elmaradt egy hét

A balatoni hét miatt van egy kis lemaradás. Menjünk időben visszafelé, a szemle nem tartalmaz mindent, csak amit meg tudtam venni és nem hagytam el utána. Lehet kimaradt valami.
A hétvégi Népszabadságban van egy interjú Szekeres Imrével? A cél a korszerűbb takarékosabb sereg. Miről is szól a cikk? A miniszter megvédi ill. megpróbálja eladni azokat a változtatásokat, amelyeknek a HM és a honvédség elébe néz.
Ezt már megpróbálták párszor, már legalább egy évtized óta ismert, hogy a fejétől nehéz az egész, túl nagy a bürokrácia és ezen kellene változtatni. Most Szekeres is ezt ígéri, és szurkolok neki. A 30000 főből 5-6000 fős leépítésekről beszélnek, bár sem az interjút készítő sem az alany nem világos abban, hogy akkor ebből most mennyi lesz elbocsátás és mennyi átzászlózás. Ugyanis a mínusz 5-6000-ben ha jól értem benne vannak azok akik, átkerülnek más minisztériumokhoz (HM kórházak, ügyészség, börtön stb.) és azok is, akiket kirúgnak (Összevonják a Zrínyit és a rendőrtisztit, a oktatói kar felének nem lesz státusza, duplikált tanszékek).
A csapatokat viszont feltöltik 80-ról 100 százalékosra, többek között úgy, hogy a bürokráciából lehet lemenni csapatokhoz. Remélem a miniszter is hallotta azokat a sztorikat, miszerint csak a lelkes és elhivatott tisztek mennek önként „vidékre” a hiszen a fővárosban, íróasztal közelben nem csak kényelmesebb a munka, de valamilyen oknál fogva karriert is gyorsabban lehet csinálni. (persze tisztelet a kivételnek)
Szóval csak azért lehet szurkolni, hogy sikerüljön ez az átalakítás. Az interjú mellett kis cikk, miszerint szerdán lesz zárógyakorlat lesz az Afganisztánba készülőknek. Kértem a HM-t hogy vigyenek az ilyenekre, megígérték, hogy megteszik és most megint itt tartunk. Mehetek holnap telefonálni és számon kérni, de utálom ezt.

Nem tudok elmenni egy komment nélkül a Világ oldal mellett, amit Libanon és a Hezbollah foglal el. Dunai P. cikkét Naszrallahról kicsit ideologikusnak, démonizálónak érzem (Naszrallah a demokrata diktátor). Valószínűleg okos, értelmes fickóról van szó, de hát politikus, hogy mit mondott évekkel ezelőtt teljesen irreleváns. Minden nagypolitikust kérdőre lehetne vonni ilyen alapon.
Zalán Eszter írása inkább az történésekről szól A Hezbollahnak nem kell nyernie címmel.
Amit itt kiemelnék az a katonai vonatkozások. Az izraeli hadsereg azt kapta amire számított. A Haaretzben már a bint-dzsbeli csata előtt megírták hogy kemény dió lesz. Ez a Hezbollah egyik erőssége Dél-Libanonban. Az is lejött, hogy bizony a hezbollah, nem a fatah, vagy a hamasz lelkes de béna fiataljai, hanem képzett motivált, fegyelmezett gerilla egység. (már persze az a része, ami ezzel foglalkozik). Innen nézve kicsit érthetetlen a 8 izraeli katona halála, akik valami mesteri csapdába sétálhattak bele Bint-Dzsbel mellett. Ráadásul a falut (várost?) az amúgy jól képzett izraeli hadsereg egyik elitalakulat vette körbe. A megállapítás, miszerint a Hezbollah a legmodernebb technikát alkalmazza kicsit meglepő, nem tudom mire gondolhat a szerző. Mert főleg Kalasnyikovokat, aknákat, robbanószert használhat a Hezbollah. Sem Irán, sem Szíria nem rendelkezik modern fegyverekkel, meg nem is tudom hol lenne ebben a környezetben erre szükség?
Eszter következtetése helyes, a Hezbollahnak nem kell nyerni, a gerillaháborúban jó és a terep és a körülmények nekik kedveznek. Meglátjuk Izrael milyen taktikát talál ki a szitura.
Nem sikerült röviden kommentálni

Megtámadott harci tender címen még van egy írás 66 BTR-80-as eladásáról. Ezek vannak Afganisztánban is. Csak hogy világos legyen. 30 millió dollárért kaptuk darabonként, államadósság fejében. Azóta áll lezsírozva valahol és most eladtuk darabonként 10 millióért Iraknak vagy a közvetítő cégnek. Ki hozta ez a döntést akkor? Vegyék elő egy interjúra.

A hétvégi Magyar Nemzetben Pósa Tibor Nyugtalan erő címmel egy egész oldalon ír Afganisztánról. A szerző egy nagy nemzeti ellenállás kialakulását, előkészületét vizionálja, mondván idén ugrásszerűen nőtt a támadások száma (igaz), gyakoribb öngyilkos merényletek (igaz), szervezettebb nagyobb létszámú ellenállók (igaz). Mindez igaz, részben már elmondtam korábban ennek mi lehet az oka: a megerősödött külföldi jelenlét olyan területen ahol a nemzetközi erők vagy az afgán kormány az elmúlt öt évben SOHASEM volt úr.
Pósa okos hogy szétválasztja a külföldi erőket a terroristákat üldöző Tartós Szabadság hadműveletre és az inkább békefenntartó ISAF misszióra. Most mondom: mindkettőnek vannak PRT-jai. Viszont sajnos téved, miszerint az előbbi van jelen a cikkben említett Kandahárban és Helmandban. Így volt július 31-ig. Nem, akkor mégis igaza van, mert 29-én jelent meg a cikk.

Sajnos a tálibok szerepét a kábítószer termesztésben kicsit félreérti. Magyarázata szerint Idézem: (majd a jövő héten)
Ehelyett uralmuk alatt egyre nőtt az éves termelés, de 2001-ben valóban képesek voltak beszűntetni a termesztést. Nem kellett nekik ehhez tűz meg vas, ők ugyanis valóban ellenőrzésük alatt tartották az országot, nem csak névleg, ahogy előttük és utánuk a különböző afgán kormányok tették. Ezt a javukra kell írni.

A cikk vége a magyar PRT-val foglalkozik és egyet kell értsek a szerzővel, miszerint a veszteségre fel kell készülni és fel kell készíteni a magyar lakosságot. Mert az valóban nem állapot, hogy a HM két hetet ül azon az infon, miszerint rálőttek egy holland buszra benne néhány magyar katonával. Mi lesz akkor, ha el is találnak valakit? Mi volt a koncepció a hír (nem)tálalása mögött?
Szerintem az egyenes beszéd a legtisztább (Oké, ez biztos naiv, de azért kipróbálhatná már valaki a politikában is, legalább ilyen kis dolgokban). Ha van valami bejelentjük, kivizsgáljuk, nyilvánosságot adunk mindenkinek. A magyar átlagembert sohase fogja érdekelni Afganisztán (ettől nem fog növekedni vagy csökkenni a kormány támogatottsága, se megbukni nem fog). A misszió célja pozitív, katonák és civilek vesznek benne részt, akik vállalták a kockázatot. Ha erre sem lehet használni a sereget, akkor fel is számolhatjuk az egészet. Egyébként, akikkel én beszéltem Afganisztánban néha hiányolták már az akciót, sokan szerintem nem csak a biztos állásért mennek, hanem mert kalandot akarnak.
Mivel az egész a kormány felelőssége, nem kétharmados, az ellenzék így is úgy is ellenezni fog mindent, mert ez a dolga, vagy mert ezt érzi dolgának.

Napirenden a HM cégeinek eladása címmel a Nemzet is foglalkozik Szekeressel. Ebből az írásból legalább kiderül, hogy melyik három céget akarják feltőkésítve privatizálni. Kis hír, hogy Szekeres az államfővel Koszovóba is ellátogat. Hallottam néhány olcsó ötletet, amivel javítani lehetne az ottani morálon, majd megpróbálom elmondani neki. Volt a vezérkarnak néhány furcsa húzása korábban.

Gyökeres átalakulás a HM-ben (ez sincs fent a neten, de ez is idővel felkerült) címmel Magyar Nemzet július 24-én. Csak azért emelem ki a cikket, mert másodszorra látom, hogy az MN a részletekkel gazdagabban bánik. Örömömre konkrétan felsorolja milyen szervezeteket és hivatalokat akarnak összevonni. Ez kell a kutatóknak. Viszont nem jöttek el a PRT konferenciára, legalábbis nem reagáltak rá sem szombaton, se hétfőn.

Baljós jelek Afganisztánból (ez sincs fent a neten, közben felkerült), szombat 22-én a Magyar Nemzetben. Hát most olvasva egy pár dolog szó szerint lett átemelve a szombati Pósa cikkbe. Nem tudom, ez gyakorlat az újságírásban?
A cikk első része az elhallgatott rakétalövéssel foglalkozik. Sajnos a HM reakciója elég suta: idézem: (majd ha fent lesz)
Hát ettől valószínűleg nagyot röhögne egy afgán írástudatlan talpas paraszt, vagy egy drogcsempész, akinek ezer más oka is lehetett annak a rakétának a kilövésére. Mindegy, így nem lehet kezelni az eseményeket. Minden kormánynak a közvélemény kegyeit csak egy pontig kell figyelembe vennie. Nem lehet a rabja. A HM különösen extraóvatos ezzel az egésszel, mert itthon (teszem hozzá sajnos) senki nem érdekel a külpolitika. De mintha ezt írtam volna már.

Népszabadság, július 22. Afgán tanfolyam. Ez egy annyira jó és informatív cikk volt, hogy valamikor külön végigmegyek rajta.

Van a HM-nek sajtószemléje itt. Ezt is megnézzük majd.