Az USA-ban és a szakértők között hónapok óta folyik a vita, hogy az iraki sikerek mintájára meg lehet-e ismételni a törzsi milíciák létrehozását Afganisztánban. Mi történt Irakban 2005 és 2007 között. A szunnita arab ellenállás által leginkább fertőzött a helyi törzsek - mindenféle okok miatt - összefogtak azt amerikai hadsereggel és a helyi al-Kaida ellene vonultak. Azóta szignifikánsan csökkent az erőszak. Olvastam valahol, hogy a napi 180 amerikai katonahalál lecsökkent napi húszra: The number of daily attacks recorded by the U.S. military has fallen from a peak of about a hundred and eighty in June, 2007, to about twenty in early August of this year. Violent deaths of Iraqi civilians, while difficult to measure, have also dropped steeply, although the figure remains high: about five hundred per month, at a conservative estimate.
A cikk egyébként Petraeus tábornokról szól, érdemes elolvasni.
Hogy miért történt ez a szövetség keresés, elég bonyolult, most nem is térek ki rá. Tavaly írtam róla tanulmányt Bíró Noémival közösen.
A nagy kérdés azóta, és azóta hogy Petraeus a Központi Parancsnokság vezetője lett, hogy mi lesz Afganisztánban? Ott is megpróbálják az amerikaik?
Első pillanatra kézenfekvőnek tűnhet, hogy igen, van néhány felszíni hasonlóság. Pl. hogy itt is ott is törzsek élnek. Itt is ott is ott az al-Kaida vagy valami hasonló fanatikus szervezet. Itt is ott is az átlag emberek szívják meg. Ezzel vége is a hasonlóságnak. A legfontosabb kérdés, hogy ezek a törzsek olyan törzsek mint az irakiak? Nem.
Ugyanolyan az autoritása egy pastu törzsfőnöknek, mint egy afgánnak? Milyen szerepet játszanak, akkor a törzsi súrák, amelyek egyfajta törzsi demokráciát jelentenének.
Ugyanolyanok a törzsek Dél-Afganisztánban, mint Kelet-Afganisztánban? (Korántsem)
Hogyan errodálta, vagy alakította át az elmúlt húsz év háborúi és hadurai a törzsi struktúrákat Afganisztánban (ez nagyon fontos!)
Mit gondolnak az egyszerű pastuk az ilyen milíciákról? Az ő történelmi tapasztalataik mások mint az irakiaké (rosszabb). Milyen a törzsek viszonya a Talibánnal? félelemből támogatják őket vagy mert népszerűek? (ez sem volt szempont Irakban).
Ez csak néhány kérdés, amire most karácsony kapcsán nem felelek, de még visszatérek rá. Amiért írok, az a hír, hogy az első pilot projekt végül is elkezdődött Wardak tartományban. Az egyetlen biztató dolog, hogy az amerikaiak úgy tűnik óvatosan csinálják, nem rohannak fejjel a falnak és valamiféle módon belevonják a helyi lakosságot, a súrákat az első milíciák felállításába.
A alapkérdés az, hogy nem-e ismét valami hosszútávon kontrolálhatatlan, önjáró, tálibokhoz idővel fegyverrel átálló szervezet jön-e létre, amely egyből lelép,a mint hatalmi vitába keveredik a kormánnyal, az USA hadsereggel vagy a helyi faluvezetőkkel.
Majd meglátjuk.
3 megjegyzés:
Amit a kontrollálhatóságról írsz, az valamilyen szinten Irakban felmerült. olvastam róla asszem a Guardianban, hogy most a kedélyek csillapodásával az amerikaiakat kisegítő al-Sahwa milicia további sorsa (leszereljék, visszaszorítsák, stb) is problémaként merül fel. ebbe pedig nyilván beleszámít az is, hogy a milicisták szunniták, a kormány többsége síita, velük mind szembenállnak a radikális síiták meg az al-kaida, plusz még nem vonultak ki az amerikaiak sem.
ez a milicista-probléma egyébként visszatérő toposz a történelemben. lásd: magyarország, 1920-as évek eleje.
Nagyon jó a cikk. Kíváncsi vagyok a HTT-k és az FM3.24 hog vizsgázik Afganisztánban ahol 70,000 ISAF próbál dűlőre jutni 32 millió körüli jelentősen fregmentált lakossággal, szemben 150,000 USA (+némi segéderő) vs 18 millió meglehetősen urbanizált lakos.
Smalladam
Ha csak 1920-as évek lenne. Elmondom minden fórumon ahol tudom, a Magyar Gárda egy milícia. Minél többen ismerik ezt fel (és el) annál könnyebb megoldani az általa generált problémát.
Somkuti Bálint
Üdv!
"napi 180 amerikai katonahalál lecsökkent napi húszra"
Ezt az elírást szerintem javítsd ki, a 180-as USA veszteség még havi lebontásban sem fordult elő soha Irakban, nemhogy napi szinten.
Az a 180 a naponta elkövetett támadásokra vonatkozik, mindenki - civilek included - ellen.
Amúgy Afganisztánban számos ok miatt elég veszélyes lenne bevezetni a CLC-hez hasonló kezdeményezést.
Irakban az AQ - szunnita vezetők közötti szakadás sokkal erősebb volt, mint amit Afganisztánban valaha is össze lehetne hozni, és a kisebb törzsek megerősítésével örökre el lehetne felejteni, hogy valaha is egy államszerű képződmény lesz az országban.
Megjegyzés küldése