hétfő, augusztus 18, 2008

Katonai Biztonsági Szemle 2008/2

Megjelent a KBH Szemle 2008/2-es száma. Csak azért veszek elő két cikket, hogy bemutassam azt a terminológia káoszt, amely él Magyarországon az iszlám (vallás), a politikai iszlám/iszlamizmus (politikai ideológia) összekeverése kapcsán. Ez nem csak elméleti kérdés sajnos, mert amíg ez a kettő nincs tisztázva (az esetek 95%-ban nincs), addig lehet olyanokat mondani, hogy az iszlám legitimálja a terrorizmust, a iszlám erre vagy arra szólít fel.

Engem kicsit megijeszt, hogy egy ilyen fontos és érzékeny publikációban sem látom nyomát annak, hogy a szerzők pontosan értenék , hogy miről is írnak. A nyugati szerzőktől én még sosem láttam ezt összekeverve, vagy csak akkor, ha szándékosan félreakarták magyarázni.

De ez itt nem opció.

A 66. oldalon kezdődik Récsei Ádám cikke egy török kutatóintézet bemutatásáról és egy konferenciáról, amin részt vett. Ezt írja (75 o.): Bassam Tibi, a Cornell Egyetem (USA) professzora az ideológiai alapú terrorizmusról készített elemz értekezést. Ezen belül is elsődlegesen az iszlám fundamentalizmuson alapuló terrorizmust boncolgatta. -Ez igaz, mármint, hogy a terrorizmus alapulhat iszlám fundamentalizmuson (ez újabb szinonimája a politikai iszlámnak és az iszlamizmusnak)

Ebben a témakörben a KBH Szakmai Szemléjében már számtalan publikáció jelent meg ezért csupán néhány érdekesebb információ közlésére szorítkozom. - Ezt nem tudom, de majd megnézem

57 iszlám államot foglal magában az „Iszlám Konferencia”, az egyetlen ideológiai alapon létrejött regionális nemzetközi szervezet. Ezek között az arab államok között nagyon kevés az állampolgárai számára teljes demokráciát biztosító ország. - Ezt szerintem nem mondta Bassam Tibi. Pontosan az Iszlám Konferencia Szervezete nem arab országokat, hanem 57 olyan országot fog össze, ahol az iszlám államvallás, vagy ahol a muszlim lakosság van többségben. Afganisztán, vagy Kazahsztán, vagy Brunei ugye nem arab ország. A másik probléma, hogy az iszlám nem ideológia, hanem vallás. Remélem ez mindenkinek világos. Tibi azt mondhatta, hogy az egyetlen nemzetközi szervezet, amelyet a vallási alapon hoztak létre, vagy tévedett. Írásban sosem írt le ilyet.

Béres Jánios és Tóth Andrásnál (44 .o.) "MUSZLIM RADIKALIZMUS EURÓPÁBAN" szintén összecsúsznak a dolgok. De nem. Először dicsérni szeretnék. Bár szinte egyetlen állításukkal sem értek egyet, a szerzők legalább hivatkoztak és ez óriási dolog. Így egy pár alkalommal nem is velük kell vitatkoznom, hanem a forrásaikkal. Azt írják a 47. oldalon: A franciaországi muszlim kisebbségek körében az iszlám háromféle megnyilvánulását tartják számon: a „nyugodt iszlám”, a szekularizált iszlám, és a reiszlamizáció. Az első kettő azokat öleli fel, akik meg rizve vallásukat és kultúrájukat beilleszkedtek az shonos társadalomba. A harmadik kategóriaviszont azokat a külvárosi, marginalizálódó rétegeket foglalja magában, akik szociális és egyéb problémáikat az iszlám egyfajta radikális interpretációja segítségével kívánják orvosolni. - Ez a megfogalmazás önmagában tökéletes, kár hogy a szerzők nem viszik tovább, mert ez a fő különbség. Az első szimplán vallásos, a második csoport számára olyan iszlám, mint a magyarok nagy részének a kereszténység (fenyőfa és húsvéti tojás), nem imádkoznak egyáltalán, nem tartanak böjtöt, nem érdekli őket mekkai zarándoklat, csak a kedvenc focicsapatuk, kajálás a mekiben, egy új iPod, meg az a barnaszemű a szomszéd padban.

Csak a harmadik kezeli az iszlámot ideológiaként, különben mit keresne a re szó az iszlamizáció előtt?A szerzők sajnos rengeted dolgot összemosnak. Egy példa: Egy Németországban 1997-ben megjelent felmérés9 szerint, amelyik 1221 f 15 és 21 év közötti németországi török fiatal körében végzett empirikus vizsgálat eredményét adta közre, a harmadik generációs török fiatalok többsége radikális, fundamentalista, az er szakot támogató álláspontot képviseli. Ez arra utal, hogy a muszlim kisebbségek német társadalomba történ integrálódásának problémái a második és a harmadik generáció esetében nemhogy nem sz ntek meg, de még csak nem is csökkentek.10 - Szerintem a második mondat tévedés, úgy lenne csak helyes, hogy utalhat. A szerzők azzal a - szerintem megalapozatlan - feltevéssel élnek, hogy minden török fiatal gyakorló vallásos muszlim. Aki már látott német törököt nagy számban, szerintem nem ez a benyomása. Így szerintem a fenti adat csak arra bizonyíték, hogy a török fiatalok frusztráltak, ami nem is csoda, mert a vendégmunkás rétegek minden országban a legszegényebbek és a leginkább kisemmizettek közé tartoznak.

A szerzők ugyanilyen prekoncepcióval kezelik a következő esetet is: A nyugat-európai „muszlim probléma” következ aspektusa a bevándorlók alkalmazkodási, integrációs hajlandósága. Az új, szekularizált közegbe érkez vallásos muszlimok els reakciója a hagyományaiktól teljesen idegen, romlottnak tekintett nyugati életmód elutasítása, és a tradicionális értékekhez valómegújult ragaszkodás. - Ezt nem tudom honnan veszik a szerzők. Amikor muszlim vallású bevándorlók nagy hullámokban érkeztek Európába a politikai iszlám (ideológia) még nem volt népszerű. Ez most tehát egyrészt visszavetítés. A nyugatra felnéztek, modernizációs példa volt nagyon sokáig. Semmi romlott nem volt benne szerintem kb a hidegháború végéig.

Ez egyfelől azt a paradoxont eredményezi, hogy az új országban merevebb vallási szabályokat követnek, mint a saját hazájukban tették, másrészt a bevándorló generáció az utódaikban er teljes iszlám identitást akar kialakítani. - Erre csak annyit tudok mondani, hogy az átlagember vallási ismerete között és a teológia ismeretek között (amit nekünk nyugatiaknak magyaráznak állandóan az iszlámról) az iszlám világban is ég és föld a különbség. Ha magunkat nézzük nem tűnik fel ez az ellentét, keletről nézve kereszténynek számítok, de csak az általánosságokat tudom a vallásról, amellyel azonosítanak. Fordítva minden további nélkül elhisszük, hogy a damaszkuszi taxisofőr, az afgán kecskepásztor, a kairói pék vagy a török kurd olajmunkás mind kívülről fújja a Koránt, ismeri az összes szabályt? Miért hisszük ezt? Minek alapján hisszük ezt? Hol tanulta volna ezt?

A valóság (szerintem), hogy többségük a szintén csak a legáltalánosabb dolgokat ismeri, a külsőségeket, az alapszabályokat. Ezek az emberek mit taníthattak a gyerekeiknek Európában az iszlámról? Pont azért jöttek el, mert vagy az iszlámmal vagy a szocializmussal etették őket a vezetőik, miközben az álluk felkopott. A szakirodalomban népi iszlámnak (általában népi vallásosságnak) nevezett vallásgyakorlási formáról rengeteget lehet olvasni antropológia könyvekben és tanulmányokban, de értelmesebb társadalomtudósok vonatkozó könyveiben is. Szerintem a tények is bizonyítják, hogy 195x és 198x között Európában a fent emlegetett integrációs hajlandóság nem volt probléma. Most már van, de már a harmadik/negyedik generációnál tartunk.

A muszlim vagy keresztény átlagember vallásossága között nincs különbség, csak legfeljebb ugyanabban a folyóban a keresztény világ modernizáció miatt már előbbre tart, kezdi elfeledni ezeket. (megjegyzés: az előbbre tart kifejezés nem fejez ki értékítéletet részemről, miszerint a most jobb mint ami régen volt)

Itt egy idézet: Figyelemre méltó az a 17. századi adat, amely szerint a csáktornyaiak újhold péntekén egy régi lipa (hársfa) alá jártak imádkozni. Az összejövetelt nagy áldomással kötötték össze, amelyen a plébános alamizsnát gyűjtött és misét mondott (Vajkai 1942: 133). A Veszprém megyei Németbánya határában még 1940 táján is állt egy szentképekkel teleaggatott, korhadt törzsű öreg bükkfa, amelyből a helyi hagyomány szerint valaha vér folyt. A falubeliek rendszeresen kijártak e fához imádkozni. Virágokat is helyeztek el tövében (Vajkai 1942: 134).

És itt van ez: A typical pilgrimage involves circumambulating, touching, or kissing the tomb for blessings, tying a wish cloth to a tree, lighting a candle, having a prayer said by a Quran reciter, and leaving monetary donations on or near the tomb. Annyira idegen egymástól a két szokás?

Kicsit eltértem, de visszatérek. Még egy pár apróság: Kendővita Franciaországban. Erre mindig Olivier Royt (Globalised Islam) idézem, aki szerint vita volt, csak tömegeket nem mozgatott meg. A Fra.ban élő muszlimok nagy része lesz@rta a kérdést. Roy szerint még tüntetni se mentek ki a kendő érdekében. Ez jelent valamit?

A szerzők átveszik a demográfiai robbanásról szóló diskurzust, de nem hivatkozzák meg, nem igazolják friss tényekkel. Én nem hiszek ebben a veszélyben. De lehivatkozzák, hogy a brüsszeli újszülöttek 57 százaléka muszlim. Honnan tudjuk, hogy mind szélsőséges lesz és nem ateista? Aztán miérT furcsa ez, ha gettók csak városokban vannak, vidéken nem. Miért furcsa ez, ha Brüsszel egy bürokrata city, ahol a tehetős lakosság nem a városban lakik, csak bejár oda. De mit gondoljak az eredeti cikk szerzőjéről, ha ilyen következtetést mer leírni: Fifty-seven percent of the children born in Brussels are Muslims, which means that Belgium will be a completely different country in a few decades. Normális? Kritika nélkül szabad átvennünk?

És még egy. A szerzők gyakran hivatkozzák Kis-Benedek József cikkeit. Ez jó, mert olvasták a munkáit. Abból a szempontból viszont nem jó, hogy nem csak véleményeknél hivatkozzák, hanem adatoknál is, ami azért problémás, mert Kis-Benedek József maga sem szokott hivatkozni (de bevallom ezt nem állítom, csak emlékeim alapján ez sejlik fel) a saját munkáiban.

Szóval, a szerzőknek tényleg gratulálok, hogy írtak a témáról és hogy hivatkozássokkal ellátva tették meg. Őszintén.További munkájukhoz pedig azt kívánom, hogy sokkal kritikusabban gondolkodjanak, elemzéseik sokkal mélyebbre hatoljanak, szakirodalmi jártasságukat erősen bővítsék, és amit a legfontosabbnak gondolok olyan embereknél, akik a Katonai Biztonsági Hivatal szakmai kiadványában publikálhatnak: merjenek szembe menni a közhiedelmekkel, merjék megkérdőjelezni a mindenki által elfogadott tényeket, kijelentéseket, mert szerintem ez elengedhetetlenül fontos sikeres munkájukhoz és mindannyiunk biztonságához.

Én ehhez csak ennyivel tudok hozzájárulni, így ismeretlenül. De ha írnak ide, szívesen javaslok még ilyen kritikus, elemző, szemléletformáló olvasnivalókat bármilyen irányba is szándékozzanak elindulni a iszlám világ politikai mozgalmai/nemzetközi terrorizmus terén.

Most visszanézve a terminológia elferdülés veszélyeit nem is sikerült megnézni, megmagyarázni :(

9 megjegyzés:

PlasZeb írta...

A Szemlét még nem olvastam, de a posztból ítélve az NBH-s évkönyvre hasonlít: túlzó általánosítások, felszínes elemzések, alaptalan ítéletek.

A másik, hogy az itt (Európában) élő muszlimoknak identitást ad, ahogy a cigányoknak is, a székelyeknek is (stb.) gyökereik. Ezért van körülöttük a fundamentalizmus látszata.

Másfelől az iszlám sokkal egyszerűbben (nem könnyebben!) élhető mint mondjuk a kereszténység. Így nem is vethető össze a két vallásos életvitel.

Persze ez nagyon kusza téma, de épp ezért kellene merni kerülni azokat a túlzó egyszerűsítéseket, amiket olvasni lehet az említett írásokban.

Kaif írta...

A hárombetűsök nyilvánosságnak szánt évkönyvei és szemléimindig érdekes állatok. Sok minden nem szerepelhet bennük a természetüknél fogva, a szövegezést meg úgy kell megejteni, hogy a szegény "civil" is értse - emiatt sajnos kénytelen az emberfia néha ilyesfajta kommunikációs bakikat elkövetni, főként a definíciók terén.
Legalábbis ma itthon ezt csinálják:)

Az persze más tészta, hogy lehetne egy lényegesebben profibban, magyarázó szövegekkel megtűzdelve (lehet azt is látványosan és érthetően...) megírni, de hát ez itthon nem divat.
és most csak arról a lehetőségről beszéltem, hogy a tisztelt szerzők nem egyszerűen rosszul végzik a munkájukat, hanem tudatosan-félig tudatosan követték el az egyébként jogosan felhánytorgatott bakikat...

A másik változatba most inkább nem mennék bele:)

wape írta...

Hello Kaif,

Már hallottam máshol is ezt a felosztást, hogy: "a szövegezést meg úgy kell megejteni, hogy a szegény "civil" is értse - emiatt sajnos kénytelen az emberfia néha ilyesfajta kommunikációs bakikat elkövetni, főként a definíciók terén."

Ezt nem tudom megérteni. Attól mert valamit nem szakértőnek, nem egy hasonszőrűnek magyarázol még nem lehet félinformációkat és pontatlanságokat írni. Sőt nem is tudom elképzelni egy adott témához értő szakembertől, hogy lebutítsa magát és olyan dolgokat írjon le amivel nem ért egyet. Ha ugyanis évtizedeket töltesz azzal, hogy mindig pontosan és szabatosan fogalmazz, akkor nem tudsz utána pontatlanul írni.

Tagadom ráadásul, hogy a KBH ezen kiadványa a "szegény civileknek" szólna. Lehet, hogy a KBH-ban ezt így találták ki, de ez nem azt jelenti, hogy azok is olvassák. Ez pont olyan egy koncepciótlan gondolat lenne, mint szinte Magyarországon?

Attól mert felrakjuk a netre a tanulmányokat, még nem fogja a "szegény civilek" olvasni. Ha ez a cél, akkor kell bele képeket rakni, még ennél is jobban, könnyedebben kell fogalmazni. Rövidebben, 2 oldalban! ÉS hirdetni.

Ez egy teljesen hibás gondolatmenet, ha valaki ezt találta ki, hogy a kiadvánnyal szóljunk a civilekhez és írjunk bele ilyeneket. Ezzel az érvvel maximum azt tudta/akarta leplezni, hogy nem tudnak jobbat.

Aki rábukkan a KBH szemléjére az eleve olyan lesz, akit érdekel a téma, annak valamelyik része. Már olvasott róla, fog még róla olvasni és nem a "szegény civil".

De még ha úgy is lenne minden, ahogy te leírtad: azaz hogy itt lebutított dolgokat olvashatunk (ha jól értettem ezt mondod), a lebutítás nem félrevezetés. Már pedig ha azt nézem, amit a muszlim radikalizmusról íródott, akkor ott nem lebutításról van szó, hanem félrevezetésről (mivel nem tekintem szándékosnak: félreértésről).

Ha lebutítva akarod megmagyarázni mi az a politikai iszlám, azt mondod olyan mimnt egy politikai ideológia, mint a kommunizmus, kereszténydemokrácia stb. Ez utóbbi még jó példa is, mert szinténaz inspirációját, az aloapértékeit a kereszténységből, egy vallásból meríti. De kinekk jutna eszébe egy kereszténydemokrata politikus nyilatkozata és a kereszténység tanításai közé egyenlőséget tenni?

Már pedig Európa ezt tesz minden alkalommal, amikor egy iszlamista nyilatkozik.

david írta...

"Tagadom ráadásul, hogy a KBH ezen kiadványa a "szegény civileknek" szólna. Lehet, hogy a KBH-ban ezt így találták ki, de ez nem azt jelenti, hogy azok is olvassák."

telleg, vajon kinek talaltak ki?

wape írta...

Szerintem teljesen világos, hogy kinek készül:
1. akiket érdekel, hogy mivel foglalkozik a KBH?
2. Akiket érdekel, hogy melyek a jelenlegi veszélyforrások a nemzetközi világban
3. Ugyanez csak magyar viszonylatban (a kettő nem feltétlenül függ össze)
4. Akik arra kíváncsiak, hogy milyen szellemi tőkével rendelkezik a KBH?
5. Akik minden érdekel,a mi titkosszolgálat?
6. Akik titkos szolgák akarnak lenni
7. Akik kutatók, egyetemi oktatók, szakemberek és kíváncsiak, hogy a KBH hol tart a saját kutatásaiban.

Egyik érdeklődő csoport sem implikálja önmagában, hogy lebutított írást kell közzétenni.

Egyébként a lebutításhoz is érteni kell, gyakorolni! Komolyan. Ez olyan mint az írás.

Kaif írta...

Kedves Péter!

Pont annyira voltam jóindulatú a koncepciómmal a KBH irányában, mint amennyire te finom magában a posztban.
Feltételeztem (koncepció szintjén, persze csak...), hogy tudatos volt az "elferdítés", csak az egyszerűsítés hibásan kivitelezett szándéka vezérelte a szerzőket.

"Ezt nem tudom megérteni. Attól mert valamit nem szakértőnek, nem egy hasonszőrűnek magyarázol még nem lehet félinformációkat és pontatlanságokat írni." -írtad.

Én sajnos megértem, ismerve valamennyire a magyar háttérintézmények tudását és az ott dolgozók nagy részének képességeit. Elfogadni nem tudom persze, de kicsi vagyok én ahhoz, hogy fel tudjam venni a harcot ez ellen:)

"Tagadom ráadásul, hogy a KBH ezen kiadványa a "szegény civileknek" szólna. Lehet, hogy a KBH-ban ezt így találták ki, de ez nem azt jelenti, hogy azok is olvassák. Ez pont olyan egy koncepciótlan gondolat lenne, mint szinte Magyarországon?"

Van egy elhibázott koncepció valóban: nyitás a civil szféra felé. csak sajnos ez szándék szintjén marad, hiszen nincs oylan hozzértő szakember a stábban (vagy nem engedik érvényesülni...), aki ezt profi szinten levezényelhetné.
Sajnálatos módon ez megint a legtöbb háttérintézményre vonatkozik, és nem csak a biztpol témakörben.
Az itt jelenlevő érintettek természetesen kivételek:)


"1. akiket érdekel, hogy mivel foglalkozik a KBH? - namost a Szemle pont a tényleges munkát nem mutatja be, hanem csak a felszínt. Ebből aztán nem derül ki semmi lényeges - és ez szerintem így is van jól.
2. Akiket érdekel, hogy melyek a jelenlegi veszélyforrások a nemzetközi világban - Az ne egy kirakat-szemléből tájékozódjon.
4. Akik arra kíváncsiak, hogy milyen szellemi tőkével rendelkezik a KBH? - Na, az látszik viszont, és sajnos nem túl fényes a kép:)
5. Akik minden érdekel,a mi titkosszolgálat? - Az sem innen fog tudni tájékozódni. Egy szemle erre pont alkalmatlan.
6. Akik titkos szolgák akarnak lenni - lásd fentebb
7. Akik kutatók, egyetemi oktatók, szakemberek és kíváncsiak, hogy a KBH hol tart a saját kutatásaiban - kisebb összeget mernék tenni rá, hogy az egyetemi kutatók és a szakemberek nagy része egy nap alatt jobb cikkeket állítana össze, mint a Szemlében megjelentek nagy része. Szóval ha ez nekik szól, akkor az felettébb kínos ügy...

wape írta...

A listám csak egy szerény kísérlet volt a lehetséges opciókra. Szerintem vannak okos emberek az ilyen háttérintézményekben, csak vagy nem hagyják őket, vagy nem akarnak írni.
De ezt hagyjuk is úgysem lehet ezt rendesen megérvelni.

egyébként az az érdekes, hogy pont a muszlimos tanulmány két szerzőjénél még annyi sem volt ott, kik és mik hol. A többi szerzőnél még az is ott volt hogy KBH főelőadó.

kaif írta...

"Szerintem vannak okos emberek az ilyen háttérintézményekben, csak vagy nem hagyják őket, vagy nem akarnak írni."

Nos, igen. Ez van. Van olyan háttérintézmény, ahol pl. nem kapják meg a fenntartó minisztérium levelezését, pedig őket bőségesen érintené, és segítené a háttérelemzések elkészítésében:)


"De ezt hagyjuk is úgysem lehet ezt rendesen megérvelni."

Való igaz. Vagy ha meg is próbálná valaki, előbb vagy utóbb csúnyaságot találna mondani/írni...

"egyébként az az érdekes, hogy pont a muszlimos tanulmány két szerzőjénél még annyi sem volt ott, kik és mik hol."

Érdekes, de szerintem nem véletlen, itt nem a nyomda ördöge keresztezte a Szemle útjait...

david írta...

"
...
Egyik érdeklődő csoport sem implikálja önmagában, hogy lebutított írást kell közzétenni."

japp, pont erre akartam utalni a kerdesemmel