szombat, március 03, 2007

Szekeres nyilatkozat II.

Elkapták a Talibán No.3-t de erről majd holnap

Gabi azt írta ide a commentbe:
Szerintem most az egyszer nagyon is tudja, hogy mit beszél. Rengeteg kritikát kaptunk már, hogy nem csinálunk semmit sem a NATO-ban. Ezért afganisztánban mindenképpen maradnunk kell. Ha otthagyjuk a relatíve biztonságos kis PRT-nket, akkor mehetünk délre tálibokra vadászni, ami:
1. sok pénzbe kerülne
2. látványosan előhozná piciny seregünk gyenge pontjait(lásd a sokkal erősebb angolok problémái)
3. nem lenne látványos eredménye
4. hullazsákra is szükség lenne

Ezt írja Dunai Péter a tegnapi Népszabadságban:
A PRT-mandátum hosszabbításáról, és annak mértékéről a kormány dönt, parlamenti jóváhagyásra NATO-küldetés esetében nincs szükség. A NATO-nak fontos, hogy Afganisztán biztonságosabb északi részén (ahol a magyar PRT is tevékenykedik) sikeresen folytatódjon a gazdasági-politikai konszolidáció

Félreértés van: Amennyiben gabi reakciója jelenti a közvéleményt, akkor mégis csak a miniszter kommunikált jól, mert üzenetét úgy értették az emberek, hogy akkor még maradunk jó ideig Baghlanban.

Mit értettem én? Hogy még egy pár hónappal meghosszabítanánk a jelenlétünket a fejlesztések miatt. Szerintem ezt jelentette a Szekeres nyilatkozat.

Gabinak teljesen igaza van. Szerintem is maradjunk Baghlanban ugyanazok az érvek miatt, amit ő is felsorol. Szerintem is rossz volt Magyarország fogadtatása a NATO-ban az alacsony szerepvállalás miatt. de ez már változik szerintem. Viszont ha maradni akarunk Baghlanban, akkor mondjuk azt, a magyar PRT maradjon további 2 vagy 5 évig Baghlanban és folytatódjanak a fejlesztések.

Amennyire én beleláttam az ISAF tervezésébe, ott évekre terveztek, nem hónapokra. A hollandok mikor bementek Baghlanba, öt évre tervezték a jelenlétet, csak közbe jött Dél-Afganisztán. A kormányhatározat nem azért jelölt meg két évet, mert valaki a hasára ütött, vagy ennyit engedett a költségvetés, hanem mert amikor a hollandok elmentek még két év volt hátra. Számtalan NATO megnyilatkozásból nyilvánvaló, hogy az ISAF/NATO legalább egy évtizedre tervezi a jelenlétet Afganisztánban. Mikor nekünk (civileknek) bemutatták Kabulban a terveket az ISAF főhadiszálláson 2006 nyarán, már 2008-ig be volt táblázva, hogy ki, mikor, hova, hányan. Valószínű, hogy előbb utóbb nyilatkoznunk kell nekünk is, hogy melyek a távlati célok. A lehetséges opciók között teljesen jó, hogy maradjunk Baghlanban és ha a HM-nek marad kapacitása, még növelni a létszámot Kabulban (ha a NATO igényt tart rá, hazánk ún. "vezető nemzetként" (lead nation) 30 fős légiirányító-csoporttal átvenné a kabuli repülőtér forgalmának koordinálását.) akkor tegyük. Egyetértek, támogatom.

De nem a fejlesztések túlfutására hivatkozzunk, amely néhány hónapnál többet nem vehet igénybe és nélkülöz minden racionalitást (lásd NATO tervezés, tervezett fejlesztések jellege.)

És jó ötletnek tartom a pápai légibázist felajánlását és koszovói létszámnövelést. Militarista vagyok? Asszem nem.

És ha már itt tartunk támogatom a Zengői radart is, és elszomorít, hogy ezt hogy elbénázta a kormány és a HM.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Igen, én voltam olyan naiv, és azt gondoltam, hogy a 'maradunk' hosszú távra szól, és van mögötte konkrét terv is(minek- meddig- maradunk, mit csinálunk).
Pápai reptérfelajánlás szerintem is jó ötlet(sajnos az én véleményem nem egyenlő a közvéleménnyel*), koszovói létszámbővítést már réges-rég meg kellett volna lépni. Egyes vélemények szerint Afganisztán helyett minden erőnkket koszovóra kellene koncentrálni.



*A közvélemény általában az alábbi kérdéseket teszi fel a témával kapcsolatban:
A NATO úgyis megvéd, akkor meg minek nekünk hadsereg?
Mit keresünk mi Afganisztánban?
Ide tartozik a zengői minek nekünk radar kérdés is.
A HM és a politikusok katonai kérdésekben óriási kommunikációs baklövéseket követnek el(pl. Szekereshollandiának nincs szárazföldi hadereje), ebből származik az ilyen problémák jó része.