Az 1870-71 francia-porosz háború tapasztalatai

Nem érdekel különösebben a II. világháború előtti hadtörténet, de januárban dolgozatok javítása közbe belefutottam Geoffrey Wawro: The Franco-Prussian War c. könyvébe (valaki hivatkozta, rákerestem, összehasonlítottam a hivatkozásokat az oldalszámokkal, aztán beleolvasgattam a könyvbe). Végül tavaly részben 19 század német külpolitikát is kellett tanítani, de az 1870-71 francia-porosz háború csak kb 3 mondat. Szóval elolvastam a könyvet gyorsan, mert izgalmas volt és jó. És olvasgatva egy csomó és régi párhuzamot lehet találni és egy picit újraértékelni sokat vagy feleslegesen dicsért dolgokat. Pár gondolat, amit felírtam magamnak

A háborús vereség összerázta a franciákat egy nemzetté a következő háborúra, pont úgy mint a mostani a orosz támadás az ukránokat.

Megerősített a könyv, hogy felesleges a haditechnikai eszközök, tankok, repülők, rakéták paramétereit összehasonlítgatni, mert nem ezek fogják eldönteni a csatákat. Gyönyörűen kirajzolódott a könyvben. A francia puskák, és géppuskák (mitrailleuse) sokkal jobbak, modernebben, pusztítóbbak voltak a francia oldalon. Mégis vesztettek.

Ez azonban nem kompenzálta a francia katonai vezetők túlzott óvatosságát, a védelemre történő berendezkedését. Megnyerhettek volna csatákat, ha a rendelkezésre álló tartalékokat csatárba merték volna küldeni a rohamozó poroszokkal szemben.

Bismarck’s first words to Moltke at Koniggraatz defined the practice: “How big is this towel whose corner we’ve grabbed here?” The Prussians grabbed first and asked questions later. Once the enemy was firmly engaged, he could be rolled up from the flanks.

A német Auftragstaktik önmagában nem hozta el a sikert, a poroszok vakon meneteltek a franciák tüzébe, a veszteségek nagyságrendekkel nagyobbak voltak mint az osztrákok ellen, részben a francia kézifegyvereknek, részben a képzettebb francia haderőnek.

Amit a poroszok Metz és Párizs körbevételet után csináltak az manapság felkelés-ellenes műveleteknek is hívhatná, aki szeretné (és a franciákat felkelők, partizánoknak, maquisards)

A I. vh német tábornokai itt szerezték a tapasztalataikat, a franciák is, de ott öregebb volt a tisztikar, kevesebb érték meg a 1914-t.

A háború az 66-os porosz-osztrák háborúra tapasztalataira támaszkodott erősen. Nyilvánvaló, de nem jutott eszembe.

A porosz tábornokok érdektelenek voltak a saját veszteségeik iránt ellenben betegesen üldözték a sikert és hogy csatába mehessenek

A Krupp acél ágyúk nyerték meg a háborút a porosz oldalnak, kiegészülve az agresszív porosz támadó szándékkal

A poroszok azonnal csatát kezdtek aztán folyamatosan dobták be beérkező új alakulatokat a csatába, amíg végül helyi létszámfölényt alakítottak ki

A német katonák fizikailag, szellemileg jobb állapotban voltak, jobban tudtak gyalogolni (a poroszok), általános írástudás volt, értették a térképet,

A poroszoknak jobb volt a felderítésük, aktívan és állandóan használták a könnyűlovasságot, a tartalék és a roham helyett

Autóstérképeik voltak csak a franciáknak, a poroszoknak nagyobb részletességű

Rohadt az francia politikai rendszer, a katonák nem érezték sajátjuknak a háborút és a császárságot, amiért meg kellett halni

Más hadseregszervezési elvek.