Nemzeti Katonai Stratégia a Parlamentben

December 9-én megvitatták a parlamentben megvitatták a NKS-t a honvédelemi és a külügyi bizottság közös ülésének jegyzőkönyve fent van a neten, (82es jegyzőkönyv) már biztos régóta, de nekem csak most tűnt fel. Jó ez túlzás volt, hogy megvitatták.

Minden tiszteletem a képviselő uraké, de sok új dolog nem hangzott el, de legalább egyetértés van. A kivétel Csampa Zsolt képviselő úr volt (FIDESZ), aki az alábbit fűzte hozzá:
A miniszter úr a tájékoztatójában a haderőfejlesztés irányáról beszélt, és elmondta, hogy ki vannak dolgozva a mellékletek. Az a legnagyobb problémám, hogy én itt nem olvastam, nem láttam a mellékleteket. Azt gondolom, ha egyben kellene valamilyen anyagot kezelnünk, akkor úgy kapnánk egy valós tiszta képet, ha a mellékletek is ott lennének mögötte, hogy mit szeretnénk, akár a légi stratégiai szállításról beszélünk. Itt már elhangzottak konkrétumok, mondjuk a C-17-es program, de lehet említeni mellette egy A-26-os lecserélését 2013-ban, de lehet az Albatrost és egyéb dolgokat. Természetesen azt gondolom, hogy az anyagnak nem kell ilyen mélységbe lemenni, de egy melléklet valószínűleg tartalmazza, és akkor kielégítő válaszokat kapunk erre.
Tényleg vannak mellékletek? Erről idáig senki sem beszélt. Reméljük hamarosan kiderül a létezésük és kiderül, hogy nyilvánosak-e. Nem tudom elképzelni mi titkos lehetne ezekben (hiszen civil szakemberek írták), de hát ez Magyarország.

A másik érdekesség (nekem) Szekeres miniszter zárszava volt arról, hogy akkor a NATO bírálatot a GDP arányos költségvetés kapcsán hogy kell érteni, ill. hogy egy hogyan változott meg.

Az utolsó kérdés a költségvetés kérdése: két fogalmat szeretnék tisztázni, az egyik a költségvetési támogatás, a másik a védelmi költségvetés, mert a kettő eltér egymástól. A védelmi költségvetés nagyobb, mint a költségvetési támogatás, mert rendelkezünk más típusú bevételekkel is. Amit én a kormánynak javasoltam, az a bukaresti csúcs döntésének végrehajtása, ugyanis a bukaresti csúcs úgy döntött, hogy nem 2 százalék GDP-arányos védelmi kiadásra kell törekedni a tagállamoknak, hanem az 1,3 százalékos GDP-nemteljesítőknek kell ezt meghaladniuk 5 év alatt. Ez a bukaresti csúcs döntése, ami 8 államot érint. A Magyar Köztársaság lenne az első, amelyik ebben lép, és a NATO miniszteri értekezletén ez a bejelentés meg is történt. Csak azért mondtam el ezt is, hogy ebben is nagyon pontosak legyünk. Ez azt jelenti, hogy 1,11 százalékról nőne a költségvetési támogatás. Tehát a költségvetési támogatás 1,31 százalék lesz, ennyire nőne ez alatt az 5 év alatt.

A védelmi költségvetés ennél nagyobb, és itt két tényadatot szeretnék elmondani, hiszen a zárszámadás ezek alapján készült el. 2006-ban 296 milliárd forintot költöttünk, és ez a GDP 1,24 százaléka. 2007-ben 325 milliárdot költöttünk, ez az össznemzeti termék 1,28 százaléka. Szeretném hangsúlyozni, hogy a maradványokat és mindent leszámítva ez a tiszta védelmi kiadási összeg, a két, parlament által elfogadott zárszámadás szerint. Azt gondolom, hogy ez egy jó irány, hogy azt az egyensúlyt találjuk meg, ami a honvédség szükségletei és a társadalom teljesítő képessége között van.

e hátMondjuk a kulcsmondatot nem teljesen értem: nem 2 százalék GDP-arányos védelmi kiadásra kell törekedni a tagállamoknak, hanem az 1,3 százalékos GDP-nemteljesítőknek kell ezt meghaladniuk 5 év alatt.

Tehát akkor akik 1,3 százalék alatt voltak Bukarest idején lehetőleg öt év alatt érjék el a 2 százalékot. A idézet azt is jelenti, hogy akinek pl 1,8 százalékos a GDP arányos védelmi büdzséje, annak nem kell 2 százalékot meghaladnia öt év múlva. Jól értem? Mondja meg valaki (a minisztériumból).

A HM részéről iszonyú sok ember volt vagy két tucat, egy csomó tábornok, még Gyarmati István nagykövet is. De nem kérdeztek tőlük sajnos semmit.