Közelgő iráni választások

Közelednek az iráni választások, a hetemet most ez fogja elvinni. Bár a stratégia döntések az országban nem az államfő szintjén dőlnek, azért az ország gazdaságpolitikája, a külkapcsolatok és a lakosság hangulata szempontjából nem mindegy hogy ki az államfő. Ja, nem mondtam, államfő lesz

Nyugaton azért értik félre, és rettegnek feleslegesen a jelenlegi államfő személyétől, mert ez az államfői cím félrevezető. aki nyugaton államfő (és közevetlenül választják és ennyit szerepel) az általában irányítja is az országot.

A mostani iráni államfő Ahmadinedzsád is irányítja persze az országot, de a legfontosabb kérdésekben (atombomba, USA-iráni, izraeli-iráni kapcsolatok) nem dönt, hanem a "Legfelső vallási vezetőnek" fordított Khamenei ajatollah. De még ez sem igaz így, mert az országnak van egy szűk körű, informális politikai elitje, akik mind a 1979-es iszlám forradalom aktív tagjai voltak (mostanában jó öregek), és komoly döntések meghozatalát valahova oda sejtik a szakértők.

Rózsa Erzsébet írt egy remek gyorselemzést a mostani kampányról. Az a durva, és nyugaton (itthon) sokan nem is gondolják, hogy olyan kampány folyik, mit nyugaton. Igen Roadshow, Facebook, videospotok, választási plakátok, televíziós vita, weboldal stb. Hozzáteszem az irániak nem tőlünk hanem egyenesen az USA-tól tanulnak ilyen dolgokban.

Az, hogy mennyi energiát fektetnek a kampányba a jelöltek, hogy programokkal vitáznak (még ha néma populisták is - mondom én Magyarországról, hehe) mutatja, hogy az iráni választáok nem olyanok mint a arab világ vagy más diktatúrák előre lejátszott, tétnélküli referndumai. Ez nem sima diktatúra, a rendszernek komoly legitimitást ad, hogy elmegy 30-40 millió ember szavazni, 50-60 százalékos részvételi arányokat produkálva (nem 99 százalékosakat). Ezek a választások bizonyos mértékben arra is lehetőséget adnak, hogy bár az ország stratégia céljait nem tudja befolysolni a lakosság, (azt továbbra is néhány tucat, száz, nem válaszott ember dönti el), de az arányokra, a hangsúlyokra igenis lehet hatással a nép hangja.

Leegyszerűsítve itt is reformerek és konzervatívok szállnak harcba, de ennél persze bonyolultabbak a dolgok. A rendszer alapjait egyik jelölt sem akarja megváltoztatni, csak a hangsúlyokat. A 2005-ben hatalomra került és most újraválasztásáért küzdő Mahmud Ahmadinezsád pl igen konzervatív, populista és egyszerű ember. Néhány elemző szerint méltó párja volt ifj. George Bushnak.

Ma sem értik hogyan nyerte meg a választásokat, mert ismeretlen volt korábban az országban (Teherán polgármestere volt, ami ott nem jelent országos ismertséget). Az elmúlt négy évben elsősorban Izrael szapulásával, az iráni atomfejlesztések hangzatos védelmével és az iráni lakosság morális tartásával volt elfoglalva. Az amúgy is gyenge iráni gazdaság - rossz/populista döntései miatt még rosszabb helyzetbe került. Ezzel próbálják most megfogni az kihívói.

A verseny annyira kiélezett, hogy egy hír szerint Ahmadinezsád vallási mentora kiadott egy olyan fatwát, amely szerint megengedett a választási csalás a győzelem érdekében.

Nem tudom elhiggyem-e. Egyrészt a fatwa titkos, csak onnan tudunk róla, hogy valaki látta és megküldte több helyre (és erről beszámolt), de onnan egyelőre nincs visszaigazolása ennek. Aztán ez elég példátlan bevatkozás lenne a politikába még iráni viszonylatban is. Szóval nem tudom.

A válaszátok pénteken lesznek, még visszatérek addig.