azokon kívül is. Nem vagyok harckocsizó, ezért kölcsönveszem a Kelly Hőseiből Csodabogár szavait: "Egy Sherman nagyon hasznos háttér" ;-) A poénkodást félretéve a szárazföldi csapatoknál a lövész/hk arányt azért említettem, mert nagyon sokat elárul. Biztos, hogy nálunk súlyos arányvesztés van ezen a téren is. Egyetértek, a tüzérségi képességek terén is és más téren is - hosszan sorolhatnánk, de most inkább nem merülök el ebben. Csak hogy a misszióknál maradjak: mondjuk a lőszer/robbanóanyag nagy távolságra történő szállítása sem egyszerű kérdés és ott is szintén fejleszteni szükséges.
Visszatérve a hk-kra, azok még mindig a szárazföldi összfegyvernemi harc megkerülhetetlen részei és vannak dolgok aminek a megoldásában hatékonyak. Pl az ellenséges páncélosok ellen. Nomármost, amíg a környezetünkben (nem csak szomszédos országok) van ilyen eszköz és nem csak mutatóba, addig nekünk is kell legyen. Sok mindennel meg lehet semmisíteni egy hk-t, de ha végiggondolod, hogy mikkel, akkor rájössz, hogy azokban a képességekben is gyengén állunk.
A nyilvánosság előtt nem szokás konkretizálni, hogy a tervezésnél milyen országok milyen képességeit tekintjük kihívásnak - hiszen környezetbarátok vagyunk és senkit sem szeretnénk ezzel irritálni ;-). Aztán azt is beláthatjuk, hogy nem csak a szomszédokkal kell foglalkozni. Annyi viszont bizonyos, hogy nem szerencsés, és nem javítja a biztonságérzetünket, ha szomszédos, sőt szövetséges ország prominens politikusai először kétheti rendszerességgel fenyegetnek meg minket, hogy átjönnek kicsit gyakorlatozni a tankjaikkal a Kis-Alföldre (amikből mellesleg 25:1 arányban vezetnek darabszánban), aztán mikor látják hogy a fenyegetőzés propaganda értéke kicsi, elkezdenek kiabálni a világba miszerint Mo. gőzerővel fegyverkezik.
Aztán ott van a (katona)földrajzi tényező, miszerint kis hazánkon egy harckocsi zászlóalj, még inkább egy dandár lényegében akadály nélkül képes majd mindenütt manőverezni, amíg ki nem fogynak az üzemanyagból. Tehát egy tervszerű ellentevékenységben ez egy olyan tényező, amivel számolni kell.
Nem mondom, hogy paritást kéne tartani hk számban bármely szomszédunkkal - ez a védelmi koncepció rég túlhaladott és azt hiszem magyaráznom sem kell olyan szakértőknek, akik elmerültek a biztonsági tanulmányok legnemesebb bugyraiban. Elég legyen itt annyi, hogy akkora képesség kell, amely mutatja, hogy egy feltételezett agresszor számára nem lennénk könnyű zsákmány, sőt ellenkezőleg: a mi bőrünket olyan drágán adjuk, amiért nem éri meg a vesződést a megszerzéssel.
A jelenlegi néhány (szándékosan nem pontosítok!) hk század T72 helyett/mellett még néhány zászlóalj Leo2 egyértelmű előrelépés lenne ebben az irányban, de a pénz mellett volna itt néhány további szempont. Például az, hogy a maga az MBT nem áll meg önmaga, hanem egy sor minden szükséges hozzá. Volna a hadtudományban a Katonai szervezet - Haditechnika - Harceljárás összefüggés, amelyen kereztül jól megérthető, nem elég beszerezni/lecserélni a meglévő (vagy fejlesztendő) hk képességedet, hanem kell olyan eszközöket is szerezni amelyekkel képesek egymást támogatni, együtt operálni stb. Aztán ez más harceljárást, alkalmazási elveket követel, amin keresztül kihasználhatók az új "vas"-ban lévő képességeket, amik viszont magát a katonai szervezetet is módosítani kényszerítik - létszámában, képzésében, utánpótlásában és természetesen szervezetében is. Bocsánat, nem volt célom itt hosszú értekezést kanyarintani a témáról, de remélem ez eléggé megvilágította, hogy mire gondolok.
Nem állítom, hogy Leo2 zászlóaljak hadrendbe állításán keresztül jön el a Kánaán - ti dobtátok fel a témát. Hasonló agyalást lehetne önjáró tüzérséggel írni és egy sor más dolgot is lehetne elemezni hasonlóképpen. -folyt-
Végezetül még annyit, hogy nem hiszem azt hogy csak a missziós képesség lenne a MH fokmérője, sem pedig azt, hogy ennek javára (kárára) szabad lenne érdemi országvédelmi képességeket feladni, mint ahogy ezekre láthattunk példákat. Viszont azt is látni kell, hogy a szövetségesi együttműködésbe eddig gyakorlatilag (kis kivétellel) nem tudtunk felajánlani harcoló képességet. Nyilván ez sem tartható. Így mi mire számíthatunk, ha egyszer nekünk kell segítség?
Üdv, Zig Zag
Az országvédelem stratégiai kérdés, amit csak hosszútávra érdemes tervezni és ez valahogy nem jött össze a módszerváltás óta...így az ez irányú fejlesztés (szerűségek) se voltak átgondoltak.
A missziós fejlesztésekben meg nem tudjuk követni az eseményeket, mert kevés a pénz és a rendszer nagyon tehetetlen. uff
Péter
Az új NATO koncepciótól kezdve szinte minden úgy kezdődik, hogy erős hadsereg nélkül nincs diplomácia. Slota nem viccelt, télleg eljöhetett volna Bp-re ha akart volna. Az országvédelem messze fontosabb mint a missziós képesség.
Simicskó úr szavait idézve számos fegyvernemet hagyományőrző szintre süllyesztettek az elmúlt 8 évben (tüzérség, harckocsi csapatok stb.).
Ergo páncélosokra szükség van. Nem is kevésre. Ha jól emlékszem a feleakkora Szlovákiának is valami 150! hk-ja van rendszerben és nem 15 mint nálunk! Romániáról és pl. Ausztriáról nem is beszélve.
Na meg kellene még önjáró tüzérség némi légi szállító kapacitás a krisztusi korba lépő Ancsák helyett stb.
Naygon sok tennivaló van.
Bálint
Nem a legfissebb, tudom, de azért érdemes megnézni, ez van a szlovákoknak a THE MILITARY BALANCE 2008 szerint :-
ACTIVE 17,129 (Army 7,324 Air 4,280 Cental Staff 2,621 Support and Training 2,904)
FORCES BY ROLE
Rapid Reaction 1 bn
Mech Inf 1 bde (1 tk bn, 2 Mech Inf bn, 1 Recce coy, 1 Arty bn, 1 AT bty, 1 AD bty, 1 engr coy); 1 bde (3 Mech Inf bn, 1 Rocket bn, 1 AT bty, 1 Recce coy, 1 engr coy, 1 AD bty)
Recce 1 Special regt
Engr 1 bn
NBC 1 bn
Ebből eszközök kiemelve MBT: 245 db T-72M
Zig Zag
Az erőknél csak a szárazföldi csapatokat írtam ide.
Itt egy kis segítség a megfejtéshez:
bde = brigade = dandár
regt = regiment = ezred
bn = battalion = zászlóalj
coy = company = század
bty = battery = üteg
tk = tank
Mech Inf = gépesített lövész
AT = anti-tank = páncéltörő
AD = air defence = légvédelmi
Recce = reconnaissance = felderítő
Engr = engineer = műszaki
hk/katona arány 1:30, minálunk 1:830
Gyorsan az utolsó három kommentre reagálok? Nem láttam, de úgy emlékszem, hogy a Military Balance alapján nekünk sem 12 db harckocsink van. Meg tudja valaki nézni mennyi van papíron? Nem lehet, hogy a szlovákoknak sincs 150?
wp
Bálint
Simicskó úrnak igaza van a hagyományőrző jelleggel, de ha a pénz ugyanannyi marad, akkor érdemben nem lehet bővíteni a hadsereget.
Miből fognak felállni az új hk zászlóaljak?
vagy az lesz, hogy megkapjuk 1 euróért a Leokat, megvesszük hozzá a működtetéshez szükséges egyéb dolgokat, plusz fizetünk a kiképzésért, de mindent egy egyszeri tétel növeléssel oldja meg a költségvetés? (T-72seket selejtezzük?)
A misszióhoz igazított modernizációt mindenki szidja. OK, de helyette nem látok mást. Nem látok stratégiát, nem látok egy tanulmányt, ami megmutatja nekem, hogy 2010 és 2020 között milyen költségvetési forrásokkal számolhat honvédség működésre, modernizációra.
A jelenlegi rendszer legalább a jelenlegi elvárásokra és szükségek megoldására fókuszál (nem teljes sikerrel hozzá teszem, lásd kevlár sisak).
De mire fókuszálnak az új tervek? OK, nem csak hagyományőrzésből legyen hk, meg tüzérség, meg légiszállítás? De miből? Milyen sorrendben? Milyen veszélyre készülve.
Továbbra is azt gondolom, hogy a szlovákoknak tényleg 150 hkjuk van - amit nem hiszek - akkor ők csinálják rosszul és pazarolják a forrásaikat.
wp
Péter!
Valóban nekünk is 150 körüli T-72 HK-nk van, de a nagy része konzerválva van. Tehát elvileg némi erőfeszítéssel harcba állítható, ha van rá ember, meg háttér.
A 2008-as MB szerint Mo-nak 23950 fő a szárazföldi csapatok létszáma (32300 fő a teljes MH)
Hk pedig 238 db T-72 lenne.
Más forrásból tudható, hogy 180 T-72 volt konzerválva kb ekkor, ebből pontosan 77 db-ot elajándékoztunk iraki testvéreinknek.
További egy van igazoltan távol, a ZMNE udvarán emlékeztet arra, hogy eredetileg egy katonai egyetemben járunk :)
Kell lennie még 58 db T-72M1, amiből 15 db van aktív szolgálatban, 43 konzerválva.
http://www.hkho.eoldal.hu/oldal/mh-szarazfoldi-eroi-fegyverzete
ZZ
lásd még itt:
Koncepcióról, az elcseszett NKS,-en kívül nem tudok, de tuti van, csak én nem mentem utána.
Összfegyvernemihez szükség lenne önjáról tüzérségre is, de még sok minden másra is.
Költségvetés: GDP 0,9-ről az elvárt 2%-re nem lehet egy lépésben felvinni.
Missziók fontosak, de az eddig teljesen háttérbe szorított országvédelmi képesség (úgy is mint elrettentő és diplomáciát támogató erő) most abszolút elsődlges szerintem.
Báélint
A modern háború, összfegyvernemi harc.
Jelenleg, a honvédség nem rendelkezik páncélos, valamint csapásmérésre alkalmas, tüzérségi erővel.
Mindkettő képességet ki kell építeni, mivel ostoba, hozzá nem értő módon, az elmúlt években, mindezt megsemmisítették.
Most bizony, csak könnyű gyalogsággal rendelkezünk, ez az ország védelmére alkalmatlan, mind létszámában, még inkább, gyenge fegyverzetében.
Mielőtt bárki szajkózná, hogy NATO tagok vagyunk.....
A 70-es években, volt a török, görög, konfliktus, Ciprus kapcsán, amit a NATO, lábhoz tett fegyverrel végignézett.
Mondván, mindkét ország, a szövetség tagja, kinek az oldalán is avatkozna be ?
Azóta is, a NATO déli szárnyán, a két legerősebb hadsereg, a török és görög haderő.
Vajon ki ellen készülnek ???? ...egymás ellen elsősorban...
Az ördög ugyanis, nem alszik.
Közép Európában sem.
Megjegyzés küldése