Baglani történések II.

Felgyorsultak az események az elmúlt három napban Baglan tartományban. A miniszteri delegációval tartó újságíróknak ebből a szempontból pozitív hatása van, mert egy csomó info még átjön. (feldobtam egy hírt ez elé, egy utolsó tisztázást, hogy akkor hova és kik is mehetnek az új vállalások kapcsán)

Kezdjük az átlövéssel. A szűkszavú MTI hír szerint ma (tényleg mikor?): Afganisztánban feltehetően aknagránátok csapódtak a magyar tartományi újjáépítési csoport tábora közelében, Puli-Humriban - közölte Rózsa Tibor ezredes. Az egyik aknagránát a tábor szélétől néhány száz méterre, a másik pedig a tábor felett átrepülve a túloldalon csapódott be. Az Afganisztánban tartózkodó Szekeres Imre honvédelmi miniszter egyelőre nem akart nyilatkozni az esetről. Rózsa Tibor tájékoztatása szerint ilyen jellegű támadás még nem történt azóta, hogy a magyarok átvették a tábor vezetését.

Úgy hallottam az egyik gránát a helikopter leszálló pályán csapódott be - úgy sem fog senki megcáfolni. Ha ez a második gránát volt, akkor magam elé képzelem a tábort, és úgy emlékszem az elhelyezkedésére, hogy akkor a város felől(városból) lőtték a gránátot, mert csak úgy tudott a becsapódás előtt átrepülni a táboron. De ha a másik oldalon van, akkor északról, a Kunduz-Mazar felé vezető út irányából lőhették. Mindegy majd holnap utána kérdezek. A tábornak csak két olyan oldala van, ahol becaspódhat valami néhány száz méterre, anélkül hogy valamiben kárt tegyen, úgyhogy mindenképpen vagy a város vagy az északi irány a kilövés helye. Nem tudom milyen lehetett a feltehetően aknagránát röppályája, nem biztos, hogy csőből lötték. Lehet a szemközti domboldal (ebben a város túlsó hegyoldala) is egy laposabb süllyedő röppályával. Jó lenne egy térkép mi? Hogy lehessen ezt az okoskodást érteni? Majd rajzoltatok egyet valakivel ha lesz időm, vagy talán a HM is felrakhatna végre valamit.

Az egész támadás különös jelentőséget nyer, ha hozzáteszünk három új és egy régi infot az mai MTI/Népszava hírből:
- A tálibok visszaszorítására jövő héten a magyar PRT elindítja az Erős kéz műveletet, amelynek célja, hogy a lakosság legalább maradjon semleges a tálibokkal szemben, ne támogassa őket - mondta.
- A tálibok már korábban jelezték, hogy a ramadán idején fokozzák harci tevékenységüket, és ez így is történt: szeptemberben és októberben ugrásszerűen megnőtt a támadások száma. (a szövegkörnyezetből úgy tűnik ezt a parancsnok a bagláni helyzetre érti) - erről nem hallottunk idáig
- Októberben eddig háromszor hoztak működésbe út mentén elrejtett robbanószerkezetet - a HM idáig csak kettőt jelentett be.
- Ne hangoztassuk, hogy mi ott biztonságot nyújtunk, mert akkor jön majd a kínos magyarázkodás egy ilyen szitu után. Nem tudunk biztonságot nyújtani, nem feladatunk biztonságot nyújtani. Ilyen egyszerű, tessék valahogy másképp megfogalmazni, hogy mi a feladatunk, mert különösen a provinciális magyar közvélemény, akit leginkább nem érdekel semmi ami a határainkon túl történik és csak a botrányokra, meg a szaftos hibákra kapja fel a fejét, könnyen kijátszható lesz egy olyan demagóg érvnek, hogy: hehe még a saját biztonságukat sem tudják garantálni, akkor meg mit magyaráznak!

Egy csomó dolgot csinál a PRT, miért nem azt mondják.

Még plusz infok Füzes Oszkár esti cikkéből: A magyar katonák biztonságát erősíti a három, Magyarországon utólag páncélozott Mercedes Wolf terepjáró és az öt, ugyancsak páncélozott Toyota gépkocsi, amelyet a Szekeres Imre vezette küldöttség hozott Magyarországról. Felmerül a kérdés, ha ez hír, akkor eddig nem volt elég páncélozott autó? Szívesen látnék egy kimutatást a páncélozott/nem páncélozott terepejárók számáról. Ennyit a rakétázásról.

Melyek még az új infók? Szekeres számomra leginkább figyelem felkeltő és messzire mutató gondolata az Erős Kéz néven tálibellenes műveletet indítanak a magyar erők c. cikkben: A tárgyalás után a miniszter elmondta: növelni kell a magyar civilek jelenlétét Afganisztánban. Meg fogjuk vizsgálni, helyes-e, hogy a katonák ilyen sokat vállalnak. Egyértelműen nagyobb civil szerepvállalásra van szükség - hangsúlyozta.
Egy frissítő zuhany hatásával ér fel ez a mondat. Egyetértek, támogatom. Szünetet tartok, elszívok ennek örömére egy cigit.

Itt vagyok. Szóval egészségesebb szemlétről tanúskodik a hír. Sőt ez az egészséges szemlélet. Nem tudom, hogy katonák győzték meg, akiknek ezer más fontosabb dolguk van ennél (bár szerintük ehhez is értenek) vagy a két NGO, akikkel szintén találkozott Baglánban és infoim szerint fel is hívták rá a figyelmét, vagy valaki másnak, de gratulálok a miniszternek és támogatom (ha ezt jelent bármit is). Bukni a katonai munkával kevesebbet lehet, mint a fejlesztésekkel, erről a felelősségről nyugodtan le lehet mondani.

Mivel a PRT tevékenysége szempontjából meghatározó emberről van szó a miniszter személyében, biztos vagyok benne, hogy ezt a nézetet hatékonyan fogja képviselni.

Még egy idézet tőle: A miniszter hozzátette: azt is át kell tekinteni, hogy érdeklődik-e a magyar gazdaság Afganisztán iránt.

Jaj, ezzel meg le kell számolni. Már Irak kapcsán is egyszerre röhögtem és fájt a fejem az ötlettől, hogy az averzív magyar vállalatok, akiknek se forrása, se kapacitása, se tőkéje (csak néhány szocialista kori jó, de az elmúlt 15 évben veszni hagyott kapcsolata volt Irakkal), beruháznak majd Irakban. Most jelent meg egy hír, hogy az IHTD alatt működőtt a 2003 után létrejött Iraki Újjáépítési Koordinációs Iroda , amely 2005 végén úgy szűnt meg, hogy egyetlen bizniszt is összehozott volna. Ezt nem kell erőltetni. Sokat mondó a cikk címe: Álom maradt a sivatagi biznisz. Igen, álmodni azt tudunk.

Bár Észak-Afganisztán ennél jobb hely, de erősen kétlem, hogy lenne magyar vállalat, amely bemerészkedne, kockáztatna nagy összegeket, miközben semmilyen infonk nincs. Egyetlen ügyvivőnknek és egyetlen POLADunknak ezer dolga van, nemhogy ebben gyűjtsön infokat, partnereket hajtson fel, velük tárgyaljon. Van afgán állami befektetési ügynökség, talán arra el lehetne indulni. Karzai testvérének van szénbányája Baglánban, vele biztos jóban vagyunk (állítólag volt Pesten, mikor itt volt a bagláni kormányzó, de ezt titkolták valamiért). De hogy ezekből legyen valami, szerintem minimum egy rendes követség és egy ITDH képviselő Kabulban és egy fejlesztési tanácsadó (DEVAD) a PRT-ba kellene. Egyébként sem értem, hogy akkor már a külföldön terjeszkedni kész magyar vállalatok miért egy konfliktusos országba mennének, nem pedig mondjuk Kínába, Indiába stb.

Újabb idézet Füzes Oszkár cikkéből: A 2008-as költségvetésben a magyar kormány már számol a plusz kiadással, amely összesen néhány százmillió forintot jelent. Az új projektekről ötpárti egyetértés van Magyarországon - fűzte hozzá... Az MTI azon kérdésére, hogy meddig maradhatnak magyar katonák Afganisztánban, illetve meddig tarthat a NATO-jelenlét a közép-keleti államban, Szekeres Imre azt mondta: ma még senki nem mond konkrét időpontot. Az afgán hadsereg felkészítésére még legalább 3-4 évre van szükség, de emellett a rendőrség reformját is végig kell vinni - mutatott rá.

Új info, a csak százmilliós pluszköltség. Ebből arra következtetek, hogy az OMLT-t, a különleges egységet nagyrészt nem mi fogjuk fizetni hanem a nemzetek akiknek küldjük. Állítólag 4-5 milliárd/év között van maga a PRT minden költsége + az 500 millió/év a fejlesztésekre (amiből a HM kapott 100 millió körül 2007-re).

Fontos kimondani, elkezdeni tudatosítani itthon, hogy a NATO és Magyarország még ott lesz évekig. Jó ötlet volt, akinek eszébe jutott. A 3-4 év szerintem még egy kicsit optimista is, de legyen úgy.

Utolsó idézet: Rózsa Tibor, a PRT parancsnoka arról beszélt az MTI-nek, hogy egyre több támadás éri a helyi és a nemzetközi koalíciós erőket az eddig békésnek mondott észak-afganisztáni Baglán tartományban, magyar katonák közelében októberben eddig háromszor robbantottak pokolgépet. Eddig főként a déli, dél-nyugati tartományokban voltak tevékenyek a tálibok, most azonban ki akarják terjeszteni erejüket az egész országra, így délről az eddig biztonságosnak mondott északra küldik harcosaikat, hogy ott is ingataggá tegyék a helyzetet. Sok esetben pedig "megélhetési bűnözőket" bérelnek fel a támadásra - tette hozzá a parancsnok.

Egyetértek a parancsnokkal. Ez a megélhetési bűnözők verzió számomra is hihető. Okos gondolat, nem nagyon szokott megjelenni az szakirodalomban, gondolom mert nehéz rá bizonyítékot találni, de elképzelhetőnek tartom. Hogy most akarják kiterjeszteni tevékenységüket északra a tálibok? Erről mindíg eszembe jut, hogy az ENSZesek tavaly hót komolyan állították Kunduzban, Mazarban ugyanezt csak 2007 tavaszára. Meg híres, de be nem következett tavaszi tálib offenzívát. A jelenlegi események mindenképpen arra utalnak, hogy valami történik Baglánban, nem a szokásos dolgok mennek. Ez alátámasztja Rózsa állítását. Ugyanakkor jön a tél, ami hagyományosan az aktivitás csökkenését hozza illetve tömeges felvándorlást nem tartok elképzelhetőnek, fegyver, emberanyag, motiváció, búvóhely, titkosszolgálat, kapcsolatrendszer gyengesége mind problémás, még ha ott is vannak a pastu tömbök, a Kandahári öv vagy Kunduz.

Végül egy utolsó idézet Szekeres minisztertől (egy másik cikk): A miniszter hangsúlyozta: az afganisztáni miszszió mind szakmailag, mind katonapolitikai, diplomáciai szempontból sikert jelent Magyarországnak.

Kár, hogy nem kérdezett vissza Füzes Oszkár, hogy mégis mire alapozza miniszter úr. Egy év után ezt megállapítani, bátor dolog. De egyetértek vele, ha a válasz egy egyszerű eldöntendő kérdés. Ám - és ez a lényeg - hol van az függettlen, pártatlan, jelentés, tanulmány, elemzés, amelynek alapján ezt a miniszter kijelentheti. Amíg nincs ilyen -tudtommal nincs -, csak gondoljuk, érezzük. Ő is és én is. Szerintem kellene ilyesmi, s jobban is hisznek az emberek egy ilyennek. Küldjük ki pl. az Állami Számvevőszéket, s ne csak a számlákat vizsgálja meg - az eleve problémás - hanem értékelje is a projekteket, a HM tevékenységét. Interjúzzon, járja be a terepet katonai kíséret nélkül stb. Nem, nem álmodok.

Asszem ma egy kicsit talán túlzásba vittem Szekeres miniszter mondatainak elemezgetését, de a jó szándék vezérelt.