Az egyik bejátszásban láttam egy magyar rohamrendőrt motoros BUKÓSISAKBAN? Biztons annyira jól felszereltek?
De itt van nekünk egy sokkal érdekesebb szemilység Dzsalaluddin Hakkani személyében.
A szovjetek elleni harc egyik legkiválóbb pastun harctéri parancsnoka, aki a polgárháború végén elsőként volt képes bevenni a várost (a mudzshedek hagyományosan képtelenek volt bármilyen megerődített helyet, várost bevenni harcban, neki sikerült.) A SZu kivonulása után a Hekmatyar párt prominenseként pozíciókhoz jutott ugyana kormányban (nem járt semmilyen hatalommal), majd a Talibán megjelenése után hiozzájuk csatlakozott. Az ő oldalukon érte 9/11 és milyen meglepetés, most látom, hogy a cikk 2002 januári. Ugorjunk valami aktuálisabbra.
Afghan offensive completed successfully. Ha ez igaz, akkor gondolhatjuk, hogy most az erőszak és az áldozatok száma egy kicsit csökkeni fog dél-Afganisztánban (nem az öngyilkos merénylőkre gondolok, hanem a harcban elesettekre).
Alliance officials have said more than 500 militants were killed during the two-week long operation, centred mainly in Panjwai, Pashmul and Zhari districts of southern Kandahar province.
A mai hírekben is benne van négy kanadai katona felrobbantása. Four Canadians among 19 killed in Afghan blasts. Emellett öngyilkos merénylők robbantottak az addig békés Herátban és Kabulban is. Egyesek szerint az erőszak új hulláma lesz, de szerintem nézzük meg mi lesz az elkövetkező héten, hetekben, aztán utána jósoljunk.
A másik kedvencem Szomális: Osama's on the move again, című cikk tudni véli, hol van bin Laden. A szerző, pakisztáni újságíró rendszeresen ír ilyeneket és hasnolókat (pl, hogyan kaptak el paki terroristákat, milyen infok alapján, hogy zajlott a rajtaütés stb.). Nem is kell elolvasni itt a lényeg: Exclusive information obtained by Asia Times Online shows that the al-Qaeda leader recently traveled from the South Waziristan tribal area in Pakistan to somewhere in the eastern Afghan provinces of Kunar and Nooristan, or possibly Bajour, a s mall tribal agency in the Federally Administered Tribal Area of Pakistan in North-West Frontier Province. According to a witness, bin Laden traveled in a double-cabin truck with a few armed guards - not in a convoy. Apparently, this is how he now prefers to move around. A többi a szokásos esélylatolgatás a közel-keleten a damaszkuszi merényleteket követően.
A http://www.honvedelem.hu/ –n találtam számos tanulmányt és folyóiratot. Ezekből fogok szemezgetni az elkövetkező napokban.
Ezt még tegnap elolvastam: A NEMZETKÖZI („LENGYEL”) KÖZÉP-DÉL HADOSZTÁLY LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA A MAGYAR SZÁLLÍTÓ ZÁSZLÓALJ RÉSZVÉTELÉVEL A KOALÍCIÓS ERŐK ”IRAKI SZABADSÁG” MŰVELETÉBEN (2003. szeptember 03 - 2004. december között) I. RÉSZ. Hautzinger Gyula – Bakó Antal
Ha jól emlékszema Katonai Logisztika c. folyóirat 2006/2-es számában volt. Egyrész boldogo vagyok, hogy lassan a magyar katonák is megírják tapasztalataikat nyilvános folyóiratokban, tudományos publikációszerűen. Örülök, hogy a tanulmányban kritikák is vannak megfogalmazva, ami – bocsánat minden katonától – de saját tapasztalatom szerint ritka. Mármint a nyilvános kritika.
Nem értettem benne mindent, talán több civilt kellene betenni a szerkesztők közé, persze csak ha az a cél, hogy mindenki értse. Ez nem a szerző hibája, hanem a szerkesztőé.
Viszont a szerzőknek nem kellett volna anniy kiemelést használni, tele van dőlt és félkövér szedéssel, egymondatos bekezdéssel, néhol kicsit szentimentális.
De miről? Hiszen ezért olvastam el. Arról, hogy a magyar logisztikai zászlóalj, hogyan került képbe, mikor, mennyien mentek ki. Mi volt a feladat és milyen problémákkal kellett szembesülni főleg logisztikai szemszögből. Én várom a folytatást.
A BRIT ÉS AZ AMERIKAI LÉGIDESZANT FEGYVERNEM ALKALMAZÁSÁNAK, SZERVEZETÉNEK ÉS HADITECHNIKAI ESZKÖZEINEK FEJLŐDÉSE (1939-1945) II.rész Turcsányi Károly – Hegedűs Ernő, A tanulmány érdekes, a szedés miatt 31 oldalra van elnyújtva. Kicsit leíró. Civilként egyetlen dolgot hiányolok belőle. Orde Wingate és a Chinditek említését, legalábbis ha már az SAS-re kitér a szerző. Végül is Chinditeket az utánpótlást (emberi és anyagi) légideszanttal kapták, csak az első utat gyalpg tették meg a dzsungelben. Ami jpbban zacvar, hogy nem, tudom minek szánták ezt a művet a szerzők. Mert ha tudományos munka, akkor elégtelenül van hivatkozva. A források nagy része magyar ismeretterjesztő munka és lexikon/enciklopédia. Belekukkantottam az előző részbe. Az a történelem, mikor hol kik, hogyan. itt meg, hogy milyen fegyverekkel (azok története), milyen hadrendben stb. Az irodalommal ot is az a probléma. Ismeretterjesztő és kézikönyvek.
Itt található az első rész.
Itt van még Galgóczi István A dzsihád című tanulmánya. Istvánt ismerem, képzett orientalista, az arab nyelvet jól ismerő szakember. A tanulmánya első része rettentően érdekes, az arab nyelvet boncolgatja, értelmezi a dzsihádot, mennyire helyesen vagy inkább helytelenül használjuk ezt a szót nyugaton, mint szent háború. Ha jól értem az arabban más szavak vannak a szentre és a háborúra is, a korán csak egyszer használja ebben az értelemben. Ezek után meglepő, hogy István egy hirtelen váltással a 9 oldaltól maga is mint szent háborút kezdi el használni, miközben a kereszténység és az iszlám küzdelmét tekinti át. Sajnos a tanulmánynak nincs befejezése, hanem egy anekdotával egyszerűen vége szakad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése