Konferencia a Mediterrán térségről, de valójában a honvédség misszióiról

Jövő héten, május ötödikén konferencia lesz a Stefánia palotában, Mediterrán térség: múlt, jelen, jövő címmel. Általában nem szoktam konferenciákról írni, de miután megnéztem ennek a programját, két dolog jutott eszembe. (mivel nem tudok röviden írni, ezért itt a lényeg röviden: ez egy jó konferenciának tűnik a témák és az előadók alapján, május 5-én lesz, és a konferenciára regisztrálni itt kell: hvk.tkh@hm.gov.hu, itt a  link 

Egyrészt, hogy egy csomó új nevet látok benne, akiket ugyan többnyire ismerek, de még alig hallottam őket. Illetve vannak olyan előadók is, akiket még egyáltalán nem hallottam, de főleg a témájuk érdekes.

Bár nem egy szekcióban lesznek összegyűjtve, a Nyugat-Balkánról érdekesnek tűnő előadások lesznek, migráció, befektetési lehetőségek, iszlamisták, magyarok a KFORban, EU Altheaban  stb. Ez nagyon jó, végre nem csak szokásos (jó az is érdekes) nemzetközi kapcsolatok.

Nyilván ami engem érdekel, azok a missziók, amikkel én is foglalkozom. A KFOR és az EU Althea megközelíthető téma, előbbit láttam már egy kicsit, úgyhogy ezektől kevesebbet várok. Bár az mindig érdekes, amikor résztvevők (katonák, rendőrök) beszélnek a missziójukról, az ugyanis kétféleképpen is elsülhet. Lehet szuperunalmas, mert nem mer semmi érdemlegeset megosztani a delikvens, és lehet szuperérdekes, hogy ha az előadó – másról nem tud beszélni – belemegy a részletekbe és mesél.

Ha otthon lennék, én az UNIFIL, UNFYCIP, MFO panelre ülnék be mindenképpen. Az UNIFIL nagyon érdekes, egy „tűzhányó” szélén fekszik, és van benne négy magyar. Egyszer meglátogattam a missziót, amolyan turistásan betértem, és a térképész katonák nagyon érdekes dolgokat meséltek. Tényleg még vissza kellene oda menni. Szóval ez érdekes, mi újat mondhat, mesél majd Dr. Kállai Attila alezredes. Ennek az előadásnak az a különlegessége, hogy tudtommal, erről a misszióról még nem volt ilyen.

Drót László ezredes „Az UNFICYP és a magyar ENSZ békefenntartó kiképzés” kicsit elbizonytalanít. Mit lehet 15 percben erről a két különböző dologról elmondani? A UNFICYPes részre azért vagyok kíváncsi, mert két vagy három éve írtam egy pazar tanulmányt – minden nagyképűség nélkül – erről a misszióról és a magyar részéről, és ezért mindig kíváncsi vagyok valaki überelni fogja-e.

Végül a panel harmadik érdekes előadása a most megszűnt MFO misszióról fog szólni. Ez a misszió személyesen is érint. Kétszer próbáltam meg eljutni ide, mindkétszer kudarcba fulladt (de legalább első alkalommal eljutotta helyette a ciprusi misszióba).

Az örök dilemma a következő. Mit csinálnak egy ilyen misszióban a magyar katonák (és rendőrök). 

Nagyrészt semmit (MFO-sok most felmordulnak), mert amit az MFO-ról szóló híradások mindig ugyanazokat a semmit mondó információkat tartalmazták: nyomoznak, gyorshajtás, stb. Mindig ugyanazok. Jellemző, hogy a 20 éves misszióról mennyire nincs semmi, hogy amikor elrabolták (véletlenül) az egyik magyar katonát, az is csak egy napig volt itthon hír. Most a napokban jelent meg egy hosszú cikk az utolsó váltás parancsnok helyettesével, Dr. Schultz Tamással és meglepődtem, hogy milyen hosszú. A missziós rendőr ismerősök sem tudtak hirtelen ilyen hosszú interjút felidézni. Szóval nagyon info nincs, legalábbis annak, aki benne van.

Igen ám, de itt van az, ami Cipruson történt. Amíg meg nem néztem, a honvedelem.hu-n mindig ugyanazok a semmitmondó hírek jelentek meg. Totál érdektelenség, unalom. Aztán amikor ott volt az ember, megnyíltak a katonák, értelmet nyertek mondatok és kiderült, hogy ez a maga szintjén egy érdekes, mozgalmas és félreértett misszió (mert mindenki Afganisztánból indult ki). És írtam róla vagy 10 oldalt! Arról, amiről addig max. 3 bekezdés semmitmondó ismétlés jelent meg.

Szóval ugyanezt akartam az MFO-val. Hátha érdekes, hátha történnek ott dolgok. Mikor meghallottam, hogy bezárják a missziót 2015-én március végén, próbáltam szervezni egy látogatást magamnak decemberben elkezdtem, februári kiutazással. Minden okénak tűnt, a római nemzetközi parancsokság is engedélyt adott rá, és akkor az ÖHP vagy a vezérkar valamelyik illetékese azt találta, hogy 1. zavarnám a csomagoló katonákat 2. nagyon veszélyes ott kint. Ez utóbbi különösen rosszul érintett azok után, hogy Afganisztánban ez sosem volt gond, pedig ott ennél sokkalta veszélyesebb volt a helyzet (most jöttem meg Erbilből, egy nappal az érkezésem előtt öngyilkos merénylő robbantott, hűűűű). Cserébe az egy hetes kutatóut helyet, felajánlották, hogy kimehetek az ünnepélyes zászlólevonásra, ami jó lett volna, csakhogy nem voltam Budapesten az induláskor.

Fájt, de mindegy, nem sírni akarok itt, hanem elmondani, hogy azért lennék kíváncsi az MFOs előadásra, mert attól tartok, hogy ennek a missziónak is az lesz a sorsa, mint az összes többi olyannak, ahol kutató nem járt. Megy a feledés homályába.

Mondjuk vicces, hogy ezt épp a honvédség intézi el magának, amely közben olyan büszke a missziós tevékenységére. Nem ez lesz az első eset (ha így lesz), talán már írtam itt a blogon, a 2003-2004-es iraki misszió története csak nagyon foghíjasan dolgozható fel, mert egy másik okos illetékes hagyta leselejtezni annak a missziónak az anyagait. Lobotómia, igen ez az a szó, amit kerestem. Kész, kitöröltük, emléke velünk él, de más semmi. Abból a misszióból csak és kizárólag a leglényegtelenebb iratokat őrizte meg a HM/MH az utókornak, mégpedig, hogy a misszió kb. 500 napján, mikor ki volt ügyeletes a táborban. Kíváncsian várom, hogy 10 év múlva mi lesz  kutatható az MFO-ból.

Lehűtöm magam. Nos, visszatérve a konferenciára, mert hiszen ezért kezdtem el írni, ezt a posztot, szerintem ez a legnagyobb érdeme. Ha bármit képes megőrizni (főleg ha utána kiadják, vagy legalább felveszik) az utókornak. Hogy ha majd egyszer valaki kutatni akar, de nem talál már semmit, akkor ezeknek a konferenciáknak az előadásai kulcsfontosságúak lesznek. Ezért örülök külön, hogy vannak, lesznek a missziós előadások, mivel az elmúlt 20 évben gyakorlatilag csak ezeken keresztül lehet prezentálni, hogy a Honvédség mit csinált az állandó leépülés és reform (inkább átalakulás) mellett.

Igazából annak is örülnöm kéne, hogy katonai és nem katonai előadók így egymás mellé vannak rakva. Próbálom visszaidézni emlékeim, hogy régen is volt-e, főleg katonák által szervezett konferencián, de nem nagyon rémlik. Most beugrott (mellékszál), amikor a Külügyi Intézetben konferenciát szerveztem a PRT-ról és ott voltak az előadók között tisztek is. Belegondolva, ez teljesen – jó értelemben véve – abnormális volt, mert nem gyakori katonáknak teljesen civil közönség előtt konferencián részt venni. Örülök, hogy azt megcsináltuk.

Erre a konferenciára másodszor is visszatérve, igazából két dolgot hiányolok: az afganisztáni missziót  (közben rájöttem, hogy az nem-a Mediterrán, bocsánat) és az időt. Jó, ezt értem, két napos konferenciára senki nem megy el, és sok a téma, úgyhogy zsúfolni kellett, de a 15 perc nagyon kevés, én épp csak levegőt vesz ennyi idő alatt J 

A puding próbája az előadások minősége lesz, de az előadók és a témák biztatóak. Külön örömnek tűnik, hogy a programot szervező, a Vezérkar tudományos műhelye ilyen komolyan veszi magát, és állítólag további hasonló volumenű konferenciák lesznek. (disclaimer: a műhely legtöbb kutatóját ismerem, többen a barátaim, úgyhogy nem is dicsérem őket tovább).

A konferenciára regisztrálni kell itt: hvk.tkh@hm.gov.hu

Aki kibírta idáig, annak a programot is iderakom

9.00-9.10 Elnöki megnyitó, köszöntők

9.10-9.25 Topor István ezds. (MH ÖHP)

A Magyar Honvédség műveletei a Mediterrán térségben

9.25-9.40 Galli László

A líbiai dominó 2011-ben

9.40-9.55 Orosz Anna (KKI)

Befektetési lehetőségek a Nyugat-Balkánon: gazdasági és politikai keretek

9.55-10.10 Speidl Bianka (HVK TKH)

Szíria a hatalmi játszmák kereszttűzében

10.10-10.25 Crisán Andrea (BM BÁH)

Push és Pull faktorok a nyugat-balkáni migráció hátterében

10.25-10.40 Kérdések - válaszok

10.40-11.00 Kávészünet

1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)

11.00-11.15 Szpisják József ddtbk. (MH KDK):

Magyar szerepvállalás az EUFOR égisze alatt

11.15-11.30 Dr. Isaszegi János ny. vőrgy. (HM Zrínyi Kiadó)

Háborúk és békeműveletek a Balkánon, 1897-től napjainkig

11.30-11.45 Dr. Vogel Dávid fhdgy. (MH KDK)

KFOR: 15 év a balkáni stabilitásért

11.45-12.00 Dr. Kiss Álmos Péter (MH KDK)

Balkáni iszlám fundamentalista szervezetek erősödésében rejlő kockázatok és kihívások

12.00-12.15 Kérdések - válaszok

2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)

11.00-11.15 Sógor Dániel (ELTE TáTK)

"Síita félhold"? Libanoni-szír-iraki-iráni együttműködés a terror árnyékában

11.15-11.30 Dr. habil. Kalmár Zoltán (PE MFTK)

Oroszország szerepe a szíriai konfliktusban

11.30-11.45 Dr. Prantner Zoltán (SZTE BTK)

A jemeni fegyveres erők az Arab Tavasz után

11.45-12.00 Dr. Marsai Viktor (NKE NETK)

Líbia 2015 tavaszán - Szomália Európa szomszédságában?

12.00-12.15 Kérdések - válaszok

12.15-13.15 Ebédszünet

1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)

13.15-13.30 Drót László ezredes (MH 5. BILD)

Az UNFICYP és a magyar ENSZ békefenntartó kiképzés

13.30-13.45 Kacziba Péter (MTA RKK)

Békeépítési törekvések eredményei Cipruson

13.45-14.00 Dr. Kállai Attila alez. (NKE HHK)

Hazai katonai térképészek az UNIFIL misszióban

14.00-14.15 Selmeczi Attila alez. (MH ÖHP)

A Multinational Force of Observers szerepe, tevékenysége

14.15-14.30 Kérdések - válaszok

2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)

13.15-13.30 Gömöri Roland (SZTE ÁJTK)

A kopt kisebbség helyzete Egyiptomban az Arab Tavasz után

13.30-13.45 Miletics Péter (MH GEOSZ)

Az arab tavasz geopolitikai következményei a tágabb mediterrán nagytérben

13.45-14.00 Prof. Dr. J. Nagy László (SZTE BTK)

Iszlám és társadalom Algériában

14.00-14.15 Oláh Péter (ELTE BTK)

Egyedül vagyunk? - A keleti nyitásról török szemmel

14.15-14.30 Kérdések - válaszok

14.30-14.45 Kávészünet

1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)

 14.45-15.00 Dobos Edgár (MTA KKI)

Etnopolitika és az állam működési zavarai Bosznia-Hercegovinában

 15.00-15.15 Balogh Ádám (SZTE ÁJTK)

A görög-macedón kérdés: egy történelmi konfliktus biztonságpolitikai hatásai

napjainkban

 15.15-15.30 Lóderer Balázs hdgy. (MH CKELMK)

Multietnikus államok a Balkánon

 15.30-15.45 Kérdések - válaszok

2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)

 14.45-15.00 Őexc. dr. Pólyi Csaba nagykövet

Spanyolország migránspolitikájának változásai

15.00-15.15 Dr. Rákóczi István (ELTE BTK)

A migráció hatása Portugália társadalmára

15.15-15.30 Dr. habil Molnár Anna (NKE NETK)

Olaszország és az afrikai migránsok

15.30-15.45 Kérdések - válaszok

15.45-16.00 Zárszó

Az al-Káida tevékenysége eredeti dokumentumok alapján 9/11 előtt és után

Ezt az egyszerű címet találtam arra a múlt évi washingtoni konferenciára, amire nagyon szívesen elmentem volna. Tényleg a világ legjobb kutatóinak 80 százaléka ott volt ezen a konferencián, olyan emberek, akik mögött van akkora intézményi háttér, hogy 1. eredeti dokumentumokhoz jussanak hozzá és azokat elemezzék 2. volt al-káidás arcokkal legyenek kapcsolatba és kutassák tevékenységüket 3. a dzsihádi médiát, weboldalakat, chatszobákat olvassanak.
A hétvégén olvastam Chruchill "Második világháború" c könyvét. Kutatói szemmel az volt benne érdekes, hogy a szerzőnek lehetősége volt a háború után az eseményeket néha nemcsak a saját szemszögéből, hanem az ellenség szemszögéből is megismerni. Egy helyen külön kitér rá, hogy a korábbi háborúk a történelemben sosem vezettek odáig, hogy az ellenséget teljesen megsemmisítették és levéltáraikra is rátegyék a győztesesek a kezüket.
A tavalyi évfordulós konferencia címe ez volt: "Ten Years Later: Insights on al-Qaeda's Past and Future Through Captured Records". Az USA az elmúlt tíz évben eszméletlen mennyiségű eredeti dokumentumhoz jutott hozzá Irakban és Afganisztánban, amely hihetetlen módon megnövelték a szervezetről levő ismereteket. Az amerikai kormány ezeknek az anyagoknak a jó részét kutathatóvá tette, nem porosodnak az anyagok évtizedekik a levéltárakban (vagy winchestereken)
A bin Láden megölése kapcsán szerzett dokumentumok is néhány év múlva kutathatók lesznek állítólag. Sőt egy részük már most az. Pont ma láttam ezt a hírt: Bin Laden files show al-Qaida and Taliban leaders in close contact. Itt egy másik: Bin Laden: Seized documents show delusional leader and micromanager

Közben rájöttem, miért jelentek meg ezek a cikkek, mert aztán az amerikai Combating Terrorism Center myilvánosságra hozott 17 eredeti levelet, amelyet bin Láden megölésekor szereztek. Itt a levelekről írt anyag: Letters from Abbottabad: Bin Ladin Sidelined?, és biztos ami biztos itt is nézhetőek az levelek.

Én is használtam ilyen eredeti anyagokat az al-Káida metamorfózisa c. tavalyi tanulmányomban, csak ez már olyan régen volt :)

A Szaddam rezsim leverése után egyébként hasonló dolog történt mint a II VH után. Amerikai kutatók sorra publikálják az ottani levéltárak kutatása kapcsán felmerült új ismereket. Elsősorban persze a katonai történelem izgatja őket, hogyan látták az iraki tábornokok az amerikai haderőt a különböző háborúkban, hogyan harcoltak Irán ellen az irak-iráni háborúban. Rengeted interjút készítettek az iraki haderő volt tábornokaival, csak úgy mint a II VH. után a német hadsereg tábornokaival. Akkor részben a velük készített beszélgetések alapján próbálták megismerni, hogy hogayn harcolnak a szovjetek, ez már hidegháború volt. Gondolon a szovjetek ugyanezt csinálták saját német fogjaikkal, csak ők nem publikálták nyilvánosan utána :))

Az elmúlt 10-11 év háborúinak így a kutatók is "örülhetnek", mert a sok új ismeret nem marad meg a levéltárak mélyén, hanem kutathatók is, a feldolgozásukból készült anyagok is olvashatóak.

Ja, amiért ez a posztot írtam: a konferencia előadásai megjelentek e-könyv formátumban is: Ten Years Later: Insights on al-Qaeda's Past & Future Through Captured Records, Edited by: Dr. Lorry Fenner, Director, Conflict Records Research Center; Dr. Mark E. Stout; Ms. Jessica L. Goldings, Johns Hopkins University

NATO csúcs Strassbourg-Kehlben

A NATO csúcs elkezdődött, néhány szerencsés barátom személyesen is ott van. A találkozó alkalmával dömpingszerűen jönnek ki a a különböző szerveztek, NGO-k, think thankek ajánlásai, értékelései, javaslatai. Ja miről? Elsősorban Afganisztánól és a NATO jövőjéről.

Legelőször is azonban a Barack Obama Afganisztán-Pakisztán stratégiájának full textes eredeti verziója itt. (köszönöm)

Mivel számolhatunk a NATO csúcs kapcsán?
- új NATP főtitkár,
- Az 1999-es stratégiai koncepció helyett egy új koncepció kidolgozásának kezdete,
- Obama elnök Af-Pak stratégiájának bemutatása és megvitatása,
- új felajánlások Afganisztánba?
- Horvátország és Albánia csatlakozása,
- Franciaország visszatér a NATO katonai szervezetébe,
- Lépések a NATO-orosz kapcsolatok enyhtésére, javítására.

Ha kihagytam valamit, akkor is elég impresszív program a szervezet hatvanadik születésnapjára. E blog kínálta lehetőségeknél részletesebben foglalkozik a témával a NATO Monitor és az ott idézet NATO szóvivői értekezlet átirata.

Lássuk az írásműveket:
- A NATO Afghanistan Report 2009 44 oldalon összegzi az 20008-as év eredményeit. Felhívom a figyelmet, hogy az utolsó 10 oldal csak a fejlesztésekkel foglakozik. Ez a terület, amely egyébként kulcs a sikerhez és amelyről gyakran megfeledkezünk, egyre nagyobb szerepet fog kapni a közbeszédben (nem itthon). A NATO misszióra is, amelyet hajlamosak vagyunk tisztán katonai műveletnek tekinteni, változás vár ebben az értelemben.

- A neves Asia Society saját 5x oldalas elemzése és javaslatai a jelenlegi helyzet megoldására. A Back from the Brink c. tanulmány helyett el lehet olvasni az összefoglalót is, főleg azoknak, akiket csak a javaslatok érdekelnek. Ebből is csak egy párat kiragadva: Kábszer: kézi munkaerőt igénylő projektek növelése, más afgán termékek piacrajutásának segítése, laborok rombolása, Pakisztán: FATA és PATA területek közigazgatásai reformja, az ország gazdasági fejlesztése tervek alapján, ellenőrzött budget support, Katonai tevékenység: Fókusz az al-Káidára, Tartós Szabadaság hadművelet különállásának megszüntetése/ISAF alá integrálása, afganisztáni háború finanszírozásának leválasztása az iraki háborúról.

- A most publikált Caught in the Conflict c. Oxfam tanulmány 14 NGO javaslatait foglalja össze nemzetközi közösség afganisztáni feladatait illetően. Az írás célja, hogy a ISAF tevékenysége miként módosuljon, hogy minnél kevesebb civil áldozata legyen a konfliktusnak, illetve, hogy az NGO- fejlesztési és humanitárius tevékenysége minnél kevésbé sérüljön/kerüljön veszélybe e akciók hatására. 2008-ban majdnem kétszer annyian haltak meg légicsapásokban, mint 2007-ben. Külön rész foglalkozik a PRT-k szerepével és a PRT civil tevékenységével. Van benne bírálat és csak remélem, hogy a magyar PRT-nak nincs fehér Toyotája.

-A Oxfamnek egy másik jelentése Smart Development in Practice: Field report from Afghanistan címmel. Ha jól futom át, akkor ez elsősorban a USA és a USAID segélyezési tevékenységével foglalkozik. Valamelyik másik jelentésben olvastam, hogy a USAID Afganisztánban elköltött dollár számillióinak 70 százaléka négy for-profit cégen kerül lesz elköltve (hogy pontosan mi ezzel a probléma itt és itt), s gy a pénz egy része is a részvényesek nyeresége lett.

- Végül egy tanulmány kötet Afghanistan's Other Neighbors címel amely azokkal az afgán szomszédokkal foglalkozik, akik ritkábban kerülnek szóba a konfliktus regionális jellegének emlegetésekor. Itt elsősorban a közép-ázsiai tagköztársaságokra gondolok, és csak másodsorban Iránra. Az USA-Irán kapcsolatok még érdekes dolgokon fognak keresztülmenni az elkövetkező négy évben, ebben biztos vagyok.

Swat völgyi tálibok és a békeegyezmény

A pakisztáni Swat-völgy az elmúlt hónapokban a figyelem ismételt középpontjába került. A FATA törzsi ügynökségben megjelent pakisztáni tálibok sikeres tevékenységüknek köszönhetően nem csak a helyi biztonsági erőket és a hadseregek kényszerítették térdre, de befolyásukat is sikerült kiterjeszteni. Ennek nyoma volt Észak- és Dél-Vazirisztán és Mohmand ügynökségek elfoglalása (bár ez utóbbit most elvileg visszafoglalta a pakisztáni hadsereg).

Az ügynökségekben folyó harcokat rendszeresen békeegyezmény zárta le (Észak Vazirisztán, Dél-Vazirisztán) , amelyet azonban a nyugati országokon kívül senki sem vett igazán komolyan. A pakisztáni vezetés ebből is láthatóan nem tekinti a tálibokat az országra nézve valódi fenyegetésnek, ezt nem érti a nyugat. Ugyanakkor a törzsekkel való béke kötéseknek és megszegésüknek (mindkét oldalon) hosszú hagyományai vannak, erről a Registan blogon volt egy príma összefoglalás.

Az elmúlt évek során a pakisztáni tálibok végül is kiterjesztették tevékenységüket, és már nem csak a FATAban tevékenykednek. Képzeljük el úgy, mintha az Mátra (hegység, nehezen járható, ritkán lakott - a méretével ugyan problémák vannak) évszázadok óta csak névleg lenne a magyar kormány ellenőrzése alatt. Ott 2002-ben megtelepednek a helyi rossz arcok, akikkel a kormány alacsony intenzitású háborút folytat. A hadsereg nem ismeri a terepet arra, nem szereti őt a lakosság és így a rossza arcok a Mátra hegység egyre több részét foglalják el. OK, ez igazából nem sok vizet zavar.

De egyszer csak eljött a pillanat, hogy a lázadók annyira erősnek érzik magukat, hogy kijönnek a Mátrából és elfoglalják Salgótarjánt. Ez már más tészta, ez mindig is a kormány kezén volt, az államigazgatás része. Az emberek itt a rendhez vannak szokva, nem értenek egyet a lázadók világnézetével stb. Az állam viszont rövid tárgyalás után elfogadja ezt az állapotot, sőt még abba is beleegyezik, hogy a lázadók saját törvénykezésüket vezessék be.

Ez történt most a Swat völgyben. A tálibok bár Pakisztán állam lét nem kérdőjelezik meg, gyakorlatilag annak attribútumaitól (rendőrség, jogállamiság, egységes jogrendszer) megfosztották az államot a Swat völgyben. A törzsi területeken ez kevéssé volt probléma, mert óta történelmileg nem csak nagyon korlátozott hatalma volt az államnak.

Már egy éve írtam erről egy cikk kapcsán, amikor maulvi Fazlullah-ot a hadsereg időlegesen kiűzte a Swat völgyből (aminek egy részét értelemszerűen előtt elfoglalta). Fazlullah visszatért és a kormány végül is vele kötött kényszerű egyezséget, amennyiben az ő követeléseinek megfelelően hajlandó átírni a pakisztáni jogrendszert (Text of draft Nizam-e-Adl Regulation 2009) NWFP tartományban.

A törvényreform jelentőségéről itt a CSM cikkje: Pakistan accepts Islamic law in Swat Valley.

Elements of the religious judicial system, called nizam-e-adl, have been in place in the region since 1994. While cases could be decided more quickly in these religious courts, they often could be bogged down by appeals to the secular court system.

Such an appeal could take more than a decade, driving legal fees beyond the means of many Pakistanis, meaning that justice delayed would often mean justice denied.

"If you see such economic and social injustice, then naturally your mind goes to Islamic justice," says Shah Farman, the provincial general secretary of the Tehreek e-Insaf, or party of justice. "People are looking for speedy and cheap justice."

The lack of an efficient justice system sparked political protests starting in the 1990s by Sufi Muhammad, the father-in-law of the current Taliban leader in Swat Valley, Maulana Fazlullah. Monday's deal was struck between the provincial government and Mr. Muhammad, with the blessing of Pakistan's federal government and military.

The deal sets time limits for trials: six months for civil cases, four months for criminal cases. And the new religious appellate court would remove the need for local cases to be appealed into the secular court system.

Mit a szövegből is kiderül, Sufi Mohammed, Fazlullah apósa indította el folyamatot, s ő az utolsó öt évet börtönben töltötte. miért? 2001-ben önkéntesek ezreit vezette át Afganisztánba a tálibok megsegítésére. amíg börtönben volt, veje, Fazlullah vette át pártjának, a Tehreek-e-Nafaz-e Shariat-e Mohammadi-nak a vezetését. A TNSM lett a pakisztáni tálibok egyik, hanem az egyetlen gyűjtőpártja, átvéve az MMA helyét az elmúlt időszakban. A másik szervezet Beitullah Mehsud vezette Tehrik-i-Taliban Pakistan (TTP), őket vádolják Benazír Bhutto meggyilkolásával is. A TTP FATA beli tevékenységéről itt (a két Vazirisztán, és itt (a másik öt törzsi ügynökség).

A jelenlegi egyezményt kormányoldalról furcsa módon a frissen kiengedett Sufi Mohammed hozta tető alá (szabadon engedésének az volt a feltétele, hogy lemond az erőszakról) saját vejével! Fazlullahról egyébként talán a legjobb írás a NYTban jelent még 2008-ban. Érdemes elolvasni. Bár ami most találtam az se kutya, bár rövid.

A kérdés ott lebeg, hogy a két fél mennyiben fogja betartani ezt a mostani egyezményt, illetve, hogy a régió további iszlamizálása szempontjából miként fog hatni a törvénymódosítás, az iszlám bíróságok nagyobb szerepe a szekuláris pakisztáni jogrendszerben.

A Swat völgy történelmi múltjához több anyagot is találni a neten, Sultan-i Rome írása az egyik legalaposabb, és ahogy olvastam, még érdekes is.

Talán utoljára a Párizsi donorkonferenciáról

Még harmadszor is írok az párizsi donorkonferenciáról. Van egy Qantara.de német weboldal. Háromnyelvű és elég jó dolgok vannak rajta, sok minden német szerzőktől. Nekem újdonságok voltak még ezek a Párizsból.
In contrast to earlier donor conferences, the Paris agenda was not focused solely on money and financial aid, but also on another valuable resource: trust.

Az afgánok úgy érzik, hogy nem kérdezik meg őket továbbra sem, hogy mire szeretnék költeni a pénzüket.

But the argument of many donor countries that they only want to entrust a small portion of their aid to the Afghan government out of fear of corruption is not particularly convincing.

Ennek a gondolatmenetnek az érdekes visszafordítása:

"If only 25 percent of the funds are managed by the Karsai government," asks an international observer, "where does the corruption come from?"

Háááát?

Majd a már előbb felvetett donor elszámoltathatóságról.
At the same time, his government has pledged to clean up its own act. Immediately after his return to Kabul, Karsai announced the formation of a special anti-corruption unit. According to surveys, public trust in a number of ministries involved in allocating aid is at its lowest point ever.

If Karsai has his way, the new five-year plan should make Afghanistan's agriculture self-sufficient in grain production by 2013. Even more: the plan aims to transform Afghanistan into an export nation. Critics consider this target, which is not contained in the final declaration, as ambitious as it is unrealistic.

Akkor meg kell keressem valahol a final declarationt.

Mi még prioritás:
In the energy sector, also given priority in the Paris declaration, the prospects look brighter. Afghanistan has reserves of oil, gas, coal and water, which are far from exhausted, Karsai pointed out in Paris. International experts see that the same way.

The aim here is to make these resources accessible to Afghan consumers in a precise and efficient effort. Another key topic is education, which Paris has rightly highlighted. To date, many qualified school-leavers are unable to study in Afghanistan.

It is still impossible to complete a Master's degree inside the country. And many of the new schools do not have enough teachers.

Hol a deklaráció tehát? Declaration of the International Conference in Support of
Afghanistan.

Itt a konferencia hivatalos weboldala.

Itt meg a konferenciára készített Achievements 2002-2008 UNAMA prezentáció.

Jó hírek Afagnisztánból

A kommentet köszönöm, akkor nem is volt olyan hólye feltételezés a részemről, hogy talán képesek lennének bemenni.

Végre egy jó hír Afganisztánról. Biztos vagyok benne, hogy sokkal több van, csak azok valahogy nehezen lesznek hírek. A gyermekhalálozási arány: The number of children dying before the age of five had dropped from an estimated 257 per 1,000 in 2001, to 191 in 2006, according to a survey conducted by Johns Hopkins University, quoted by the ministry. - A skandináv országokban ez négy/1000. Ki tudja mennyi Magyarországon

Hogyan történhetett mindez ha valóban minden olyan szar az országban mint 2001-ben, ha nem történt semmi fejlődés, ha mindent ellopnak -ahogyan sokan szeretik ezeket a "tényeket" kijelenteni? Úgy tűnik, hogy az olyan látszólag értelmetlenül sok milliókat felemésztő bábaképző programok, lepusztult, alig felszerelt "rendelőszerű" épületek, amiben gyakorlatilag semmi sincs európai szemmel nézve, nos ezeknek köze lehet ahhoz, hogy ezer szülésből már 66 -tal több gyerek éri meg az ötéves kort.

Ez itt a John Hopkins egyetemnek a afgán eü minisztérium megbízásából évek óta folyó kutatás rövid jelentése, összefoglalása itt, a 2006 értékelés pedig itt 87 oldalon.

According to the 2006 assessment, more female patients than male patients used outpatient services, and the poor were more likely to use public sector services than the non-poor, which is in line with the Ministry of Public Health’s stated goal for equitable health care. Additionally, household surveys implemented by researchers from Johns Hopkins and the Indian Institute of Health Management Research in late 2006 estimated that of every 1,000 children born in Afghanistan, on average 129 die in the first year of life (infant mortality rate) and 191 die before reaching the age of five years (under 5 mortality rate). The surveys covered more than 8,200 households in rural areas in 29 of Afghanistan's 34 provinces. Previous estimates from UNICEF for the year 2000 place the infant mortality rate in Afghanistan at 165 per one thousand live births and the under 5 mortality rate at 257 per one thousand live births.

The percentage of women in rural Afghanistan receiving antenatal care during pregnancy from a skilled provider increased from an estimated 4.6 in 2003 to 32.2 in 2006. Over the same time period, the percentage of women in rural Afghanistan who had a doctor, nurse or midwife assist with their last delivery increased from 6.0 to 18.9.

More children are receiving vital childhood immunizations, according to the assessments. The percentage of children 12-23 months of age in rural Afghanistan who received the BCG vaccine to protect against tuberculosis increased from an estimated 56.5 in 2003 to 70.2 in 2006. The percentage of children 12-23 months of age in rural Afghanistan who received the full dosage of oral polio vaccine increased to 69.7 in 2006, from 29.9 in 2003.

Lássuk van e valami Baglánról a hosszabb anyagban. Van,d e ez hosszabb tanulmányozást érdemel azok részéről, akiknek ezzel kell foglalkoznia. Ajánlott olvasmány a magyar eü minisztériumnak, a Küm Nefefo főosztálynak, a POLAD-nak,a CIMIC-esekenk, a baptistáknak. Aki ért hozzá, biztos le tudja szűrni, hogy eü téren merre lehet még fejleszteni a tartományban.

Hasonlóan fontos dokumentum a itthoni fejlesztésben részt vevő szereplőknek az Afghan Human Development Report 2007, amely a 2004-es AHDR folytatása és amely valóságos információs aranybánya mindazoknak, akik látni akarják, hogy a segítő kézre hol van szükség. Az első oldal rövid összefoglalást nyújt, az oktatás, az egészségügy, az állami költésgvetés főbb helyzetéről, a másik 150 oldal pedig elsősorban a Rule of Law kérdésével foglalkozik kezdve a formális és informális bíróságok alakulásától, működésétől, intézményrendszerétől a rendőrség működésén, problémáin át egészen a öngyilkos merényletekig. Földkérdés, korrupció, kábítószer, igazságszolgálatási infrastruktúra és még sok minden. Ajánlott a Eü minisztérium, Oktatási minisztérium, Küm, HM, IRM, POLAD, CIMIC, baptisták, ökumenikusok, és a Gyarmati István vezette Demokrácia központnak. Kihagytam valakit? Beépülnek ezek a dokumentumok valahova? Hasznát veszik itthon valahol? Elolvassa valaki?

Nemzetközi szemle

Átfutok néhány ország afganisztáni problémáin. Ebből is látjuk, mi milyen szerencsések vagyunk, hogy itt nincs vita.

Lengyelek még csak most küldtek ki 1000 katonát, de már is népszerűtlen a misszió. Kb. ugyanez némi nagyobb részletességgel és talán egy készülő lengyel katonadiplomáciai sikerrel itt.

Hollandia lesz az első ország (a déli régióból) amelynek döntenie kell a misszió meghosszabításáról. Múltkor írtam a politikusok egy kicsit félre informálták a lakosságot az elején és most óriási az ellenállás (persze nem csak ezért. Már uruzgáni misszió előtt is jelentős volt az ellenállás, a hollandok állítólag pacifisták). A döntésnek nagy hatása lehet a következő, kanadai döntésre is. Itt egy cikk, ha valakit érdekelnek a részletek.

Németország már döntött, arányok, részletek, alkuk ebben a cikkben. Itt meg egy Spiegel cikk a KSK nevű katonai elitkalakutalról (különleges műveleti egység?), amelynek afganisztáni jelenlétéről kiderül egy s más. A cím sokatmondó BEER, BRATS AND BAD BEHAVIOR, bár van szó a kezdeti nehézkes együttműködésről az amerikaiakkal Kandahárban.

Irak után Afganisztánban is meg akarják rendszabályozni a PMC-ket (private security companies.). Az elképzelésekről itt, kettőt már készülnek betiltani. Hozzá kell tegyem az amerikaiak néha a helyi hadurakkal közösen hoznak létre ilyet, pl. Bagram és környékén, ahol az amerikai bázis van. Barnett R. Rubin is szentelt ennek egy posztot tegnap? ma? Afghanistan: Corruption and Private Security Contractors Ja, ez a Jurat volt az, akiről olvastam.

Végül két ENSZ-es dokumentum Afganisztánról. Az egyik a közgyűlésnek készült 19 oldalas jelentés az utolsó hat hónap eseményeiről fejleményeiről. A másik a UN Department of Safety and Security (UNDSS) féléves jelentése a biztonsági helyzetről. Nem ismertetem részletesen, megtette az Afghanistanica blog, kivéve a szép ábrákat és képeket. Mindössze az egyik ábrát másolom be, amely egymás mellé vetítve mutatja a 2003 óta az incidensek számát.
Mindenki értelmezze kedvére, én mint kutató csak abbéli szomorúságomat fejezem ki, hogy a féléves jelentésről most hallok először. Mint neve is mutatja már máskor is készülhetett ilyen, kár hogy csak most hozták nyilvánosságra. Remélem ez jó szokásuk megmarad.

Iraki tanulmányok és fejlemények

Nos, egy tonnányi anyag gyűlt össze az elmúlt napokban, úgyhogy először az Irakról jött anyagokat rakom fel, aztán majd valamikor Afganisztánról. A mai poszt végén még szólok a hozzászólásokról, amiket köszönök.

Valaki megnézett Namíbiából. Nagyon érdekes. Egyébként legészakabbi és legdélebbi piros pontra hajtok. Spitzbergák/Ushuaia 

Irak kapcsán a fajsúlyos dolgok:
- az iraki politikai csoportok valami kompromisszumra jutottak, meglátjuk lesz-e eredménye. Ennek egyik eleme a debaszifikáció (de szép szó) azaz, hogy visszaengedik a Baasz párt korábbi tagjait. Mivel a párttagság többszintű volt, a kevéssé súlyos embereket már visszaengedték, most a közép és/vagy felső vezetésről szól lehet. A pártnak régen 1-2 millió tagja volt a 19-20 milliós országban. Igen sokan voltak síiták is.
- A másik dolog, hogy közeledik szeptember eleje, sőt itt van, amikor Petreaus tábornoknak jelentést kell tennie az iraki progresszióról, azaz a 2007 januárjában elhatározott tervek miként valósultak meg. Ennek vannak, katonai, külpolitikai és belpolitikai elemei. Katonai téren vannak sikerek, külpolitikai téren nincs átütés, de része volt a közvetlen iráni-US tárgyalások, belpolitikailag hát mérsékeltek az eredmények.
- Új elem, hogy a régóta lappangó síita-síita rivalizálás Karbalában most erőszakba csapott, Szadr felfüggesztette a Mahdi hadseregét. Hozzá kell tegyem a februárban indított amerikai offenzíva idején Szadr eltűnt, irányítás nélkül hagyta milíciáját egyes pletykák szerint azért, hogy az amerikaiak le tudjanak számolni azokkal a parancsnokokkal, akik túl önállóvá váltak. A Mahdi Hadserege ugyani kezdett dezorganizálódni, az történt, mint Afganisztánban 91-92 környékén, amikor a kisebb harctéri parancsnokokból, kisebb hadurak lettek, akik önirányítással, saját érdekben tevékenykedtek. Szadrnak is ez lett a problémája, valószínűleg nem egy jó menedzser típus. Úgyhogy ebbe a képbe illeszkedik milíciájának felfüggesztése. Bajok vannak, önjáróak lettek a középvezetői.

Az alábbi tanulmányok elvileg ezekhez a témákhoz fog passzolni, plusz lesz pár a fegyveres erők állapotáról.

Itt egy hír az új iraki belpolitikai kompromisszumról: Iraq: Can Ba'athists Be Brought Back?
Érdekes a cikk nagyon, kiderül belőle, hogy Szaddam halála után kettészakadt a párt, és még az illegalitásban is mindenféle vad dolgokkal vádolták egymást. Most jelezték, hogy hajlandóak a tárgyalásokra és elképzelhető, hogy lesz is valami, mert persze nekik van ellenálló csoportjuk.
A hír szerint egyébként a középszintű párttagokat engednék vissza a civil életbe, azaz megint lehetnek tanárok, dolgozhatnak a gyárakban stb. Persze, hogy a parlament elfogadja-e az egyezményt, aztán a kormány megvalósítja-e majd meglátjuk, de inkább kétségeink lehetnek.

Ez itt egy cikk még hétfőn arról, hogy mennyire sürgető a debaszifikációs törvény elfogadása, illetve, hogy az új NIE szerint: Last week a US national intelligence report cast doubt on Mr Maliki's ability to heal the country's sectarian divide and predicted "the Iraqi government will become more precarious over the next six to 12 months". Az anyag itt lesz lejjebb. Ez meg itt egy cikk a Mahdi ügyről Kerbalában.

Másodszor egy 13 oldalas tanulmányútról Irakban, amit a Brookings kutatóintézet két tagja követett az amerikai hadsereg MEGHÍVÁSÁRA. Idézem őket:
From July 17-25 we travelled extensively in central, western and northern Iraq. The trip was sponsored by the Multi-National Force – Iraq (MNF-I) command and so afforded unparalleled access to U.S. and Iraqi military personnel. We spoke at length with the four principal American division commands in those sectors, as well as nearly half of the brigade commanders and their staffs, as well as several battalion and even company commanders. We also met with senior U.S. personnel from the Detainee Forces command, and from the training command known as MNSTCI, as well as a number of Iraqi police and army officers. Similarly, MNF-I saw to it that we were able to meet with key civilian personnel in a variety of PRTs/EPRTs, the U.S. Ambassador, the President’s Special Envoy, the CIA station, the US AID mission, and the United Nations Assistance Mission in Iraq.
A célzás nyilvánvaló a magyar HM felé, meg a vezérkar (van ilyen ugye?) felé. Igen nekik is ki kéne vinni néha magyar kutatókat és mindenkihez odaengedni őket. Ha valaki olvassa ezt, felhívom arra is a figyelmét, hogy bár a két kutatót a hadsereg hívta meg, találkoztak mindenféle más CIVIL emberekkel. Nem volt hatásköri meg nem tudom milyen egyeztetési probléma.

Maga az anyag ütős egyébként, a kutatók pozitívan látják a katonai fellépést, ilyen címek vannak benne: U.S. Military Forces Performing Superbly in Counterinsurgency/Stability Role, The Iraqi Army is Slowly Becoming a Helpful Partner to U.S. Forces, Police Still a Disaster, Greater Progress Against Sunni Militants than Shi’i Militants, High Politics in Baghdad Moribund
Ebből ki is lehet következtetni az iraki helyzet főbb irányait. És hogy miket írhat le Amerikában egy kutató. At the top of Iraqi politics, the situation is awful . Nálunk biztos megdorgálnák az illető fejét egy ilyen mondatért, ha hivatalos szervezésben tett tanulmányutat.

A NIE, National Intelligence Estimate augusztus updateje amit említettem. Kb. ugyanazokat a tételeket ismétli meg.

Az USA rápörgetett az új akna álló (biztos van erre hivatalos szó) MRAP járművek beszerzésére és kiszállítására. Ami elkészült viszik repülőgéppel, jövőre pedig a Pentagon annyi MRAP-ot szerez be, amennyit elő tud állítani az ipar. Nem darabszám, hanem amennyi kijön a gyártószalagról.

Ez a tanulmány tananyagba illeszthető lenne a Zrínyin NEGOTIATION IN THE NEW STRATEGIC ENVIRONMENT: LESSONS FROM IRAQ
Rövid 123 oldalon arról szól, hogy az iraki háború jellegéből adódóan egyre több tisztnek kell tárgyalásokba egyeztetésekbe bocsátkozni a helyiekkel és vajon mennyire vannak erre felkészítve, mennyire ismerik a tárgyalási technikákat. Mert sok katona, sok tiszt, nagy eséllyel adódnak hibák, amik alegység szinten fölösleges konfliktusokhoz vezetnek. Sok kis konfliktusból meg sok fölösleges áldozat lesz.
This monograph begins to fill the gap by analyzing the experiences of U.S. Army and Marine Corps officers returning from Iraq. It integrates academic research on negotiation theory and practice with their experience on the ground. The author challenges us to see the tactical, operational, and strategic importance of negotiating in an operating environment characterized by near-constant interaction between U.S. soldiers and the civilian and military members of the local populace. The stability, security, transition, reconstruction, and counterinsurgency operation the United States is conducting in Iraq requires a different understanding of how missions get accomplished and what defines mission success. Felmerül bennem a kérdés nálunk a HM (tisztázzuk: nekem a katonai meg a civil vezetés általában ugyanaz, ez biztosan kikérik maguknak sokan, de nem látom át jobban) mennyire faggatja a tisztjeinket tapasztalatikról és aztán születnek ilyen munkák, amelyek egy kicsit segítenek a következő váltásoknak és esetleg valami trendszerű dolgok is felállíthatók belőlük idővel.

Ja, a szerző nem félt a javaslatait odatenni a amerikai hadvezetés számára.

Itt egy újabb lesson learned jellegű tanulmány Training the Iraqi Air Force Lessons from a U.S. C-130 Advisory Mission, (52 old.) Ez itthon levés ember fog érinteni, de tanulságot mi is leszűrhetünk belőle. Egy civil kutatóközpontban írta meg a monográfiáját tudományos igényességgel, hivatkozásokkal egy amerikai tábornok, aki túl azon hogy halálra repülte magát Irakban, azt az iraki egységet is mentorálta, amelyik az első három C-130-ast működtette.

Ha Irakból hazajönnek a mi mentoraink jöhetnének az SVKH-ba vagy a Külügyi Intézetbe, én elintézek nekik minden segítséget a megírásban, hogy hasonló színvonalú munka szülessen.

Itt a következő tanulmány az amerikai hadsereg egyik szakfolyóiratából: The Limits of Training in Iraqi Force Development , nem mondom szinte csak a nehézségeket sorolja az emberi tényezőktől kezdve a szervezeti hibákig.

The U.S. Counter-propaganda Failure in Iraq egy tanulmány a ... Minek fordítsam, benne van a címben. A folyóirat és az intézet mögötte egyébként konzervatívnak, háborúpártinak mondott. Nem sok rokonszenvet tanúsítnak az arab/iszlám világ felé.

Egy apró töredék Maszúd Barzániról, a kurdok legerősebb pártjának a vezetőjének az apjáról. A cikk szerint, mikor az öreg 1961-ben felkelést kezdett, azt a KGB felbujtására tette. Hozzá kell tegyem Barzani 1946(kb) és 1958 között a Szu-ban élt családjával és híveivel. Itt egy utolsó köpönyegforgatónak van beállítva, de védelmére szóljon, mindenkivel lepaktált, aki hozzásegített egy önálló (de nem demokratikus, hanem általa irányított) Kurdisztánhoz.

Egy újabb 14 oldalas tanulmány Iraq Four Years after the U.S.-Led Invasion címmel, annak aki elfelejtette, hogy milyen lépések során jutottunk 2003 márciusától napjainkig, és ahhoz, hogy amerikai gyarmati közigazgatásból szabad iraki kormány lett. A szerző Faleh A. Jabar, a lényeg igazán. Nagyon jó könyveket és tanulmányokat írt Irakról, érdemes neten még keresni utána. Nem hiszem, hogy valami nagy újdonságra jutott, de mindjárt belenézek.

Hát nem tudok mit hozzátenni.

A hozzászólásokra vissztérve. Ez itt egy kép a Tátra 815-ös valamiről a háttérben. Minden további info érdekelne erről a járműről. Persze nem a motor teljesítményére lennék kiváncsi, hanem amit ráépítettek, meg ahogy alkalmazták.

Egyébként ezért vagyok kiakadva az arany sas, regiment, meg hasonló folyóiratokra (különösen a repülősökre) meg az autós magazinokra, mert mindig ezeket a semmitmondó adatokat nyomják. Mert ahhoz lusták, alkalmatlanok, felszínesek stb, hogy olyan sztorikat írjanak (fordítsanak, keressenek), amiből az derül, ki, hogy hogy bírta a harci alkalmazást, hogy hajtottak egyszer vele egy mocsáron keresztül, szétlőtt első tengellyel, felpakolva nem tudom mivel. Mit tudom én.

Olvastam én már valamit magyarul arról, hogy Abrams harckocsik, hogyan harcoltak iraki tankokkal az 91-es öböl-háborúban? Nem, azaz igen mikor írtam róla én.

És be is idézem ide az egyik hozzászólót:
Magyaroknak ilyesmit(videó, fotó) nem nagyon szabad....
Volt egy magyar katona által ápolgatott oldal, ahova katonák rakhatták fel a különböző fotóikat. Ez egészen addig működött, amíg le nem szóltak odafentről, hogy azonnal szüntesse meg, mert a terroristák is megnézhetik a képeket, és ez komoly nemzetbiztonsági kockázat, blablabla, szal beindult a bullshitgenerátor. A lényeg, hogy az oldal megszűnt, és az illető örülhet, hogy nem érte komolyabb retorzió....

Na ez annyira magyar!

Érdemes szétnézni a neten, hogy a szomszédaink körében hány katonai egységnek van saját weboldala(pl. a cseh SOG-nak is van: www.czech-sog.ic.cz). Aztán ugyanezt megnézni itthon.

Kicsit megnéztem, nem egy nagy eresztés a cseh, de fenn vannak a jutyubos videok, meg néhány kép, meg hogy merre jártak idáig.

Robbantás Kabulban,

Tényleg annyi minden történik Afganisztánbann naponta, hogy le kell álljak, hogy minden érdekes dologról beszámoljak.

18án volt egy robbantás a török követség konvoja ellen, őket viszonylag ritkán támadják, van saját PRT-juk Wardakban. A CAPS írt egy elemzést róla, de úgy látszik az valahogy úgy kaptam meg, hogy nincs fent a neten. Halott csak az elkövető lett, sérült három (két civil egy török katona). Érdekes. Van helyette másik anyag a Talibán ópium háborújáról. Jon Lee Anderson cikke eredetileg a new yorkerben jelent meg (nem az első, érdemes rákeresni korábbi írásaira, nagyon jók), az uruzgáni, helmandi viszonyokkal foglalkozik.

Itt egy másik nem is tudom micsoda, intézet? Co-operation for Peace and Unity, CPAU. Vannak jó tanulmányai, de megint csak olyan anyag jött tőlük, ami nincs fent a neten. A legérdekesebb azonban az a rész, ahol arról szólnak, hogy a gyakorlatban hol tudtak eredményeket felmutatni. Nagy így van értelme segíteni.

A brit alsóház védelmi bizottságának elkészült a jelentése Afganisztánról. Korábban már hivatkoztam őket (szuper interjúk), de most itt a letisztázott, végső verzió.

Két magyar is blogol Afganisztánból, szemmel láthatóan egyik sem katona. Grassroot néven fut az egyik, a másik Gibli.

Végül a előző poszthoz fűzött hozzászólást érdemes beidézni az "új" iraki tankgyilkos fegyverről, az EFP-ről (köszi a kommentet):
Az EFP magyarul ütőtányéros vagy törőtányéros akna. A Misznay-Schardin effektus alapján működik. Misznay magyar, Schardin német tudós volt. Próbáltam magyar nyelvű oldalt keresni, ahol erről írnak, de az egyetlen releváns oldal az index fórumának egyik topicja, ahol egy katona írja, hogy ő is amerikában hallotta ezt először. Ott mindenki tudja, hogy ki volt Misznay és mit köszönhetnek neki...

Én is kerestem egy kicsit és mindjárt egy magyar blogra akadtam, ami egy angol cikket hivatkozik:

Dr. Hubert Schardin was definitely not a Nazi. Nevertheless, he stood stiffly at attention in full Luftwaffe dress uniform at Gestapo headquarters in Budapest, Hungary. It was the spring of 1944 and Schardin, a brilliant German explosives physicist, needed assistance. Under direct orders from Adolf Hitler to develop new superweapons, he needed the Gestapo's help to locate a famous but reclusive Hungarian colonel named Misznay who could provide detailed information regarding the complex physics involved in shaped charge explosives.

Colonel Misznay was, by all historical indicators, so elusive that today we are even uncertain what his real first name was. In all probability, Misznay was either a double or perhaps even a triple agent. After World War II, he dropped out of sight in the Eastern Bloc. Yet his last name lives on as a result of a special explosive phenomenon he identified, called the Misznay-Schardin effect -- a phenomenon that recognizes that fragments can be thrown from the face of an explosive charge in a predictable pattern, much like a projectile from a rifle barrel.

Az eredeti cikk ez lehetett, de valamiért egy japán oldalon van és az angol szöveg, csak néha bukkan elő. Misztikus, ahogy Pinki mondaná.

Más források egyszerűen elnácizzák mind a kettőt, abból kiindulva gondolom, hogy mint fent is láttuk Schardin a Luftwaffe tagja volt (bár a szövegben csak az áll, annak egyenruháját viselte).

Majd keresek valakit a magyar hadtörténészek között, hátha ott hallottak Misznayról. Egyre érdekesebb.

ANA és Göncz Kinga

Egy pár napra elmentem nyaralni úgyhogy most csak feldobok néhány dolgot, amiről lemaradtam a múlt héten.

A hét hülyesége: a Mettalica gitárosát, feltartóztatták a reptéren, mert szakálla gyanús terroristákra emlékeztették a biztonságiakat.

Most szóltak, hogy terrorcselekmányt kíséreltek meg állítólag Güncz Kinga ellen, amíg Afganisztánban volt, majd ha jól értem utána cáfolták? Az Index szerintem kellő igénytelenséggel írta meg a hírt, mert egyáltalán nem derül ki belőle semmi, teljesen konfúzus az egész. Hogy akarhatták felrobbantai, ha nem is autóval ment, hanem helikopterrel?

Odze György kümös sajtószószóvivő biztos nem maga találta ki a hírt, és ha valaki mondta neki az csak katona lehetett valaki kintről. Ismerve a magyar államigazgatás titkolózási képességét nem is tartom valószínűnek, hogy ez Afganisztánban ki tudott volna szivárogni?

Az FN szerint az ISAF-től jött a riasztás, de miért adtak ennek hírt, ha nem is szárazföldön tette meg az utat a küldöttség?

Mindkét hírben benne van, hogy: a célzott merényletkísérletet titkosszolgálati eszközökkel sikerült megakadályozni. huhu, nagyon izgalmas lehetett ez is, amint magyar és külföldi ügynökök megakadályozták a semmit. Vagy talán az volt a titkosszolgálatok feladata, hogy elhitessék a helyi ellenállókkal, hogy szárazföldön megy a delegáció, s ennek eredményeként, az ellenállók megpróbálták, de mégse a merényletkísérletet? Vagy úgy vágtak vissza a felültetésre, hogy kiszivárogtatták gonosz tervüket, majd mégse csináltak semmit.

Zavaros az egész.

Nézzünk komolyabb híreket. Két tanulmány is megjelent az afgán ellenállásról. Az egyik a jelenség irakizációjának kérdését vizsgálja. A cikk főleg az öngyilkos merényletek növekedésével, a média kampánnyal és a explosively formed projectile (EFP, magyarul?) robbantásokkal igyekszik bizonyítani, hogy az irakizáció létezik. Az EFP-ről vannak képek is ha valakit érdekel.

A másik az afgán hadseregről szól 35 oldalon, sok hivatkozással. A megközelítés elég gyakorlatias, rengeted forrás van benne külföldi liason teamek mentoraival, és ami igazán értékessé teszi az anyagot, az a számtalan negatívum és épp ezért hihető pozitívum felsorolása. Az ANA-n legalább érződik, hogy tart valamerre.

Találtam valami hivatalos oldalt az EU afgán rendőr missziójáról. Nincs sok hír rajta, de idővel talán ez is változni fog.

Említettem, hogy volt Rómában egy nagy nemzetközi konferencia a afgán jogrendszer jövőjéről. A weboldalról rengeted anyag letölthető, ha valaki pont ebben szeretne elmélyedni. Rendőrség, ügyészség, bíróságok, nők helyzete, midennel foglalkoznak az egyes tematikus anyagok. Számos kapcsolódó törvény angol és dári verzióját is feltették a figyelmes szerkesztők.

És végül egy utolsó weboldal, azoknak (ha egyáltalán van ilyen), akiket további afgán jogi dokumentumok érdekelnek. Ez a site nem-hivatalos fordításokat készít rendeletekről, törvényekről stb. Sok sikert

Hamasz-Fatah konfliktus és remek al-Kaida infok

Megjelent egy másik folyóirat új száma is, méghozzá a Le Monde diplomatique -é. Én az angol verziót olvasom értelemszerűen, és ebben a számban nagyon jó anyagokat tettek fel a netre.

A lap alapvetően balos, és ez néha érződik az írásokon. Van hogy esszék, vagy hogy rendes tanulmányok jelennek meg, utóbbiak rendesen hivatkozva. Balosság a gyakorlatban a nyugat, főleg az USA erős kritikáját jelenti, illetve kis Izrael kritikát az arab-palesztin témában. Most az alábbiakban ezt a balosságot nem éreztem zavarónak.

Az egyik jó anyag a Fatah-Hamasz konfliktust elemzi remek alapossággal és a nyugat – ezúttal véleményem szerint jogos – kritikájával. A probléma ugyanis, hogy minek biztatjuk a palesztinokat demokratikus választásra, ha utána az eredményt – a Hamasz győzelmét – nem vagyunk hajlandóak elfogadni vagy csak olyan előfeltételekkel, amelyek az adott szituációban teljesen irreálisak. Ráadásul számítani lehetett arra, hogy a Hamasz fog nyerni, tehát még csak nagyobb meglepetést sem okozhattak az EU-nak és az USA-nak az eredmények. Ez most egy kicsit elvtelen volt részükről és megerősítette az egyébként igaztalan összeesküvés elméletek táborát a Közel-Keleten.

A Palestine wrecked tanulmányban van néhány eredeti dolog. Az egyik a párhuzam felvillantása miszerint: The Israeli journalist Gideon Levy described the legacy of 40 years of occupation: “These violent young men, whom we saw killing each other so cruelly, are the children of the winter of 1987, the children of the first intifada. Most of them have never been outside of the Gaza Strip. They saw their older brothers beaten and injured, their parents imprisoned in their homes, without jobs or hope, for years. Their whole lives have been lived in the shadow of Israeli violence (4).”

A másik, és nagyon durván jó és fontos olvasni való mindenkinek, Alvar De Soto helyi ENSZ megbízott End of Mission Reportja Az anyag 50 oldal, elvileg bizalmasnak szánt írás, az ENSZ főtitkár számára, ami kiszivárgott és a Guardian lehozta. Nagyon őszinte és kiderül belőle többek között, hogy az ENSZnek milyen körülmények között kellett dolgoznia, hogy meg volt kötve a keze de Sotonak, és ezáltal nagyrészt kudarca is volt ítélve a munkája.

A gázai kivonulástól 2006 végig tekinti át a dolgokat – így a palesztin parlamenti választásokat is. Nagy értéke az anyagnak, hogy bepillantást enged a színfalak mögött USA, EU, izraeli és palesztin machinációkba. Brrrrr, nagyon jó.

A másik szuper jó írás Syed Saleem Shahzad Al-Qaida: the unwanted guests A szerzőt már említettem, általában Pakisztánból ír, néha jó merész írásokat az ottani al-Kaidáról és a Talibánról. Már volt néhány cikke, ami arra utalt, hogy járt Irakban és mindenkivel beszélt az ellenállás oldaláról, akivel lehetett. Most itt a nyoma. A cikkben olyan príma áttekintését adja az elmúlt évek fejleményeinek, amilyet ritkán olvastam, és ehhez ad néhány teljesen új infót. Pl.:
Understanding this split requires an examination of the specific circumstances that led to the ideological transformation of al-Qaida during and after the jihad against the Soviet occupation of Afghanistan in the 1980s.

Idáig sehol sem olvastam az arab afgánok ilyen jellegű felosztásáról, az eddig is lehetett tudni, hogy az egyiptomiak ott voltak és jelentős hatást gyakoroltak később bin Ladenre. De hogy valaki azt írja a jemeniekre:
The zealots who went to Afghanistan, inspired by their local clerics, were mostly in the Yemeni camp. In breaks from fighting they spent their days drilling and cooking their food, before going straight to sleep after the isha (last prayer of the day). As the Afghan jihad tailed off, they went home or melted into the population in Afghanistan or Pakistan, where many married. In al-Qaida circles, they were called dravesh, easy-going.

Ez teljesen új, ugyanakkor teljesen hihető. Miben voltak mások az egyiptomiak, hát hogy az utolsó ima után ők még képezték magukat ideológiailag:
After the isha the Egyptian camp would discuss contemporary issues. Their leaders reiterated the message that members should invest their resources in the armies of their countries, and cultivate the best brains.

Az újságíró meginterjúvolta Abdallah Azzam egyik fiát. Azzam hozta létre az al-Kaida elődjét Pakisztánban a polgárháború idején, hozzá ment bin Laden dolgozni. 88-ban rejtélyes körülmények között felrobbant (nem tudni ki tette) két fiával együtt, s szervezetét OBL vette át. Szóval a túlélő fiú azt mondja:
“When I met Osama bin Laden in 1997 in Islamabad, he was flanked by three members of the Egyptian camp: the Somali Abu Obaida, and the Egyptians Abu Haf and Saiful Adil. I realised how successfully they had instilled their extremist ideas into him. When my father asked him to go to Afghanistan in 1985, he had replied that he would only do so if King Fahd personally granted permission. At that time Osama still referred to Fahd as wali al-amr (supreme authority). After 9/11, when he denounced the rulers of Saudi Arabia, I could see how much the Egyptian camp had influenced him.”

Ez is új info volt, mármint hogy a egyiptomiak ilyen komoly szerepet játszottak OBL átalakításában. Tudtuk, hogy játszottak, de ez új megvilágításba helyezi a dolgokat. OBL 91 után veszett össze a Szaúd családdal, akik miután többször inzultálta őket verbálisan (ez is merész abban az országban), példátlan módon visszavonták állampolgárságát bin Ladennek.

A harmadik újdonsága a cikknek, hogy a 2006 szeptemberi vazirisztáni békét, és több száz üzbég IMU áldozattal járó eseményeket (és még itt és itt írtam róla) is kontextusba helyezi, mi vezetett oda, mik voltak a kihatásai, stb.

Ez most egy dicséretesen alapos és jó írás volt Shahzad-tól az al-Kaida evolúciójáról Pakisztánban és Irakban.

Irán, Irak és a mardzsák

Iránban nem sokat packáztak a múltkori zahedáni merénylet kapcsán. Ma már fel is akasztották az egyik (feltételezett) merénylőt a tett a színhelyén. Iran Hangs Bombing Suspect
Némi vita is kerekedett Irán és Pakisztán között, mert Teherán szerint utóbbi felelős a merénylők kiképzéséért.

Iran's President Did Not Say "Israel must be wiped off the map Ez egy nagyon érdekes írás. A weboldalról azt kell tudni, hogy hajlamos gyakran összeesküvés elmélet szerű anyagokat is hozni, jelszava valami olyasmi lehet, hogy minden ami a mainstrean (corporate) médiából kimarad, vagy amiről az szándékosan hallgat. Szép szándék, de az ilyen kezdeményezések általában eldurvulnak. Ennek az oldalnak sem vagyok gyakori olvasója, de ma valahogy kijutottam ehhez a cikkhez. A lényeg a címben benne van. Az egyébként kellően radikális és kiszámíthatatlan Ahmadinedzsádnak ezegyszer a média olyat adott a szájába, amit az nem mondott ki. Az ember persze azt várná, hogy akkor majd a szerző Izraelre vagy az USA-ra keni, hogy ők manipulálták a világot, de nem. Az szerző érvei hihetőek, ezért tettem fel a blogra. Szerinte a hibás fordításért (amelynek eredetijét is megadja perzsául) egy IRNA (iráni MTI) félrefordítás felelős. Aztán már senki sem akarta meghallani a javítást és a kijelentés önálló életre kelt és azóta is Ahmadinedzsád szájába adják.

A Human Rights Watchnak felfedeztem egy múlt novemberi tanulmányát az iraki törvényszékről. Judging Dujail 97 oldal
A HRW nagyon jó, forrás jellegű anyagokat szokott kiadni. Ezt is el fogom olvasni, mert idáig amit erről a törvényszékről lehetett tudni, az elég mozaikszerű volt. A bírokat amerikaiak képezték, a irányításban erősen anti-Baathista politikusok, illetve rokonaik vettek részt, a működés kaotikus volt és Szaddámot még azelőtt kivégezték, hogy a fő bűnének felrótt kurdok elleni támadásért felelősségre vonták volna. Nem tudom mi volt ebben a ráció, de elég érthetetlen, hogy a kurd vezetés olyan könnyen belenyugodottt a kivégzésbe.

Eredeti dokumentumokkal bővült ismét az USA Irak politikájának megismerése. Múlt héten tették fel a netre azt a dokumentum együttest, amely 1999-ben egy képzeletbeli Irak megszállást modellezett, mintegy 400000 amerikai katonával.
Documents
Note: The documents cited in this Electronic Briefing Book are in PDF format.
You will need to download and install the free Adobe Acrobat Reader to view.

Desert Crossing Pre-Wargame Intelligence Conference, April 29, 1999

Desert Crossing After Action Report, June 28, 1999

Desert Crossing After Action Report Briefing, July 22, 1999

Desert Crossing Miscellaneous E-mails, May-August 1999

Joint Intelligence Center Central, "Suggested new name for CONPLAN DESERT RESOLVE," November 14, 1999

Itt van néhány lényegi dolog valakitől aki elolvasta már az anyagokat.:
The war games looked at "worst case" and "most likely" scenarios after a war that removed then-Iraqi President Saddam Hussein from power. Some are similar to what actually occurred after the U.S.-led invasion of Iraq in 2003:

"A change in regimes does not guarantee stability," the 1999 seminar briefings said. "A number of factors including aggressive neighbors, fragmentation along religious and/or ethnic lines, and chaos created by rival forces bidding for power could adversely affect regional stability."

"Even when civil order is restored and borders are secured, the replacement regime could be problematic — especially if perceived as weak, a puppet, or out-of-step with prevailing regional governments."

A The Washington Institute for Near East Policy weboldalán van egy nagyobb gyűjtés a szervezet Irakról szóló tanulmányairól cikkeiről. Az érdekesebbek ezek a hosszabb tanulmányok lehetnek:

·	The Muslim Scholars Association: A Key Actor in Iraq December 2006
·	The Last Marja: Sistani and the End of Traditional Religious Authority in Shiism September 2006
·	An Adaptive Insurgency: Confronting Adversary Networks in Iraq September 2006
·	Assessing Iraq's Sunni Arab Insurgency December 2005
·	Shaping the Plan for Operation Iraqi Freedom: The Role of Military Intelligence Assessments May 2005, with illustrations and appendices

Comparing and Contrasting Hizballah and Iraq's Militias February 14, 2007

Ami nekem a legérdekesebb az a Szisztániról és a síita vallási elit átalakulásáról szóló anyag. Ennek szerzője, maga is Qumban, az iráni teológiai oktatás fellegvárában tanult 1986 és 2000 között. Jelenleg a Sorbonneon doktorál síita teológiából. Már nagyon kellett egy olyan szerző, aki úgy tud írni erről a témáról, hogy a rendszer részeként maga is megtanulta, megismerte a működését. A mardzsák kiválasztásának ugyanis számos informális eleme van, amit persze kutatóként fel lehet térképezni, de ez nem az, mint amikor valaki maga is benne van a hierarchiában.

A mardzsák a siíta iszlám legmagasabb rangú vallási (nem politikai - nagyon fontos) vezetői. Khomeini is mardzsa volt, Szisztáni is az, és a radikális Moktada asz-Szadr apja és nagybátyja is az volt. Persze Iránban a helyzet kaotikusabb, pont Khomeinit hoztam példának. Ott a politikai elit egyházi vezetőkből áll, de nincs köztük csak egy mardzsa (a többi ajatollah és hodzstoleszlám és még alacsonyabb rangú), Khamenei a legfőbb vezető. Állítólag a többi mardzsa háziőrizetben él, és passzív ellenállást folytat, mert Khomeini forradalmát és államelméletét devianciának, az ortodox síita teológiától való veszélyes eltérésnek tartják. Ezért nem is támogatják a rendszert.

a mardzsává váláshoz kell hozzá néhány évtized megfeszített tanulás és írás (ez a formai része) és kell, hogy az ember a szorgalmán túl kiemelkedően értelmes, eredeti, karizmatikus, bölcs és jámbor legyen. Nem egyszerű.

Viszont általában nincsenek sokan. Pontos számot nem ismerek, a többség (talán olyan 15-20 mardzsa) Iránban él. Irakban négy mardzsáról hallottam, de attól még lehet egy kettő plusz. Fadlallah-ot Libanonban mardzsának tekintik hívei, de állítólag ezt a síita világ más helyein vitatják. Talán még valahol az Öböl-térségben él egy vagy két ilyen vallási vezető. A szakirodalom sem ismer pontos válaszokat.

Persze ha blogot pont egy iszlám szakértő most fogja olvasni és tud több és jobb információt, várom expert hozzászólását.

És milyen jó, hogy szóba hoztam, mert olvasva ezt az egyébként tényleg rendkívül érdekes anyagot Szisztániról, a következő felsorolásra bukkantam a mardzsákat tekintve. Ez az első név szerinti felsorolás amivel találkoztam, de persze nem láttam minden forrást. Angolul idáig nagy tanulmányokban, könyvekben nem vállalkozott senki ilyenre:

According to clerical sources, whether from confidential pilgrimage polling or Qom marja offices, nearly 80 percent of Shiite worshipers follow Ayatollah Ali Sistani. The rest of them follow other great marjas: Sayed Muhammad Hussein Fadlallah in Lebanon; Muhammad Said Hakim, Bashir Pakistani, and Muhammad Ishaq Fayyad in Najaf; Muhammad Fazel Lankarani, Naser Makarem Shirazi, Lotfollah Safi, Yossef Sanei, Abdolkarim Mossavi Ardebili, Mossa Shobeiri, Hossein Vahid Khorasani, Javad Tabrizi, Muhammad Taqi Bahjat, Hossein Nori Hamedani, Sadeq Shirazi, and Sadeq Rowhani in Qom; and Ali Khamenei, Supreme Leader of the Islamic Republic, in Tehran. Other clerics claim marjayiat and have published their sharia codes and collect religious taxes, but their followers do not exceed a few hundred at the most.

Amit és ahogy a mardzsákról ír a szerző az egyébként teljesen újszerű azokhoz a komoly kuatatókhoz képest akiknek írásait idáig olvastam a témában. A könyveim nincsenek itt, de fejből Juan Cole, Yitzhak Nakash, Faleh A. Jabar, Wilfried Buchta jut eszembe. Ez most itt valami nagyon újszerű hozzállás a mardzsákhoz és az intézményrendszer leírásához.