tegnap írtam egy véleménycikket a Mandinernek arról, hogy az
EU olyan elvárásokat fogalmazott meg a tálibokkal szemben az együttműködés
esetére, amelyet csak a nyugati demokráciák tudnak teljesíteni. A világ
országainak fele simán elbukna, ha velük szemben is ilyen követelményeket
állítana fel az EU és persze a tagországok. Nem kell Brüsszelezni, mi is megszavaztuk.
A cikkhez való kutatás kapcsán keresgéltem a nők jogaihoz
dolgokat. Afganisztánban a demokratikus rendszerben az alkotmány biztosította a
nők megválaszthatóságát a parlamenti alsóházába. Eszerint minden tartománynak
(ezek alkották a választási körzeteket) legalább két nő mandátuma volt.
Keresés közben találtam rá Suraya Akbarira, ő volt az utolsó
parlament legfiatalabb képviselője, egyben Paktika tartomány egyik női
kvótájának birtokosa (az afgán választási bizottság weboldala szerint a második
nő kvóta nem is lett feltöltve. Ez afgán nők jogainak kisebb megsértése volt,
de 2018-ban ez senkit sem érdekelt).
Suraya Akbari 495 szavazattal szerzett mandátumot Paktika
tartományban, amelynek lakossága wikipedia szerint 798.000 fő. Mivel a lakosság
46 százaléka 15 év alatt, ezért nagy ráhagyással azt mondom 55 százalék 18 év
alatti, azaz 45 százalék szavazókorú. Ez Paktika esetében durván 400.000 szavazójoggal
rendelkező embert jelentene, ennek 0,1 százalékát jelenti durván az Akbari
által begyűjtött szavazatok.
A tartományban a legtöbb szavazatot Mohammad Mirza Katawazai képviselő szerezte, ő sem
teljesített sokkal jobban, 5142 szavazatot szerzett, ami durván a szavazóképesek
1 százalékát jelenti.
Hát erre mondom én, hogy ez az afgán demokrácia is kicsit fals
volt, egy faszád, egy szép külső homlokzat, ami eltakart valamit. Mennyire
érezték maguknak a paktikaiak? Ilyen identitás persze nincs, vannak helyette
törzsek, azoknak az identitása az, amit számít. Ennyiben semmitmondó a jelöltek
neve így messziről, mert lehet azért ők nyertek valójában, mert a törzseik
együttműködtek a kormánnyal (hozzájuk jött a pénzt, ők adtak katonákat, rendőröket,
kormányzókat, NDSt stb. A törzsek másik csoportja meg tálibok oldalán harcolt. A
wikipedia szerint az alábbi két konföderáció törzsei élnek Paktikában:
o
Ibrahimzai
o
Alizai
o
Sulaimanzai
o
Jalalzai
o
Alikhel
o
Boran
o
TanoKhel
o
Toran
o
Katawazy
o
Kharoti
o
Andar
·
Karlanri
o
Zadran (Gayan
Khel Clan)
o
Wazir
o
Mahsud (Menzai Clan)
Általában véve afgán képviselők egy része (biztos volt, aki
sok szavazatot kapott), ha akarta éppen képviselhette is az egész tartományt,
amelyikből megválasztották, de rájuk leadott szavazatok helyben egy falu, vagy
egy kisebb törzs, vagy klán létszámát tették csak ki.
Persze az alacsony szavazatokban épp a tálibok mesterkedése
is közrejátszhatott, hiszen a biztonsági helyzet sok helyen lehetetlenné tette
a szavazó körök megnyitását. Paktika például elég rossz helynek számított
emlékeim szerint. De azért az négy képviselő által begyűjtött kb 11.000
szavazat még így is csücskös.
Afganisztánban demomkrácia volt 2001 és 2021 között. Legalábbis papíron. A valóságban akkor sem azok az elvek és szempontok valósultak meg, amelyek a nyugatnak oly kedvesek, hanem a legtöbb esetben a puszta erő, a pénz és a kapcsolatok számítottak a döntésekben. Persze, ha muszáj volt legalább el lehetett játszani demokráciát a sok nyugati szakértőnek, politikusnak. Aki ott volt helyben és látta, utólag nem mondhatta el, vagy nem értem meg neki elmondani, hogy mit látott, hiszen akkor a saját munkáját értékelte volna le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése