kedd, augusztus 24, 2010

3. magyar katona halála III.

Először is némi kollekció a mai és tegnapi termésből.

A Kossuth Krónika reggeli 180 percéből Siklósi Péter HM helyettes államtitkár, Visy László MR-1 riporter és Marton Péter barátom nyilatkozott az helyszínről és a várható következményekről. Péter feltette a blogjára a linket, ott, hogy ki mikor jön.

Itt a Marton Peti által említett tala wa barfaki esemény. Helikopteres "partraszállás", állítólagos civil áldozatok afgán vélemények szerint. A NATO szerint tálib vezetőket öltek meg. A szokásos mondhatnám.

Az Info rádióban Magyar István a ZMNE-ről és jómagam. A hanganyagok linkje valahol a weboldal közepén. Én főleg arról beszéltem, hogy mit jelent NATO-kontextusban az ottlétünk.

Szlankó Bálint az Indexen egy jegyzetben. Bálint keményen fogalmaz, de a legtöbb dologban igaza van. Nekem különösen tetszik, ahogy a helyi tálibokat közelíti meg, ez jó, ahogy megmondja mindenkinek, aki a tálibokat valami jóságos társaságnak tartja, akikhez úgy vágynának az afgánok. A felszereléssel kapcsolatban, igen részben igaza van, ezek megtörtént események, de azért valahogy nem annyira súlyos. De szerintem a legkeményebb dolog a cikkel kapcsolatban mégiscsak az a sajtótörténeti kuriózum, hogy a valakinek sikerült elérnie, hogy a magyar online média két legnagyobb riválisánál ugyanarról a témáról, ugyanakkor írhasson. ez olyan mintha két nap eltéréssel a Nemzetben és a Népszabadságban jelenne meg cikkem ugyanarról (kis túlzással). Bálint, tudsz valamit, gratu.

Zalán Eszter a Népszabadságban, benne egy keretesben én és Töli István nagykövet megkérdezve. Tőle idézek: „Benne lógott a levegőben” – mondta lapunknak Tölli István nagykövet, a bagláni magyar táborban 2007 óta élő civil főképviselő a tragédiáról. A diplomata elmondta: a korábban viszonylag biztonságosnak tartott Mazar-i-Sarifba vezető út azon szakaszán, ahol a tegnapi támadás is feltehetően történt „mindig balhé van”. „A falu tulajdonképpen ráépül az útra, jó egy kilométeres bazársor fogja közre az utat, az épületek nagyon közel állnak az úthoz, itt bármi lehet, bárki elbújhat” – írta le a támadás feltételezett környezetét a jelenleg Budapesten tartózkodó Tölli. A nagykövet szerint jó egy hónapja ilyen a helyzet az útszakaszon....
A diplomata elmondta: tavaly nyáron érte már lesállásos támadás a magyarokat, a PRT 8. váltására pedig már kétszer rálőttek ezen az úton. Az ISAF (afganisztáni NATO-vezette misszió) március óta folyamatosan hajt végre tálibok elleni akciókat a tartományban, németek és amerikaiak részvételével. „De nem sikerül kifüstölniük a tálibokat, visszajönnek. Ez egy csiki-csuki játék” – mondta Tölli István.
Tölli István kb 2008 óta van kint, végig élte az egészet, rengeteg helyi embert ismer, talán a legjobban informált magyar ember Baghlánban.

A krémet a végére hagytam, a Népszabadság és a Magyar Nemzet vezércikkeit. Gyakorlatilag mindkét újság a kivonulás mellett van, nincs értelme ott lenni, vonjuk ki a katonákat. Az érvelés mindkét esetben ugyanaz, semmi közünk ehhez a háborúhoz, eleve minden kudarcra van amúgy is ítélve. Futás.
A Népszabadságban (Nem kell több halott) a szerző az összes sztereotípiát felvillantja: minden egyes elesett, vagy vétlenül meggyilkolt afgán halála miatt egész nemzetségek esküdnek vérbosszút. Nem igaz, bármilyen hihetetlen az afgánok változtak az elmúlt 100 évben. Amit tudtunk róluk 100-200 évvel ezelőttről, azt amúgy alaposan kiszínezték azok a romantikus utazók akik jártak ott és irodalmi emberek, akik csak hallottak felőlük. De egyébként a tálib igazságszolgáltatásnak akkor mi dolga lenne, ha itt állandóan falvak, törzsek harcolnának egymás ellene ezer és ezer éve.
Talán olyanok is, akik amúgy már rég nem tartották az évezredes hagyományokat. Pedig ezek a régi törzsi-vallási tradíciók nagyon erősek ott. Ugye mondom. De hogy felháborodna a szerző, ha ezer kilométerrel nyugatabbra azt írná valaki mostanság a Magyarország-EU feszkó kapcsán, hogy ezek a egykor portyázó harcoló magyarok ezer év alatt sem hagytak fel nyakasságukkal, kellemetlenkedéseikkel. Ezt az publicistát egyből leparasztoznánk.

Egy ellentmondás. Először: ... az élet itt úgy áll, ahogy a muzulmán naptár. Vagy hatszáz évet késik. Aztán később: Ha távozik [a nyugat], ismét kiszolgáltatja a tálibok önkényének azokat az afgánokat, akik nem akarnak középkori életet élni. Akkor most ezek a lesajnált, elparentált, törzsi-nemzetségi-vérszomjas-legyőzhetetlen-ókonzervatív afgánok a múltban élnek vagy a jelenben, szeretnének modern életet élni vagy a régi múlt századit akarják?

A klasszikus: A Nyugat csapdahelyzetben van. Csatákat nyerhet, háborút nem... Tudja ezt mindenki, aki már járt ott, tudják a britek, oroszok, akik nem szabadulhatnak az afganisztáni vereségek fájó emlékétől. Jó lenne elolvasni akkor tényleg a töri könyveket, vagy csak a Wikipédiát. Az afgánok a britek esetében csatát nyertek háborút nem, de elvesztették a fél országukat. A britek csak akkor és addig harcoltak az afgánokkal, amíg megérte nekik.
És a Szovjetunió? Az afgánok legyőzték volna a szovjet hadsereget? Vagy szétesőben volt egy birodalom, amely nem tudott mit kezdeni külhonba rekedt csapataival? Nem nyert a Szu ez világos. De a harcedzett népi-törzsi-vérszomjas-legyőzhetetlen afgánok mudzsahedek vajon mire vitték volna Pakisztán és az USA támogatása, pénze, fegyverei nélkül? Jó, hogy Nagy Sándor nem jött elő, mert vannak akik szerint az akkor még nem létező afgánok az ő seregeit is legyőzték. Sajnos Népszabi, itt csak sztereotípiákra futotta. De nem haragszom vagy ilyesmi, a magyar közbeszéd ma ezen a szinten van. És megértem és elfogadom, mert tényleg Afganisztán nem az EU, a szomszédságpolitika, ehhez elég ennyire érteni értelmiségi szinten.

A Magyar Nemzet (Vesztésre ítélve) vezércikke egy fokkal tisztább és egyértelműbb. Világosan kimondja (végre), hogy az újság sosem értett egyet a afganisztáni bevonulással és a magyar jelenléttel sem. A kevés kötögetni való közé tartozik ez: De miért kellett egyáltalán bevonulni?! A közvetlen kiváltó ok 09. 11. volt, de azóta már arra is fény derült, hogy a Pentagonban jóval előbb készen voltak az afganisztáni bevonulás tervei. Úgy érzem, az hogy voltak tervei a bevonulásra, még nem negligálja azt a tényt, a szeptember 11 után BE KELLETT VONULNIA. Ha valaki azt állítaná, hogy az USA-nak vannak tervei Magyarország vagy Uganda megszállására, valószínűleg nem hazudna, mert az elmúlt 50 évben valamikor biztos eljátszottak ezzel a gondolattal is. Komolyan, részletesen nem merült fel Afganisztán megszállása 1992 után.
A másik egy állandó ellentmondás. A cikk a demokráciaexportban jelöli meg a bevonulás okát, a Népszabis cikk terror elleni háborút jelöl meg. De emlékezetem szerint már mindkettő meghaladott. Persze mindkettő napirenden van, fontos a választások és vadásznak még le terroristákat, de a fő cél valami működőképes állam megteremtése, minden ideológiai felhang nélkül. Szerintem.

Summa summárum arra biztatnám mindkét lap publicistáit és újságíróit, hogy ha most így megmondták határozottan, akkor ne felejtsék el a témát, és foglalkozzanak vele rendszeresen. Ne Afganisztánnal, hanem, hogy milyen szerepet képzelnek el Magyarországnak a NATO-ban a jövőben? Milyen missziókban kellene részt vennünk? Kell-e egyáltalán? A Nemzet vezércikke felveti, hogy nekünk a Balkánon a helyünk. De mi lesz, ha a Balkán "rendbe jön" legalább annyira, hogy nem kellenek katonai missziók. Akkor hova menjenek a magyar katonák? Mivel lesz több ok Afrikába küldeni őket, mint Afganisztánba? Vagy ha Európában már sehol sincs védeni való magyar érdek (ha jól értem valahol ezt mondja a két vezércikk), akkor mi legyen a Honvédség feladata? Határvédelem? Területvédelem? Nevelési feladatok? Katasztrófaelhárítás? Kérem foglalkozzanak a jövőben is témával és mondják el vezércikkekben ezekről a kérdésekről is a véleményüket. És persze lehetőleg befolyásolják a közvéleményt, mert azt hiszem ez a jó vezércikk sajátossága (magam sosem írtam ilyet, azért vagyok bizonytalan).

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

"mire vitték volna Pakisztán és az USA támogatása, pénze, fegyverei nélkül?"

Miért, ma nincs külső támogatása az ellenállásnak? A párhuzam ma is fennáll! A jelenlegi helyzet romlása és a történések kísérteties párhuzamokat mutatnak az egykori szovjet megszállás időszakával.

A TWB-i légiroham - akció végre valami olyan, amit a szovjetek is kb. ennyi év után kezdtek alkalmazni, amikor rájöttek, hogy AFG-ban másként nem lehet operatíven műveleteket végrehajtani, csak légi úton. Elég szomorú, hogy a NATO erre nem jött rá hamarább!

Névtelen írta...

A log tetszett.

apróság, de a
"(Nem kell több hallott)" link javításra szorul.

(halott)

Névtelen írta...

http://www.hm.gov.hu/files/9/11833/hsz_0903.pdf
A 29.oldalon van Mezo Andras ornagy cikke a konvojkiseresrol.
( Benne van az is mi az a tuzzsak es mit kell tenni ha ilyenbe szalad bele az ember) A magyar konvoj is ez alapjan a taktika alapjan vedekezett. ) Nem is rosszul mert akar az egesz konvoj ramehetett volna egy ilyen tamadasra. Azt persze nem kell elfelejteni, hogy ilyenkor az elony mindig a tamado oldalan van. O tudja mit akar, a megtamadott csak koveti az esemenyeket es megprobalja atvenni a kezdemenyezest.

A legifedezett es a legiszallitas az egyik legkoltsegesebb eleme egy hadmuveletnek. Addig nem is nagyon hasznaljak amig nincs egetoen nagy szukseg ra.
Nem kellett rajonni tudta ezt mindenki, hogy kellene, de penzt nem adnak hozza.
Raadasul barmekkora is propaganda, a legicsapas sebeszeti pontossaga meg mindig csak duma ( lsd tartalykocsi vs nemet harcigep).
Ennek kikuszobolesere tobblepcsos engedelyezesi es egyeb procedura ami szinten nem segiti elo, hogy a legifoleny kihasznalasa altalanos ( es foleg gyors ) legyen.

Flashbang

Névtelen írta...

Köszönöm a kommenteket, javítom a linket.
wp

Névtelen írta...

Újra kellene gombolni az egész Magyar Honvédség nevű kabátot.
Az elmúlt évek (évtizedek) esztelen átalakításai teljesen szétverték a struktúrákat.
Ma már inkább újraépítésről kellene beszélni.
Ennek során pedig először is világos jövőképet kellene adni a Honvédségnek. Amibe beletartozik, hogy alapfeladata - NATO szövetségtől függetlenül - a Haza fegyveres védelme.
Ennek megfelelően kell meghatározni a fejlesztési irányokat és ezek beindulása után, mintegy pluszként lehet foglalkozni külföldi missziók gondolatával.

Jelenleg ez pont fordítva működik és a külföldi missziókat jellemző struktúrához igazítják a teljes Honvédséget (vö. könnyűgyalogos elképzelés).
Addig a pillanatig, amíg a Honvédség nem képes megfelelően ellátni alapfeladatát, felelőtlenség katonákat küldeni távoli hadműveleti területre, főleg, hogy nincs is kényszerítő szükség.

A másik fele a kérdésnek, hogy mit nyer Magyarország a részvétellel?
- Van bármilyen előnye, hogy ott vagyunk? A külpolitika ugyanis az érdekek artikulációjáról szól.
- Afganisztánban sokféle érdek találkozik/ütközik. Nekünk, magyaroknak mi ott az érdekünk?
- Hagyjuk, hogy NATO, hagyjuk az üres dumát. Miért vagyunk Afganisztánban?!

Üdv
Batka

Névtelen írta...

Arra a kérdésre, hogy miért van Afganisztánban az amerikai hadsereg, a púder alól már átlátszanak bizonyos folyamatok. A púder ugye az volt, hogy 9/11, meg demokráciaexport.
De ez már akkor sem volt hiteles, hiszen aki csak egy kicsit is élt a kommunizmusban furcsa "deja vu"-t élhetett át GWB-t hallgatva...

Leginkább valószínűsíthetően stratégiai célokért vannak ott. A megfoghatatlan "terroristák", meg a talibán jók díszletnek.
Afganisztánból közvetlen út vezet az egyre inkább felértékelődő közép-ázsiai országokhoz.
Irán körülzárásához is elengedhetetlen.
Állítólag a CIA-nek fontos a drogpiac ellenőrzéséhez.
Másik oldalról pedig segít fönntartani az amerikai vezető szerepet a NATO-ban, biztosítja Európa támogatását Amerika aktuális háborújában.

Jól megjelenik tehát az érdekek hálózata, ami nem a miénk, de intettek, úgyhogy szaladunk, ahogy korlátozottan független országhoz illik.
Üdv,
Batka

Névtelen írta...

wape
Nem akarsz te egy kicsit sokat? ;-)

Balint

Robert írta...

kicsit OFF:

a Vöröskereszt Afganisztánabn

http://blogs.redcross.org.uk/emergencies/2010/05/why-the-red-cross-gives-first-aid-training-to-the-taliban/

Névtelen írta...

Eddig a 10 millió foci és gazdasági szakértő országa voltunk, most már mindenki ért a modern hadászathoz és harcászathoz is egyaránt. Még jó hogy a hadműveleti szint mint olyan még nem került át a köztudatba.

Már az Indexen is olyan cikkeket(!) lehet néha olvasni hogy csak. Király András legfrissebb "eposzából".

"A tálib támadóerő nagyságát jelzi, hogy a harcok egy kilométeres arcvonalon folytak, ám erről sem a német, sem az amerikai sajtó nem számolt be."

Most akkor mi van? Fontos és nagy erők vagy sem? Egy kilométer olyan sok amikor a térköz akár 200 méter is lehet egy-egy gerilal között?

"A magyarokat ért támadás alap gerillaakció volt, kivitelezéséhez nem kell különösebb taktikai felkészültség."

Azért ez nem olyan könnyen elsajátítható képesség mint mondjuk az újságírás. Tűzfegyelem, álcázás, tervezés stb. ezeket mind vérrel írják, és legtöbbször nincs utóvizsga.

"Ezek a bombák ugyan házilag összetákoltak, de alapvetően harckocsiaknákból szerelik őket össze."

Vagy igen vagy nem. Lehet tüzérségi lövedékből, de simán a klasszikus dinamitból, vagy akár műtrágyából is. Az hogy improvizált nem jelenti azt hogy összetákolt, vagy azt hogy amatőr módon használják őket, ld. a két magyar tűzszerész halála.


Áhh és ez még csak a kezdet.

Bálint

Névtelen írta...

Bálint

Nekem nem is tüntek fel ezek a dolgok. Vannak még a cikkben ilyenek? Mert ha kigyűjtenéd az összeset ilyen jó kis magyarázatokkal, felraknám egy posztba. Ha igen küld már el mailben.
üdv
wp

Névtelen írta...

Nagyon szép nagyon jó, hogy mindenki tálib támadókat ír a PRT konvoja elleni támadás kapcsán... és mi van ha a HIG tette?

Névtelen írta...

Korábbi Reuters, CNN és egyéb hírügynökségi cikkek alapján egészen március óta megy az adok kapok a Dande-Ghoriban, illetve Baghlan-e Jadidban. Akkor miért furcsa, hogy egyszer nekünk is odacsapnak?

Névtelen írta...

Roger that. Cikk ment.

Balint