szombat, január 10, 2009

Felkészülés egy misszióra - Norvégiában

Pár napja olvastam egy rövid hírt, hogy Norvégia esetleg kiterjeszti jelenlétét az észak-kelet Faryab tartományon túlra is. A rövid cikk azt mondja a Majmanától (tartományi központ) délre is, ami jelentheti:
1. a tartomány délebbi részeit, ahol ezek szerint addig nem voltak jelen,
2. az ország féli részét.

Az első opció nem tűnik túl értelmesnek, a második meg valószínűtlen. Egyéb alternatív értelmezés?

Erről eszembe jutott, hogy a múltkor láttam Matt Dupeetől egy hosszabb írást Badghisról, amely Faryabbal nyugatról szomszédos, és a határos területen aktív helyi tálib csoport(ok) működnek. Az utolsó ISAF hadműveletben erre felé a RC-N és az RC-E közösen akciózott , valahol írtam róla.

Szóval Dupee írt valamit, amit most nem találtam, viszont találtam valami mást. Ezt is ő írta, most decemberben jelent meg, 11 oldal és Badghisról szól ez is. Gondolom összefoglalta, szintetizálta kicsit a gondolatait. Rengeted helyi infoval, biztos keveseket érdekel, de érdeme nézni, hogy a hivatkozások egy része helyi és diplomáciai levelezésekre, interjúkra támaszkodik.

Nincs más info, talán csak a Pajhwok News Agency -től.

De hol a lényeg?

Most találtam meg egy 2007 nyarán, egy norvég think-tank által készített írásművet. Címe jó hosszú de minden benne van: Afghanistan: An Assessment of Conflict and Actors in Faryab Province to Establish a Basis for increased Norwegian Civilian Involvement How can Future Norwegian Involvement best be Targeted and Organised?

A PRT már korábban kint volt, ennyiben pontatlan cím. A tanulmány készítői azzal a céllal vágtak neki a munkának, hogy egy kicsit hozzásegítsék a norvég döntéshozókat, hogy milyen policy jellegű döntésekre lenne szükség, mire figyeljenek, mik lesznek a kihívások, konfliktus források, milyenek a helyi viszonyok, milyen a közhangulat

Ez nem egy CIMIC kézikönyv. (Nem bántásból mondom). Nem írják pl a lakosság számát fixre, csak kb. Két afgán és három norvég kiutazott Afganisztánba, meginterjúvolt vagy 40 embert Oslóban, Faryabban és Kabulban. Érdemes megnézni a listát a végén.

Helyi afgánok alkalmazásával csináltak egy felmérést a közállapotokról, milyen intézményekben mennyire bíznak a helyi lakosok. Ez sokat segít, hogy kit hogyan kezeljünk.

Eszembe jutott egy történet. A minap beszélgettem valakivel, aki mesélte, hogy Haqbin kormányzó Baglánban (állítólag, őt is leváltják hamarosan) elég magyar ellenes lett és azt nyilatkozta valahol, hogy a magyarok nem tesznek semmit vagy eleget a tartomány fejlesztéséért.

Erről eszembe jutott, mikor az első magyar PRT kiment és tólták nekik az afgánok, hogy a hollandok milyen fukarok voltak és nem csináltak semmit. Mi magyarok meg elhittük, és azt is mikor hízelegtek nekünk, hogy bezzeg a magyarok milyen jók és rendesek és milyen sokat tesznek értünk.

Nincs sok jelentősége, mert idővel persze megtanulták a magyar katonák is, hogy ez mit jelent. Csak néha fárasztó volt hallgatni a hurráoptimizmusukat az elején. Hiába mondtuk nekik, olyan magabiztosak voltak.

Visszatérve a norvégokra, lehet így is csinálni, ha következetesen akarunk valamit csinálni. Nincs sok konkrétum, de úgy vettem ki minden fejlesztést NGO-kon keresztül és afgán szerveken finanszíroznak. Az NGO-k nemcsak norvégok, hanem afgánok és más nyugatiak is lehetnek.

Ami nekem a legérdekesebb persze a helyi politikai erők felmérése, különösen Dosztumé. Mikor annak idején azt kérdeztem a HM-ben és Küm-ben, hogy mire készülünk kint, kik a rossz arcok és a jók, azt mondták azzal nem foglalkozunk, mert nem szólunk bele a helyi politikai viszonyokba. Szerintem ez nem valami döntés volt, de hogy egyszerűen nem érdekelt senkit? Vagy akit érdekelt olyan alacsony szintű volt, hogy nem jutott szóhoz? Nem merült fent senkiben a KFH-n kívül, hogy kik ott a politikusok, a fontos emberek, a gazdasági prioritások, a tartományi power brokerek? Nem csak tálibok meg milicisták vannak?

Ezekről kellene valami jót írni.

Na szóval a norvégok példásak, nem láttam még ilyet más országok esetében, ami persze nem azt jelenti, hogy nincs, csak azt, hogy esetleg nem hozták nyilvánosságra.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szervusz Péter!

A magyar PRT PSYOPS-osai ugyancsak a kezdetek óta alkalmaznak afgánokat közvéleménykutatásra.

A helyi hatalmi viszonyok kulcsfiguráival több katonai szervezet és szerv is foglalkozik. Az eredmények és megállapítások nem nyilvánosak. A betekintési jogosultságnak megfelelően az érintettek hozzáférnek.

Üdv: Hamburger

Névtelen írta...

Hello Péter,

Abban biztos voltam, hogy a "katonai szervezetek és szervek" ezzel foglalkoznak, az OK, az helyi arcokról levő nyilvánopsságot nem nekik kell megteremteni, hanem a Külügynek és az újságíróknak.

Ha pedig a PRT PSYOPS-nak vannak közvéleménykutatásai, és azok hagyományos közvéleménykutatások, akkor azokat vagy egy részüket szerintem nyilvánosságra lehetne hozni, mert nem létezik, hogy azokban bármi titkos legyen. Maximum kényed dolgok lehetnek benne a magyar PRT számára.

Ha kiderülne, hogy ezek nyilvánosak, és a probléma csak az, hogy még senki sem kérte a PRT-tól az eredményeket, kérlek mond (vagy kérdezz meg valakit, hogy tényleg ez e probléma) és akkor megteszem az első lépést és hivatalosan kérni fogom a HM-től :)
köszi az infot
Péter

Névtelen írta...

Szervusz Péter!

A közvéleménykutatásokat emékeim szerint az ISAF Forward Media Team fizette. Az eredmények tehát valszeg közösek. Rákérdezek, hogy mi a helyzet velük. Talán emlékszel a kontingensünkből SZCS-ra, aki akkoriban a CIMIC/PSYOPS rlg. parancsnoka volt. Ő biztosan képben van!

Üdv: Péter