Hányan támogatják a NATO tagságunkaat, és az afgán szerepvállalásunkat

Szép az a pillanat, amikor egy hosszú posztot lehet írni, mert egy napilap olyan sokat foglalkozik Afganisztánnal. A hétvégi Népszabadság forradalmi tettet hajtott végre azzal, hogy közvélemény-kutatást csinált, amiben rákérdezett olyan egyébként egyértelműnek tűnő, de éppen ezért régóta vizsgált kérdésre, mint hogy mi a vélemény a NATO tagságról.

A képet nem tudom bemásolni, de itt a cikk és az ábra linkje.
Na az eredményeket kiírom azért:
-A lakosság 69 százaléka egyetért (20% nem) a NATO tagsággal,
-A lakosság 52 százaléka nem ért egyet (38% igen) az afganisztáni jelenlétünkkel.
-66 százalék nem érzi elégségesnek a kormányzati tájékoztatást. Háááát, igen.
Nem írom ki a többit.

A Népszabi abban téved szerintem, hogy azt írták, hogy még nem készült nyilvános felmérés ezekről. Készült, a HM csináltatta talán minden évben, de abban mindig stabil támogatás jött ki.

Mondjuk azon a véleményen vagyok, hogy ezt nem a minisztériumoknak kellene csinálnia (hitelesség), hanem intézeteknek, lapoknak, stb. Persze tudom sok pénz.

Amit nem találok a cikkben, az a minta méretére vonatkozó adat. Ja, de megvan:
A Népszabadság által készített kutatás a legalább heti rendszerességgel internetező, 18 éven felüli magyar állampolgárok véleményét reprezentálja. A kutatás szeptember 14-e és 16-a között készült, 556 fő vett részt benne.

Ők (netezők) a jobban informáltak. De mi van akik nem olvassák heti rendszerességgel netet? Azok mennyien lehetnek az országban? Én ezt a réteget még konzervatívabbnak saccolom, ha ők is benne lettek volna, minden eredmény még rosszabb lenne.

A fő skizofrénia az eredményben - ezt írta is valaki -, hogy a NATO-ban akarunk lenni, de Afganisztánban meg nem. Szerintem amit sokkal erősebben kellene kommunikálni, hogy milyen előnye(i) vannak annak, hogy a tagok vagyunk. Miket nyertünk eddig, mit köszönhetünk a NATOnak. Mert erről sincs semmi, és nem olyan kell, hogy a világ legnagyobb szövetségének vagyunk a tagja, hanem hogy konkrétan idejöttek a szállító gépek, és ennyi meg ennyi munkahely lett. És pont itt és nem másutt. Az nagy általánosságokat mindenki tudja, de a részletekben a sötétben tapogatóznak a szakértők is szerintem.

A hétvége Népszabadságban van két írás, egy pro és egy kontra az afganisztáni jelenlétünkről. A pro-t Zalán Eszter írta Vállaltuk címmel, a kontrát Miklósi Gábor Vállaljuk címmel.

Természetesen megvan a véleményem, de nincs időm ezt részletesen kifejteni. De hogy a Népszabi is profitáljon ebből, annyi tanácsom van a számukra, hogy ha kulcsszavakat használnak (tag-elik) a cikkeikhez, akkor nem annyi legyen egy ilyen cikk végén, hogy Hétvége, hanem legyen ott hogy Afganisztán. Ez tipikus esete annak, amikor van egy profi, hasznos eszközünk, de nem tudjuk mit kell vele kezdeni.

Ráadásnak van egy cikk a NOL-on, amely izgalmas címet visel: Magyar Gripen nem repül Afganisztánba. Sajnos ennél többet nem tudunk meg, ez így önmagában meg eddig tudott volt. Sőt a Gripen nem repül sehova, mert semmilyen "expedíciós" képességre nem alkalmas hiába várják a magyar haderőtől ezt a szakemberek és a politikusok.