péntek, június 12, 2009

Harcban az OMLT II

Tegnap megjelent egy cikk a Hírszerzőben, amiben én is nyilatkoztam. Bámulatos, hogy néhány jó kérdés mennyire feltudja turbózni az ember kombinációs készségét:
"A tartomány területén a korábbi "biztonságot" garantáló status quo megváltozott. Wagner Péter szerint az ottani kormányszervek, a magyar PRT, a hely hadurak és egyéb csoportok kiismerték egymást, tudták, hogy kivel hol lehet konfliktusba keveredni, ezért kerülték ezeket a szituációkat. Így tett a PRT is, mivel az ő feladatuk nem a hadakozás, hanem az újjáépítés biztosítása. A biztonsági helyzet felborulását több minden is okozza. A szakértő szerint mindenképp megváltoztatta a helyzetet a magyar-amerikai OMLT, és az általa mentorált afgán zászlóalj tartományba helyezése. Ez felboríthatta a helyi erőviszonyokat, hiszen az afgán kormány több száz katonája érkezett a tartományba, akik magyar és amerikai segítséggel a kormány, illetve közvetlen parancsnokaik érdekeit képviselik, ami egyáltalán nem biztos, hogy örömmel tölti el a helyi hadurakat, máktermelőket, csempészeket, tálib ellenállókat, sőt akár magát a békében érdekelt PRT-t sem.

Választási harc

Nem tudni, hogy a csütörtöki összecsapás miért robbant ki, de lehetséges, hogy az OMLT és az afgán hadsereg a néhány nappal korábbi rajtaütésért vágtak vissza. Wagner Péter szerint elképzelhető, hogy az egység tudatosan a "béke" felrúgására, a különféle helyi érdekcsoportok legyőzésére törekszik majd, ami további harcokhoz vezethet. Megtörténhet azonban az is, hogy megpróbálnak "belesimulni" a tartomány "rendjébe", és a mostani csupán az erőviszonyok tisztázását szolgáló akció volt."

Az előző szintén a OMLT-ről szóló poszthoz érkezett kommentek kapcsán egy pár újabb kérdés merült fel:
- Az ANA ütött rajta az ellenállókon vagy fordítva? Én azt hallottam az előbbi történt. Várom, hogy más mit hallott :)

- Lehet-e egyszerre cukrot osztani és ütni? Hát ha jól értem a mostanság folyó COIN (counterinsurgency) szakirodalmat, a felkelés elleni harc csak akkor hatékony, ha kettő egyszerre csinálod. Az egyikkel a lakosságot célzod, a másikkal az ellenállót.

Szerintem ez egy lényeges alapkérdés, mert úgy veszem többeknek az a gondolatmenete:
1. ez felkelés
2. a lakosság támogatásán múlik a felkelők sikere
3. a lakosság megnyerése a cél részünkről (hogy ne támogassák a felkelőket)
4. CIMIC és fejlesztéssel megnyerjük a lakosságot
5. nem támadjuk, öljük, felszámoljuk az ellenállókat, mert azzal a civil lakosságot hangoljuk magunk ellen, azaz 4. pont értelmét veszti

Szerintem ez a gondolatmenet hibás. A HM-MH gondolkodásában pedig nagyon gyakran érzem, hogy mégis ez a tendencia. Az 5. pontnak az kellene lennie, hogy akkor a felkelőket ezzel párhuzamosan, a civilekre nagyon vigyázva, a tulajdonra nagyon vigyázva megpróbáljuk felszámolni.

Igen ebben az a szörnyű, hogy itt a szempontok között nincs ott a hatékonyság. Ha látok egy házban 10 tálibot, nem hívhatok egy bombázót, hanem ki kell csalogatni, meg kell rohanni stb. az épületet. Mert ha a bomba a szomszéd házra esik, akkor csak újabb ellenségeket szereztem.

Az előző felsorolásról az épn következtetésem ez:
1. CIMIC és fejlesztéssel nem nyered meg a lakosságot. Elteszik, megköszönik és továbbra is várják, hogy kinek lesz állandó katonai, rendőri jelenléte a faluban, a járásban, azaz ki ad biztosngáot. Aztán ki működtet hatékony közigazgatást, igazságszolgáltatást, ki szervez oktatást, eü-t.
2. Mi közben az egyik kezeddel kínálsz, a másik kezedben jól láthatóan ott kell legyen a légycsapó, és néha le is kell vele csapni, mert az összes ellenálló nem fogja magától letenni a fegyvert.
3. Ha néha odacsapsz, azzal bátorítod a bizonytalankodókat, hogy mégis inkább a kormány oldalára álljanak.
4. Csak adni nincs értelme, csak harcolni nincs értelme a felkelés esetén.

Bocs mindenkitől. Ez az szempontrendszer, ha a felkelés megszüntetése az elvárt END STATE. Ha az, hogy a katonák egyben hazajöjjenek, akkor a fő szempot adni-adni-adni, mindegy hogy hatékony-e. Ezzel az a probléma, hogy soa sem fogsz tudni eleget adni, sose fogsz tudni mindenkit megvásárolni.

A HM kommunikációhoz intéztem néhány kérdést:
1. A teljes ANA zászlóalj részt vett a harcokban?
2. Ha a válasz nem? Akkor milyen erők vettek részt a harcokban?
3. Az ANA zászlóalj aknavetői részt vettek a harcokban?
4. A belga OMLT is részt vett a harcokban vagy csak biztosítani érkezett a helyszínre?

Válaszként elküldték a kommünikét. (Nem olvassák a blogomat, ez nyilvánvaló. Akkor tudták már volna, hogy a nyilatkozatot itt már kiveséztük). Válaszoltam nekik erre a levelükre, és mgkérdeztem benne, hogy akkor ezt most vehetem űgy hogy megtagadják a válaszokat? Erre még nem válaszoltak.

28 megjegyzés:

wape írta...

Kedves kommentelők,

Ha hozzászóltok az íráshoz (aminek nagyon örülök), és névtelenül teszitek, akkor válasszatok magatoknak valami jelet @&#), számot (1,2,3) akármit, mert ha sok a hozzászólás, akkor már nehéz jelezni, hoogy melyik névtelen posztjára akarok válaszolni.
Köszi
wp

Névtelen írta...

WaPe!
Az előző blogbejegyzésednél kérdezted, de itt válaszolok arra kérdésedre, hogy miként is kéne megnyerni a helyieket. Amit én csinálnék ebben a bonyolult helyzetben: Divide et impera! Először is tisztázni kell, hogy az elmúlt hetek támadói helyiekből, vagy "átsodródottakból" kerültek ki? Amennyiben átsodródott (kiszorított) elemekről van szó, akkor talán egy fokkal egyszerűbb a helyzet, mert a helyieket "megvásárolva" megfelelő információs rendszer építhető ki, amely akár időben is képes jelezni a veszélyt. Ha a helyiek kezdtek aktív ellenállásba, az nehezebb lesz. Ott jön igazán a megosztás eszköze. Megfelelő felderítési adatok alapján meg kell keresni az ellenlábas helyi erőket és őket kell "megvásárolni".

Lehet, hogy nem értesz vele egyet, de továbbra is fenntartom, hogy megtorlást alkalmazni még a legnagyobb precizitás és körültekintés mellett is nagyon kockázatos alkalmazni. Itt egyetlen rossz lövésnek is "stratégiai" következményei lehetnek. Azon a környéken amúgy se népszerű az ISAF! Elég könnyű ellenük szítani a hangulatot! Márpedig ne hidd, hogy az ellenállók nem fognak rájátszani arra, hogy "járulákos veszteséget" produkáljanak a saját és nemzetközi média felé!!! A legnagyobb jóindulat és odafigyelés mellett is lesznek ártatlan áldozatok, amely teljesen más mértékű ellenreakciót képes ott kiváltani, mint ahogy ezt mi az európai fejünkkel képesek vagyunk elképzelni! Sajnos a jelenlegi helyzet kezd egyre inkább arra hasonlítani, amikor az oroszok érájában kezdtek "elfajulni" a dolgok.

u

wape írta...

U!

Engem meglepett pl, hogy ennyi halott és sebesült mellett most nem voltka járulékos veszteségek. Hol lehetett a támadás?

Írod: Itt egyetlen rossz lövésnek is "stratégiai" következményei lehetnek. Azon a környéken amúgy se népszerű az ISAF!"

Vajon a tartomány lakosságának 70-80 százaléka örül a BJ-ban ellenállók hallnak? Növeli a rokonszenvüket az ISAF felé vagy nem befolyolja? Mert őket régen ezek elvileg elnyomták, uralták, ölték?

Vajon BJ teljes pastu lakossága támogatja a ellenállókat ott? mert ha nem és ellenállókat öl a ANA/OMLT akkor ezzel is lehet rokonszenvezőket szeretni.

És ott is vagyunk amit te mondasz, megosztani pket, infot gyűjteni. Egyetértek és remélem intenzven folyik.
üdv
wp

Névtelen írta...

wape!

Jó kérdések! Akár én is feltehettem volna őket. ;))

Ha tényleg csupa "harcos" van a veszteséglistán, akkor kicsi a valószínűsége, hogy lakott településen történt volna az összecsapás, de teljesen kizárni nem lehet.

u

Névtelen írta...

A megosztáshoz: KLE! (Key Leader Engagement) Ennek nagyon fontos eleme, hogy tisztázzuk, helyiek voltak-e a támadók, vagy sem?!

u

Névtelen írta...

Péter!

"Én azt hallottam az előbbi történt"

Tehát azt hallottad valamilyen forrásból, hogy az ANA támadt?

Üdv, Ádám

Névtelen írta...

wp,
rendszeresen olvaslak, nem is biralat, csak:
a cimic-es wham-cucc tokeletesen irrelevans. az, hogy mit gondolnak a helyiek (akik aktiv vagy passziv tamogatasa a felkelok szamara letfontossagu) majnem teljesen lenyegtelen. ami szamit a felkelok es a kormenyerok szempontjabol is az az, ahogyan viselkednek: kit tamogatnak aktivan es passzivan? helyi lakoskent gondolhatod azt, hogy a cimic-projektek tok jok; az iskola, a klinika, a kutak , az utak - hurra! ennek ellenere szamos oka lehet annak, hogy nem adod fel a felkeloket a kormanyeroknek, hanem inkabb vagy hallgatsz (passziv tamogatas) vagy adsz nekik elelmet, szallast, egy gyereket harcolni, stb. (aktiv tamogatas).

smartass

Névtelen írta...

NL vagyok :)

Kicsit provokatív meglátásom:

Nagyon mellé nézzük/nézik/nézitek a helyzetet. Két szakaszról kell beszélnünk:
-megszállás időszaka
-megszállás vége

Amíg megszállás alatt vannak, addig CIMIC, akciózás felkelők ellen, hatásosak lehetnek (persze rengeteg ember kell, több, mint most, és persze rengeteg halott lehet a mi oldalunkon is). Itt remek ötletek vannak "divide et impera", stb. ezekbe nem is mennék bele, pedig lenne ötletem :) ezt el lehet rontani, de eddig bizonyos mértékig jól csináltuk.

Viszont! Viszont ez semmit nem jelent a megszállás utáni szempontjából. Ha most cukrot osztogatunk, attól még senki nem látja az afgán központi hatalmat erősnek, legfeljebb még inkább puppet-nek. Az összes ellenállót nem tudod megölni, mert soha nem találod meg mindet. Nekik csak ki kell várniuk, amíg megunjuk az ott létet, addig elég csak kútmérgezniük.
A másik, hogy a mostani "megszállók" óriási kulturális változást erőltetnek rá az afgán társadalomra. Lényegében azt várjuk el, hogy minden amiben eddig hittek, azt pont ellentétetesen csináljanak (nők helyzete, igazságszolgáltatás, vallás szerepe az államban, megélhetésük eldobása (poppy), egyén vs. törzs stb...). Ezt egy generáció nem fogja feldolgozni lelkileg. Amit távozunk újra divat lesz a konzervativizmus - és főleg a fiatal férfiak oldalán, a nők lehet hogy demokrácia pártik lesznek :)
Karzai sose lehet demokrata párti, vagy ha az lesz, akkor elsöprik, mint a huzat, és jön a Taliban.
Most olvasom az After the Taliban könyvet és már ott látszódik, de máshol is olvasom, hogy az amerikai segély (ami ugye a legnagyobb), lényegében amerikai önfinanszírozás (hasonló, mint a Marshall segély), az afgánok ebből csak a halat kapján (azt is elég korruptan, mint amerikai, mint afgán részről) ha egyáltalán, de halászni tanulás nincs. Ahogy kimegyünk Karzainak masszív éhinséggel kell szembenéznie, és nem kérdés, hogy bármilyen alternatíva (pl poppy termesztő Taliban) azonnal meggyőző lesz.

Összefoglalva, amit ott teszünk most azt soha ne higgyük, hogy a jövőt építjük. Innentől kezdve szerintem egyetlen szempont lehet számunkra: embereink életének a védelme, és minél kevesebb ártatlan ember megölése, mert erkölcsileg így helyes, és a PTS jelentkezne az embereinknél. A Talibannal ne erőlködjünk sokat, csak annyit, amennyit elvárnak az amerikaiak. Valahogy hasonlóan kellene cselekednünk, mint a 2vh-ban a megszálló erőinknél a második időszakban, ahol lényegében kiegyeztünk (ránk kényszerítették a kiegyezést) a partizánokkal, és hagytuk élni egymást.

uff

Névtelen írta...

Karzait nem valószínű, hogy újra megválasztják.

Amúgy teljesen egyetértek veled. Ennek az egésznek így nincs jövője. Mi ez a pár év az addigi afgán történelemhez képest? Semmi. Pár ezer ember életét jobbá teszi a PRT, ez szuper. Aktív NATO tagok vagyunk, ez is szuper. Ennél több foganatja nem lehet a dolognak. Csak hosszú-hosszú idő múlva, de akkor is belülről.

Üdv, Ádám

Névtelen írta...

NL!

Majdnem teljesen egyet értek veled. Egyedül a tálib elleni "akciózgatás" nem jön nekem a képbe, mert annak bármiféle formája ellencsapást fog kiváltani, azaz beindul egy olyan folyamat, ami a meglévő status quo-t teljesen megbontja. Lehet erkölcsileg támadni az "élni és élni hagni" elvet, de éppen a bármiféle "pozitív" változás feltételezett időbeni elhúzódása nem engedi meg a gyors és drasztikus eszközöket! Ehhez még hozzá kell venni, hogy a mi értékrendünk alapján nem tudjuk pontosan előrelátni a tetteink ottani következményeit.

mg

Névtelen írta...

Ádám,

én is azt mondom, hogy tartós változás csak belülről fakadhat Afg-ban.

mg

wape írta...

Az előző posztom elszállt.

wape írta...

Az előző kommentem elszállt.

wape írta...

Úgyhogy most röviden

Smartass: valójában egyetértünk

NL: Szerintem az nyugat nem nagyon erőltet semmmit, max a szavak szintjén. De ezt ne vedd be.

Ne hidd, hogy Afganisztán nem változik és nem abból indulj ki, hogy mindg olyan volt mint a tálibok alatt. 1979 volt alkotmány, parlament, választások. Hogy most ezek ismét vannak az szerinted a nyugati értékek erőltetése?

A poppy elleni harc is a nyugati értékek erőltetése? 1992-93 előtt nem termelt az egész ország poopyt?

Őszintén hogyan is történik az, hogy a megszállók erőltetik az értékeiket? pl a britek Helmandban, olaszok Herátban, németek Mazarban. Csak egy példát mondj, amin elindulhatunk.

Már maga a megszállás kifejezés is félrevezető. A tálib szimpatizánsnak megszálló vagy, a hazaráknak, tádzsikoknak meg felszabadító. Szerinted?

mg

mi lesz ha a tálib elunja a status quot és támad? Mit csinálasz akkor az "élni és élni hagyni" szellemében. Visszaütsz (akkor minek vártál, amíg őt üt először) agy megfutamodzs (kivonulsz, leváltanak). Ha utóbbi akkor mi értelme ott lenni.

Nem azt mondom támadás! mindenek felett, de a túlzott élni hagyás sem vezet feltétlen jóra.
üdv
wp

Névtelen írta...

WaPe

Szeretném ismét hangsúlyozni: tisztázni kell, hogy helyiek voltak-e a támadók, vagy sem. Teljsen más "stratégiát" követel meg a két verzió! Ha helyiek voltak a támadók, akkor át kell gondolni, hogy szabad-e visszaütni és azon is, hogy érdemes-e a mi kondícióinkkal ott maradni! Ha nem sikerül rövid időn belül megnyerni a helyi lakosokat az ellenállók ellen, vagy "megosztani" a helyi erőket, akkor ez az egész csak egy hosszú agonizáció lesz egyre több áldozattal mindkét oldalon.

A status quo eddig sem a tálibokkal állt fent, hanem a helyi hatalmasságokkal, akik nem feltétlenül voltak tálibok.

mg

Névtelen írta...

http://www.honvedelem.hu/cikk/4/15362/nato_tartalykocsikat_robbantottak_fel_afg.html

Névtelen írta...

NL vagyok

-nem vagyok afgán szakértő, csak olvasgatok :))

1. Megszállók vagyunk-e vagy nem
Az USA megtámadott egy országot, ahol jól-rosszul működött valami hatalom. A NATOval kiegészítve az amerikai erők máig is harcolnak az ország elég nagy területén, többségében afgán, (katonai és/vagy politikai) erők ellen. Az ország ezen felül óriási mennyiségű külső segélyt kap (főleg amerikait), a saját GDP-jével összemérhető. A szabad választásokban az úgynevezett Taliban, ami nem tekinthető lényegtelen erőnek, nem vehetett/vett részt. Amerikai/NATO erők nélkül a jelenlegi kormány nagy valószínűséggel nem tudja fenntartani magát. A jelenlegi kormány tehát pénzügyileg és katonailag/rendőrileg teljesen függ az amerikaiaktól. Az új katonai stratégiák jelenleg is (ez a percepcióm) az amerikai kormányban (illetve elnökségben - Barack Obama) dől el, amihez Karzai csak jó képet vághat. Egyébként is az ottlevő katonák "törvényen kívüliek", nem hiszem, hogy például valaha is engedik, hogy afgánok elítéljenek amerikai katonát egy rosszul sikerült akció miatt (pl civilek bombázása).
Számomra ez egyértelműen megszállást jelent (de facto - illetve inkább percepciót mondanék). Persze egy megszállás nem feltétlenül jelent rosszat egyes embereknek, embercsoportoknak, de attól még megszállás. A jogi elfedés, vagyis hogy Karzai kéréseit teljesítik az ottlevő erők, körülbelül olyan érv, mint az hogy a szovjetek hajdanán csak Kádár kérésére jöttek be 56-ban.
Sejtem, hogy a legtöbb külföldi Afganisztánban jót cselekedni ment, de fontos lenne tudatosítani, hogy valójában kik vagyunk, mert könnyen csalódás lehet belőle.

2. Nyugat nem erőltet semmit
Ebben összekacsinthatunk, hogy még "megszállni" sem tudunk senkit, mert a demokrácia nem engedi a megszállt területek vaskézzel való kialakítását. DE! De olyan dolgokat (pénz, fegyveres erő) tartanak a nyugatiak a kezükben, amivel a kéréseiket nem utasíthatja el könnyedén, tevékenységüket nem korlátozhatja ténylegesen a regnáló központi hatalom. Már csak azért sem, mert a legtöbb helyen úgysem tudna másképp valami hatalmat mutatni.
A nyugat szerintem erőlteti azt, hogy kialakuljon egy demokratikus ország, amit lefektettek az új alkotmányban, de látható, hogy ezt az afgánok maguk nem tudnák kialakítani. Márpedig egy alkotmány csak akkor ér valamit, ha betartják/betartatják. Afganisztán, szerintem, simán élne a jelenlegi módján, sőt, ha az amerikaiak nem lennének ott, akkor kb nulla perc alatt visszatérne a Taliban törvénykezéshez. A Nyugat nélkül nem lenne semmilyen demokratizálódás, mert szerintem ebben a vallási, fejlettségi szinten (írástudás, törzsi viszonyok, szegénység, stb) csak egy diktátúra jellegű kormányzás tudna életképes lenni (pesszimista vagyok?).

3. régi alkotmány
Ahogy olvasom az After the Taliban-t ott említik, hogy bizonyos részek Afganisztánban már akkor a Talibanok által bevezetett módon éltek, amikor a Taliban nem volt sehol. Ez igazán a vidékre érvényes. Tehát itt is az alkotmány nem sokat ért, mert nem lehetett betartani/tartatni.
Természetesen én is reménykedem a saját demokratikus változásukban, az urbanizáció (állítólag van ilyen mozgás) miatti gyengülésének a törzsi viszonyoknak, a faluban működő szokások eltűnésében, stb. De erre mondtam, hogy ehhez több generációváltásnak kell lezajlania.

(folytatás következik)

Névtelen írta...

4. hogyan erőltetik
csak példák:
-Taliban rossz, megöljük őket (nem láttam afgán bírósági ítéletet, nem láttam választást a Taliban ellen, stb.)
-mi döntünk arról, hogy pl iskolát építünk, még csak nem is adunk a látszatra, hogy az afgán kormányon keresztül adjuk. Lényegében mindenhol a nyugati értékrendet pénzeljük, ami a tekintve, hogy az afgán GDP-vel összemérhető összeget költünk rájuk, elég erős nyomásnak tekinteném. Sehol nem látom, hogy például vallási iskolákat építenénk a pénzünkből (USA pénzből), pedig valószínűleg vannak helyek, ahol inkább azt építtetnének a helyiek és nem sima iskolát.
-az ISAF anyagában is benne van, hogy a központi kormányzat érdekeit képviseli, ami a fenti levezetésből következően, szerintem, nyugati értékrend felé mutat (nem teljesen önálló kormányzat).

néhány érdekes link a fentiekhez:

http://www.tomdispatch.com/post/175019/ann_jones_the_afghan_reconstruction_boondoggle

http://aep.typepad.com/american_empire_project/2006/09/failing_afghani.html

Névtelen írta...

(a 4. ponthoz példa)
-afgán nők egyenjogúságáért küldőket biztosan pénzelünk (valami dokumentumfilmben láttam)

Névtelen írta...

NL

Ez a vita a végtelenbe nyúlik. Olvassál kérlek valami szerzőt, aki Afganisztánhoz is ért. Dobbins jó ha az amerikai-afgán politikáról van szó. De ha azt írja, voltak területek, amely tálibszerűen működtek az szimplám hülyeség. Nem voltak.

Adok neked szerzőket, könyveik fent vannak a book.google.com -on. Ha elolvastad őket szívesen folytatom a vitát szóba. Ilyenre mindig ráérek, de nincs időm győzködni ilyen dolgokról téged.

Írod: Afganisztán, szerintem, simán élne a jelenlegi módján, sőt, ha az amerikaiak nem lennének ott, akkor kb nulla perc alatt visszatérne a Taliban törvénykezéshez.

Szerinted a tálibok miért tudták meghódítani az egész országot?

Miért hiszed azt, hogy az afgánok mindig úgy éltek mint a tálibok ideje alatt?

Miért hiszed azt, hogy az jó volt nekik? azt szeretnék megint?

Írod: A Nyugat nélkül nem lenne semmilyen demokratizálódás, mert szerintem ebben a vallási, fejlettségi szinten (írástudás, törzsi viszonyok, szegénység, stb) csak egy diktátúra jellegű kormányzás tudna életképes lenni (pesszimista vagyok?).

Tévedsz, még egy diktatúra se tudna csak működni.

Az oldalak amiket ajánlottál, mind egy kaptafára íródnak. Ha értelmes, kiegyensúlyozott és tudományosan megalapozott véleményt szeretnél, olvass Barnett R. Rubint, ő már 30 éve a témával foglalkozik, látott mindent, ismer mindenkit és közben megőrizte a kritikai képességét. Egyszóval ért hozzá

Mindegy csak egy kérdésre válaszolj. Az USA szemszögéből nézve mi a jobb nekik kimenni Afganisztánból és vagy ott maradni?

Jó hogy az olajat meg a nyersanyagkincsek kizsákmányolását nem hoztad fel, gondolom az is jön hamarosan.
üdv és jó olvasást kívánva
wp

Névtelen írta...

wp

Szerinted miért is van ott az USA? Szerintem nagyhatalmi politikája miatt nem teheti meg azt, hogy ne legyen ott! A demokrácia indoka lassan nevetségesnek tűnik már, csakúgy, mint a "terrorizmus elleni háború". Annak pedig jó esélye van, hogy ottlétüknek köze van a nyersanyagokhoz. Részben az Afganisztánban találhatókhoz, részben az iráni olajhoz. Nem feltétlenül arról van szó, hogy ő most rászorul ezekre a nyersanyagforrásokhoz, de azt sem engedheti meg, hogy mások jussanak hozzá. Pl. Kína. "relatív előny politikája"!

Az afgán lakosság hozzáállását a hatalomhoz nem annak demokratikus, vagy diktatórikus jellege határozza meg, hanem leginkább az általa biztosított megélhetés lehetősége!

mg

Névtelen írta...

Ez egy válasz lett volna a kérdésedre: "Mindegy csak egy kérdésre válaszolj. Az USA szemszögéből nézve mi a jobb nekik kimenni Afganisztánból és vagy ott maradni?"

mg

Névtelen írta...

NL

"mi döntünk arról, hogy pl iskolát építünk, még csak nem is adunk a látszatra, hogy az afgán kormányon keresztül adjuk."'

Ez nem egészen így van. A PRT projektjeit mindig egyeztetik a helyi igényekkel. Komolyabb projekteket a tartományi fejlesztési tervben felsorolt projektekből választják ki.

Noha vallási iskoláról még én sem olvastam, de mecsetet már újított fel a PRT és épített is már új mecsetet! Ráadásul olyan helyeken is, ahol nem szeretik túlzottan a külföldieket: Baglani Jadid.

mg

Névtelen írta...

NL vagyok

wp-nek

nem "kell" vitatkozni velem :))
szívesen olvasom el, amiket ajánlottál.


üdv

Névtelen írta...

mg

köszi az infót


NL

wape írta...

mg

Nem lehet, hogy az USA azért ment oda, mert volt ott egy bin Laden nevű ember, akit a helyiek nem voltak hajlandóak kiadni. És addig nem akarnak kijönni, amíg nem tud olyan szitut hátrahagyni, hogy ez ne fordulhasson ismét elő?

Ez a nyersanyag téma annyira népszerű és borzasztóan leegyszerűsítő megközelítés. Hogy Irán közelében legyen? De már ott van Irakban, és az Öbölben? Azok legalább tényleg közelebb vannak az iráni olajmezőkhöz is. Nyersanyag Afganisztánban? semmi új nem bukkant fel az elmúlt évek alatt.

A világ annyi más helyén kellene inkább lennie az USA-nak ha relatív előny számítana, és a gondolatmenetedet követjük. Mondok néhányat: Kazahsztán, Szudán, Venezuela, Irán.
üdv
wp

Névtelen írta...

WP

A nyersanyag téma semmivel sem "népszerűűbb", mint a BL verzió. Ettől függetlenül, ha valóban ez lenne az érv, akkor Pakisztánban is ugyanolyan mértékben kellene jelen lennie az USA katonáinak, mint Afganisztánban, hiszen Pakisztán ugyan nem tagadja meg BL kiadatását, de nem is tudja produkálni! Nekem úgy rémlik, hogy BL már elég régen Pakisztánban bújkál!

Nem az a lényeg, hogy az USA Irán közelében legyen! Hanem az, hogy az iráni olajhoz más se férjen hozzá! Akad ott olyan "fekete ló", amelynek jól jönne a kőolajvezetéken érkező iráni olaj!

Semmi új? Ahhoz képest Masar felé elég komoly földgáz készleteket sejtenek és az olyan helyek ritkán nevezhetők nyersanyagban szegény országnak, ahol a fekete szenet külszínileg is lehet bányászni. Az egy teljesen más kérdés, hogy a bányászat kissé leamortizálódott arrafelé! Talán az sem véletlen, hogy az afgánook elég erélyesen tiltakoznak a külföldi érdekeltségű bányatársaságok terjeszkedési törekvései ellen.

MG

Névtelen írta...

Volt szerencsém még 2003 táján egy amerikai professzor előadását hallgatni az USA kína-stratégiájáról. Annak alapján mertem ilyen következtetésekbe belemenni. Minél inkább tart az USA gazdaságilag egy másik országtól, annál jobban érvényesíti vele szemben a relatív előny politikáját.