Atomcsapás Magyarországon 1956-ban

 A hét legkedveltebb posztja az a megosztás volt, amely egy 1956 amerikai hivatalos listát vizualizált a kommunista országokra mért atomcsapásokról. Mivel a hétvégén sokkal több olvasónk van, gondoltam visszatérek a témára kicsit részletesebben.

A képen Tökölt választottam a megadott célpontok közül és egy kb 4 megatonnás (egyébként részben Teller Ede tervezte) hidrogén bombát választottam, ami felrobbant. A program 80.000 halálos áldozatot és 303.000 sebesültet számolt ki. A tűzgömb (citromsárga) 2,5 km-es lett volna, ezen belül minden vaporizálodott volna. A zöld, piros és kék körön belül a legtöbb épület összedől, olyan súlyos sugárzás éli az ott élőket, hogy a legtöbbjüknél egy hónapon belül rák alakul ki. Narancssárga buborék, ott harmadokú égési sérüléseket szenvednek az emberek.

Magyarországon 15 célpontra dobtak volna atombombát. Románia 22 célponttal szerepel (meglep, hogy milyen sok), ebből Erdély hat célpont. Fel is kell tennem a kérdést így, hogy az 50 évek tájékán milyen szerepet játszott volna Románia egy NATO-Varsói szerződés háborúban? Csehszlovákiában a cseh rész lett volna súlyosabban pusztítva, a szlovák részen 4 célpont, mindegyik repülőtér.

Az Egyesült Államok az atombomba megszerzése után ezt az eszköz tekintette a fő elrettentő erőnek, egészen addig, amíg Szovjetunió 1949-ben fel nem robbantotta a saját atombombáját. Szakirodalmi források alapján 1955-ban a SZu kb 200, az USA kb. 2400 nukleáris robbanófejjel rendelkezett, paritás csak a 70-es évek végén alakult ki egy rövid időre. Utána az USA már csökkentett az Szu pedig még növelt. Paritás csak a 2010-es években alakult ki megint a megelőző évtizedek fegyverzetkorlátozási tárgyalásainak eredményeként (igen, a két fél tárgyalt egymással, megegyeztek, és végrehajtották, amit ígértek.

Na jó, mit mondanak a magyar célpontok. Az amerikaiak főként a légibázisokat és/vagy közlekedési csomópontokat célozták. Budapest a tököli és ferihegyi reptér volt a célpont és a többi jól ismert vidéki repülőtér/katonai bázis. Az első kommentben ott van a link, ahol részletesen lehet kutatkodni, lehet különböző méretű szovjet, amerikai, francia, brit és kínai (sőt még hipotetikus terrorista) bombát is robbantani kedvünkre való célpontokra a világ szinte minden fontos pontján – a felsorolt 1100 eredeti célponton kívül.

Hogy mekkora hatóerejű atombombával akarjuk megnézni városaink pusztítását, az nem egyszerű. Egy fél órát eltöltöttem azzal, hogy átnézzem, milyen bombák és rakéták voltak az USA-nak ebben az időben és csak annyi derült ki, hogy ballisztikus rakétákkal még alig rendelkezett az USA 1956-ban, így erre a 1100 célpontra bombákat dobtak volna. Na jó, de mi volt a fő bombatípusa az USA-nak az 1950-es években és mekkora volt a hatóereje? Nem jöttem rá, úgyhogy én bombának egy az 1950-es évek második felében rendszerbe állított 4 megatonnás bombát állítottam be (W-39-es hidrogén bomba).