Egy cikk kapcsán keresgéltem régi fényképeket és meglepődve
láttam (azaz dehogy lepődtem meg), hogy menniy képet készítettem különböző
utazásaim során. Mármint azokra a képekre gondolok, amelyeket „érdekes”
helyeken tettem, Afganisztánban vagy Irakban néha a Magyar Honvédséget aktuális
misszióját tanulmányozva.
Bár talán ideírhatnám Ciprust is meg Koszovót, bár ez utóbbi
tényleg inkább felszínes látogatás volt. De talán pont ez a lényeg, ami nekem
felszínes látogatás, vagy komolyabb kutatóút, az a legtöbb embernek (akiket
érdekel persze) lehetetlen lehetőség. Ráadásul nekem annyival különb dolgom is
volt a katonákhoz vagy a katonai újságírókhoz képest, hogy engem mindenféle
jogszabályok és belső visszatartó erők (biztos nem így mondják szépen) nem
korlátoznak. Nem a HM/MH komplexumban dolgozom, szóval ha valami kijavíthatatlan
hibát vétenék, az sem kerülnek az állásomba. Persze azért igyekszek nem véteni
hibát, korrekt maradni.
Mindig mikor belekapok ezekbe a régi a fotókba, eszembe jut,
hogy miért is nem rakom fel? Hát nincs időm és nem akarom csak úgy kontextus nélkül
felhajigálni őket. Úgyhogy szinte mindig győz a lustaság. De most kivételt
teszek. Az alábbi képek 2011-ben készültek, amikor még működött a PRT, a Mazarba
érkeztünk, Pul-i Khumriba mentünk, megnéztük a PRT-t és a OMLT, majd Kabulba
mentünk. Onnan repültünk vissza Mazarba, majd haza. Ez az egyik legérdekesebb
utam volt, utazás, hozzáférés és látvány szempontjából is. Az egyik
legérdekesebb tanulmányomat is ennek az útnak köszönhetem, amelyet – nyilván - a
magyar hadtudomány egyik rejtett gyöngyszemének tartok, olyannak, amilhez
hasonlót senki nem írt az elmúlt a rendszerváltás óta. Kell az önbizalom és magabiztosság
:)
Na jó, nézzük a képeket. Az út alatt adta Magyarország a kabuli repülőtér vezető nemzeti beosztását (vagy valami hasonló), úgyhogy miután tisztáztuk a katonákkal, hogy minket minden érdekel (ez egy állandó visszatérő poén: elmegy a civil kutató katonákat nézni, akik a terepen mindig alul informáltak és defenzívek, hogy mit keres itt egy civil. Aztán némi beszélgetés után realizálják a helyzetet, és néha csodákra is képesek lesznek), körbeautózhattuk a repteret és egészen sajátos látószögből fotózhattunk. Asszem ezek a francia légierő Tigerjei voltak.
Egy különleges Blackhawk
Egy civil An-32-es
Egy civil AN-26B
Szerintem ez az afgán légierő egyik C-27Aja, ami azért meglepő, mert ez az amerikai segélyprogram egyik legnagyobb kudarca volt, a gépek sosem álltak rendszerbe (de ezek szerint repültek azért velük)
Egy katonákat szállító kanadai kontraktor talán Bell 142essel?
Egy német C-160 Transall
A már említett Blackhawk, de melyik alváltozat?
Az afgán légierő helikopterei
És C-27esei
Egy beérkező Mi-8as, nem ENSZ-es, mert azokra rá van írva, egy "sima" kontraktor.
Ez a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) Afganisztánon belüli shuttle járata. Utaztam ilyennel még 2006-ban Mazar és Kabul között, szerintem egy Beechcraft 1900-as.
Mi-8T, még én is le tudom olvasni, elég viseltes darabnak tűnt, ahogy nekigurulásból felszállt ez a helyi darab.
Egy beérkező Mi-8MTV-1-es
Egy elrugaszkodó An-32-es, nem tudok rájönni milyen társaságé volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése