Kotricz János találta ezt a kiváló ábrát nekem a török Bayraktar TB2-es UAV-ról, amiből kiderül, hogy mennyi minden külföldi a török hadiipar eme kiváló darabjából. A drón révén Törökország feliratkozott azon országok elit klubjába, amelyek képesek felfegyverzett drónokat gyártani és azt alkalmazni. USA, Izrael, Kína, kihagytam valakit.
Ez az ábra azt a látszatot is keltheti, hogy ez nem is annyira török, hanem inkább egy „lego” munka eredménye. Nem akarom ezt sem leszólni, hiszen bölcsész vagyok, nekem még ez sem menne. Nem ismerek fel mindent az ábrán, de a Garminról (GPS) már hallottam, csak úgy minta Wescamről (elektrooptika, lézzer) és a kanadai Rotax-ról (hajtómű, az ábra hibás).
Hozzá kell tennem, hogy a Bayraktar rendszer legérzékenyebb
részét (persze lehet vitatkozni, hogy melyik az), a fegyverei, azok biztosan
exportkorlátozás alá estek volna, ott a törökök maguk fejlesztették a MAM C és
a MAM L típusokat.
Szóval amikor megnéztem az ábrát, meglepődtem, hogy milyen
sok a külföldi tartalom.
A karabahi háború miatt Kanada export tilalmat léptetett életbe Törökországgal szemben, ezért lett hír a Wescam mind a Rotax hajtómű szállítása megszűnt/felfüggesztették. Ezek nélkül azt gondolhatnánk hogy bajban lesznek a török drónok. Úgy tűnik, hogy nem. A hajtóművet sikerült már lecserélni egy helyi gyártásúra. Az optika pótlásáról egyelőre nem találtam hírt, de talán ezt is át fogják hidalni egyszer.
Egy kanadai elemzés szerint Ankarának nagy szüksége van a Wescam részegységeire. Az elmúlt években dinamikiusan nőttek az előadások, 2019-ben kb 140-150 millió dollárért adott el a kanadai cég Törökországnak az MX-15D ből (megtanultam, ez az a verzió, amely lézeres célravezetésre is képes). Amikor 2019-ben októberében Törökország bevonult Szíriába a kurdok ellen, Kanada akkor is szankiókat jelentett be a Bayraktar ellen (ugyanezért), de akkor Erdogannak sikerül kidumálnia a szankciók felfüggesztését. Személyesen lobbizott ezért. Mondanám, hogy ez durva, de közben eszembe jut, hogy asszem a vejéé a cég, szóval családi érdekeltség nyomás is volt.
Kanada példája jól szemlélteti mindazt, amivel a 2020-as második felétől Magyarország is szembesülni fog, ha a jelenlegi kormányzati tervek megvalósulnak és nem csak alkatrészeket, hanem teljes rendszereket is gyártani fognak Magyarországon.
Amikor arra gondolunk, hogy mi mindenért érhette meg a Rheinmetallnak idehozni a Lynx gyártását, az egyik dolog ami eszembe jut potenciális előnyként, hogy ha problémás országnak adna el ilyen IFV-ket, akkor a fegyverembargo kérdése nem Berlinben, hanem Budapesten fog felvetődni az aktuális kormánynak. És hát lássuk be, kis országként mindig realistaként kell viselkednünk, úgyhogy a kérdés csak az lesz majd, kinek az érdekei lesznek nagyobb hatással az akkori magyar kormányra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése