Az obskurus Islamic Jihad Union

Azt hiszem semmi aktualitása nincsen, hogy erről a terrorszervezetről írjak. Az üzbég csoportként beazonsított Islamic Jihad Union nagy rejtély volt számomra, amikor először felbukkant. Mikor volt ez? Amikor hírt adtak Németországban, hogy ez a csoport próbált meg felrobbantani amerikai bázisokat. Az események alapos és részletes feltárása itt, a Spiegel angol verziójában olvasható. Túl azon, hogy egy kicsit bepillantást nyerhetünk a részletekbe, a CIA-val való együttműködésbe, az írás azért is tanulságos, mert rámutat, hogy néha bizony a véletlen is beleszólhat a dolgokba. Az állítólagos Islamic Jihad Union tagjaiban az volt a különleges, hogy két német is volt köztük, akik csak nemrég tértek be, előtte keresztények volta. Ez az új jelenség a terrorizmusban, ezt mondják az al-Kaida harmadik generációjának, amikor a betért tagok neofita buzgalmával és lehivatottságával készülnek terrortámadást elkövetni. Ide tartoznak azok az identitásukat elvesztett muslimok is, akik már európai országban születtek, és amikor "megtérnek" már nem szüleik muszlim identitását veszik fel (vissza), hanem valami teljesen idegen verziót. Erről írtak egy páran, Olivier Roy mindíg, én meg egyszer az ÉS hasábjain foglaltam kb. össze az identitásvesztés problémáját és azt ezzel járó veszélyeket. Ezek jellemzőek, a londoni merényletek elkövetőire, a szeptember 11 irányítóira (M. Attával az élen). Hozzá kell tegyem az al-Kaida elkövetők profilja az iszlám országokban azért egy kicsit más. De ma az IJU alényeg, amelyről mint üzbég terrorcsoportról a német események előtt nem lehetett hallani nyilvánosan. Elég sok Közép-Ázsiáról szóló anyagot olvasok évek óta, de erről sose tettek említést. Persze a média egyből felkapta és körbekürtölte a világot. De új infok azóta sem kerültek elő a szervezetről. Miért írok most erről? Véletlenül belefutottam két írásba, ami pont az IJU létezését boncolgatja. EZ németül van és igazából a következő Spiegelnek cikkre apellál igaz kiegészítve azzal (ha jól értem, hogy német titkosszolgálat milyen bőbeszédű és együttműködő volt a sajtóval, a terroreseményeket követően. A fő forrás azonban a kétkedőknek Craig Murray, aki szerint a IJU nem létezik, vagy üzbég titkosszolgálati kreálmány. Meglepő dolgokat állít cikkében. A szervezet létezését az üzbég hatóságok nyomják, akik egy évtizede dolgoznak azon, hogy országukat úgy állítsák be mint szélsőséges terrorizmus egyik áldozatát (s így lehet érveket találni a diktatórikus berendezkedésre, a szólás- és vallásszabadság korlátozására stb.).

Jó ez könnyű, mert az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom 1999 és 2001 között többször lecsapott (IMU), de ebbe most nem megyek bele.) Jaj, de mielőtt a cikkéből idéznék, néhány mondat Murrayről, hogy mennyire is hiteles. Régi diplomata, aki korábban Afrikában teljesített szolgálatott, számos nehéz szituációban helyt állt (He had arrived in Tashkent - at 43 one of Britain's youngest ambassadors - after a distinguished spell in Africa where he helped expose the Sandline affair and broker a peace deal in Sierra Leone.). 2002 és 2004 között üzbegisztáni nagykövet volt és nem tudni mitől sokallt be, de elkezdte felemelni szavát a üzbég hatalom túlkapásaival szemben. Ezt a külügy nem tolerálhatta, idővel visszahívta és azóta ott tesznek egymásnak keresztbe ahol tudnak. Murray beszámolt és élve megfőzött emberekről, megcsonkított ellenzékiekről, megfélemlített hivőkről. Ezek tudott dolgok, de csak az emberjogi szervezetek beszélnek róla, a kormányok nem: Six hours after Jamal Mirsaidov met with the British ambassador, the limp and mutilated corpse of his grandson was dumped on his doorstep. The body was battered and one arm appeared to have been immersed in boiling fluid until the skin had begun to peel off. Mirsaidov is a literature professor in the ancient city of Samarkand. His mistake had been to write a letter to Tony Blair and George Bush alerting them to the daily torture meted out to dissidents in Uzbekistan, their new ally in the war on terror. A két idézet a Guardian cikkéből van, amely átveszi Murray eddigi megpróbáltatásait. Murray ezúttal saját cikke konkrétan a IJU-val foglalkozik. És most meglepődve látom, hogy ezt két éve írta, amikor a brit kormány a terrorszervezetek közé felvette a csoportok (vagy csak meghirdette saját listáját?). ez így még érdekesebb. Murray a következőket írja túl azon, hogy szerinte a IJU vagy nem létezik vagy a üzbég titkosszolgálat provokációja. Ha már nincs aktív ellenzék (2001 utáni afgán események betettek az IMU-nak, egyik vezetőjük Juma Namagáni meghalt, másik vezetőjük Tahir Yuldasev pedig Dél-Vazirisztánban vívja harcát a helyi tálibokkal karöltve) csináltak egyet.

Volt 2004-ben több merénylet is Üzbegisztánban. Írtam is róla az Egyenlítő folyóiratban (nincs fent a neten) és igazából az akkori híradások természetesen az iszlamistákra vagy az IMU-ra fogták a dolgot. Több, városban szinte egyszerre támadtak rendőrökre. A vége nagy hajsza lett, s ha jól emlékszem nem maradtak túlélők. Ezekre az eseményekre utal most Murray a másik Guardian cikkben, amikor azt írja: As Britain's ambassador, I visited the site of each of the bombings within a few hours - or, in one case, minutes - of the alleged explosion.The physical evidence on the ground did not coincide with the official explanation. For example, each suicide bomber was alleged to be using explosives equivalent to 2kg of TNT. But nowhere, not even at the site of an alleged car bomb, was there a crater, or even a crack in a paving stone. In one small triangular courtyard area a bomb had allegedly killed six policemen. But windows on all sides, at between 10 and 30 metres from the alleged blast, were not damaged; nor was a tree in the middle of the yard.... What is more, as ambassador I sent back the details of my investigation to London, and the Joint Terrorism Assessment Centre (Jtac) agreed with my view that there were serious flaws in the Uzbek government account - agreeing with my view that the US was wrong to accept it.

Az USA ugyanis elfogadta az üzbég kormány verzióját és azonnal elítélte azt. egyébként szép, hogy végre eljutottunk ide és azóta se volt senki, aki így megkérdőjelezte volna az eseményeket. A cikk következő része is érdekes és ez adta 2005-ben az apropót. Mint említettem ekkor került fel az IJU a britek terrorlistájára, amit Murray úgy értékel, hogy akkor elfogadták a CIA értékelését, ami hiba. Más honnan nem jöhetett a forrás, mert: There was no intelligence material from UK sources on the above events. The UK has no intelligence assets in central Asia. We are dependent on information given to us by the United States' CIA and NSA. There was information from the NSA. We had NSA communications intercepts of senior al-Qaida figures asking each other if anyone knew what was happening in Tashkent (no one did). Despite the only intelligence we had indicating plainly that al-Qaida was not involved, Colin Powell immediately went on the record in Washington to support the US's ally, stating specifically that Uzbekistan was under attack from Islamist militant forces linked to al-Qaida. Almost certainly MI6 and MI5 happily accept this nonsense, as it suits their own agenda... Ha ez mind igaz, akkor nem is tudom mit mondjak. Nem azon, hogy a briteknek nincs kémük Üzbegisztánban, hanem hogy lehallgatták amint az al-Kaida öregek értetlenkedtek. Szóval akkor most hol tartunk? Az IJU-t továbbra is emlegetik, anélkül, hogy bármi plusz info jelenne meg róla. Murray kételkedik, de hát ő meg egyébként minden üzbég infonak és embernek a kritikusa, nem is beszélve a brit külügyminisztériumról. Szerintem egyenlőre neki van igaza, én maradok a kétkedők kis táborában.