hétfő, augusztus 09, 2010

Tádzsik polgárháború mint minta

A cikk nem új, de legalább valami megoldást kínál. A The Tajik Soultion alig három oldalon a tádzsik polgárháború (1992-1997) tapasztalatait igyekszik számba venni, és valamilyen módon alkalmazhatóvá tenni az afgán eseményekre.

Valóban a tádzsik társadalom hasonlóan fragmentált, mint az afgán, a tádzsik nemzetről hasonlóan eltérő nézetekkel rendelkeztek az ott élők, hasonlóan szegény és elmaradott a társadalom. (Itt azért vitatkoznom kell a szerzővel. Annyira nem voltak szegények, mint az afgánok, a szovjet időszak mégis csak biztosított valamiféle társadalmi mobilitást, egészségügy és oktatás terén óriási fejlődés történt, és ha nem is kellett állandóan rendteremtéssel foglalkozni, mindenkinek ott élt az emlékeiben, hogy mi történik akkor, ha valaki megkérdőjelezi a rendet)

A polgárháború idején szétesett az ország, de még össze lehetett rakni. Azt írja Gavrilis: Today, Tajikistan is still corrupt and authoritarian, but it is also tolerably stable -- stable enough for the international community to forget about it, which is a striking mark of success. The turnaround was due largely to an intelligently conceived and successfully implemented intervention by a small UN mission and a core of unlikely bedfellows that included Iran and Russia. Rather than forcing free and fair elections, throwing out warlords, and flooding the country with foreign peacekeepers, the intervening parties opted for a more limited and realistic set of goals. They brokered deals across political factions, tolerated warlords where necessary, and kept the number of outside peacekeeping troops to a minimum. The result has been the emergence of a relatively stable balance of power inside the country, the dissuasion of former combatants from renewed hostilities, and the opportunity for state building to develop organically. The Tajik case suggests that in trying to rebuild a failed state, less may be more.


Két dolog jut így eszembe. Tádzsikisztánt még a konfliktus "elején" megfogták. Más 30 éven keresztül szocializálódni bizonytalanságban, és más öt évig. A másik dolog, és szerintem ez volt igazán Tádzsikisztán szerencséje, hogy nem állt olyan nagy és regionális hatalmi érdekek ütközőterében mint Afganisztán.

Uff megmondtam

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

http://www.independent.co.uk/opinion/commentators/fisk/robert-fisk-israel-has-crept-into-the-eu-without-anyone-noticing-2040066.html

Robert írta...

A CIA World Factbook szerint migrációs mutatója pozitív:

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2112.html

Mégis ki a fene vándorol be Afganisztánba?

Névtelen írta...

Robert: talán szíjájé ágensek? nem tudom, csak kérdezem. ZZ