Ma volt a Honvédelmi Bizottságban Hende Csaba meghallgatása. Itt van az Index beszámolója, amely hangvételében inkább kritikus, kicsit lemondó. Amint a címből is kiderül, a bizottság nagy kevés tartalmi kérdést tett fel a miniszternek, aki jobbára általánosságokat válaszolt. Ennek ilyenkor még kevés jelentősége van, végül is olyan emberek veszik körül (Simicskó és Fodor), akik az elmúlt években folyamatosan követték a HM és az MH-ban zajló folyamatokat, azaz viszonylag pontos rálátásuk van arra, hogy mi az ami működik és mi az ami nem a két szervezetben. Mindezek mellett most látom a Megsemmisült Honvédség index fórumon, hogy van levlista azok részére, akiket a HM toborzó részlege félrevezetett. Erre pl. hasznos lenne gyorsan feliratkozni (http://lev-lista.hu/?p=listpage&l=mhparkolopalya,
mhparkolopalya@lev-lista.hu, a fórumon 55157-es hozzászólás, http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9098576&na_order=) az új kabinetben valakinek, mert sokkal gyorsabban átlátni ebből a problémát, mintha csak "felülről" kezdik el felgöngyölíteni a problémát.
A korábbi megnyilatkozások és a honvédelem.hu mostani beszámolója a bizottsági ülésről (kicsit hosszabb, tartalmasabb és és persze kevesebb érzelem van benne), azt mutatják, hogy sok minden akar változtatni az új miniszter, amelyek egy része jelentős költségekkel fog járni. Azt maga is elismeri, hogy itt majd prioritizálni kell az egyes igények között, mert nem lesz mindenre pénz. Na ez lesz az egyik lényegi pont, hogy ez a döntés mennyire lesz konzultációk eredménye és mennyire lesz transzparens.
A honvédségnek sok mindenre van szüksége, amelyek között értelemszerűen prioritást élveznek az Afganisztánban szükséges dolgok (az emberélet védelme miatt). Most kellene, valami olyan mini-stratégia, amellyel a minisztérium belövi pl, hogy a jövőben (5-10 év), hol, milyen jellegű és mekkora létszámú missziós igény várható a NATO, EU felől elsősorban (mondjuk ezt nem tudja egyedül, ehhez a miniszterelnököt, meg a fő külügyes politikusokat is meg kellene kérdezni, mert ez részben politikai szándék IS!, de nem csak az). Mert ha el akarjuk kerülni, hogy Afganisztánhoz hasonlóan ad-hoc felkészültséggel menjenek ki a katonák (UAV hiány, BTR hadrafoghatóság, páncélozott terepjárók kérdése, rádiók használhatósága, MRAP-ek),a akkor ezt (is) most kellene megtenni, végiggondolni.
Lehet belőni úgy a dolgokat, hogy 2-3 éven belül kijövünk Afganisztánból, és addig kihúzzuk azzal ami van, és úgy ítéljük meg a missziózás jövőjét, hogy 5-10 éven belül ilyenben (ilyen veszélyességűben) nem veszünk még egyszer részt. És akkor pont is került a kérdés végére. De ha bárhogy másként döntünk (pl megjelenik Afrika), akkor most kell számításba venni. Ebből a szempontból talán érdemes lenne átírni azt a kormányhatározatot, vagy országgyűlési határozatot, amely annak idején (sajnos a részetekre nem emlékszem), századokban, zászlóaljakban határozta meg a egyszerre bevethető egységek méretét külföldi missziókban.
Lehet, valamennyire függővé kellene tenni a misszió helyszínétől és jellegétől. Klasszikus békefenntartásra (mint Ciprus, vagy Koszovó), nagyon sok katonánk van (persze vannak limitek), de egy afganisztáni jellegű szerepvállalásra, amely a békefenntartás és a -kényszerítés határ van (valójában az utóbbi, de mi az előbbihez ragaszkodunk és ennek megfelelően is viselkedünk), ráadásul egyedül tevékenykedünk (most már múltidőben), nagy önállóságot élvezve egy nagyobb földrajzi területen ott lehet egy század fenntartása is sok lenne.
(Hajlok arra, hogy az afgán szerepvállalás a magyar missziózás történtében inkább a kivételt fogja képezni, de ez érdekes kérdés)
Végül arról is lehetne valamit mondani, hogy mire koncentráljon a honvédség a NATO műveletekben speciális képességek (niche capabilities) tekintetében. Szerintem a víztisztító kapacitásra senkinek sincs szüksége, haszontalan, értelmetlen. A műszaki, hidász (vagy amivel a Balkánon villogtunk), az a honvédség mai állapotában vállalhatatlanul sokba kerül. A Balkánra még ki tudunk települni vele, de messzebb már igen-igen problémás lenne.
A helikopterek vagy repülők telepítése, mint a mostani eset is megmutatta iszonyúan drágák. A Szekeres vezetés sokáig lobbizott azért, hogy NATO pénzből felújítsunk két helikoptert, cserébe, hogy utána két évre kiküldjük őket saját költségen Afganisztánba a NATO erőknek (nem a PRT segíteni). Az utolsó pillanatban visszakoztak, ez már például a Hende admin-re fog várni, hogy mit mond a briteknek és a franciáknak ebben az ügyben.
Nem tudom mikor jutott az előző vezetés tudtára, de csak idén realizálták, hogy a két Mi szállító helikopter kiállítása személyzettel, benzinnel, kiszolgálokkal, napidíjjal stb 3-4 milliárd per év. Állítólag. Állítólag.
Összehasonlítás kedvéért a 340 fős kontingens kb. milliárdba kerül. 340-6 milliárd vs 2 heli (+30 katona) 3 milliárd. Ez tönkre vágná a missziós költségvetést.
És akkor mi lesz a 200 fős felajánlásból. Ezzel is Hendének kell majd megküzdenie, és nagyon kínos lesz, amikor a végén az amerikaiak majd összeadják a számokat.
De elkanyarodtam. Mert mit akartam mondani? Hogy remélem a mindenféle modernizációs prioritás lista felállítása előtt, alaposan mérlegeli majd az új HM, hogy milyen irányba kell modernizálni a MH-t. Egy csomó dolog tudom nem kérdés, de egy pár viszont igen. És remélem, hogy mindezt gyorsan megteszik (bár jön a nyári szünet), mert sokat nem érdemes szöszölni rajta és a tapasztalat is ott van körülötte. És remélem transzparensen történik.
7 megjegyzés:
Sosem fogom megerteni, hogy miert kell "kuldeni". Ott kell beszerezni es kesz, legalabbis kozel. Lasd MRAP. kesz katasztrofa, ahogy ezt kezelik. Az en penzembol! :(
Tisztelt Wágner Péter!
Köszönjük hogy hírbe hozta a "levlistát", ezzel a toborzással kapcsolatban kapcsolatban még egy kis adalék :
http://magyarorszagkatonai.wordpress.com/2009/08/09/hianycikk/
Tisztelettel H.Péter
ha már páncélozott terepjárók, megírtam végül a cikket
http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_pentagon_foltozgatja_a_honvedseg_hianyossagait.151883.html
Szia Ádám!
A cikked kapcsán, én azt hallottam, hogy az Unimog páncélozott mentőket nem itthon gyártották/páncélozták. Hanem Franciahonban, ha jól tudom.
Üdv!
B. Ádám
Mintha valamelyik Közlönyben írtak volna Afrikáról. Ha így van, akkor is csupán pár katonáról lesz szó, esetleg néhány tucatról.
Én ennél is lényegesebb kérdésnek tartom a balkáni kivonulást. Már Szekeres ideje alatt elindulni látszott, remélhetőleg Hende alatt csak erősödni fog az akarat, hogy nekünk a Balkánra kell koncentrálni. Az idő előtti kivonulásaink (azért, hogy felszabaduljon ember vagy más okból) kiaknázatlan lehetőségeket fog hátrahagyni egy olyan országgal való kapcsolatban, amellyel nagyon jó viszonyt (értsd: kereskedelmi, gazdasági) folytathatnánk a jövőben. A magyar műszakiak tevékenysége talán drága, de a jövőben sokszorta megtérülhet, részben meg is térült. Tudom, hogy Pakisztánban is vannak MOLos szakemberek és Afrikát tartják az új Közel-Keletnek, legalábbis nyersanyag tekintetében, de még manapság is számít a földrajzi közelség.
Sajnos Szekeres alatt ez csak beszed maradt, hogz mi a Balkanra koncentralunk. A nemzetkozi jelenlet csokken a Balkanon es mi ezzel aranyosan csokkentjuk sajat eroinket is (sot meg gyorsabban). Ahelyett, hogy a letszamokat megtartottuk volna (es not volna az aranyunk). A koszovoi manover zaszloalj vezetesebol kihatraltunk. Semmi sem igazolja a politkusok kijelenteset, miszerint nekunk fontos lenne a Balkan. Eleg csak a szamokat nezni.
A reklamozast szivesen maskor is :)
wp
http://imagerz.com/QEMQWUtvAwJQX1gcFwVR
Megjegyzés küldése