Majid kormányzó nem volt költő - kis baghlani történelem

Pénteken volt lehetőségem egy kicsit beszélgetni a Majid kormányzóval és Rasul Khannal, a járási tanács elnökével. a kormányzót. Egy ilyen alkalom sok minden mellett arra is lehetőség, hogy egy kicsit összehasonlítsuk az elmélete a valósággal, megnézzük, mi a valóság abból amit idáig hallhattunk, olvashattunk máshol.

Munshi Abdul Majid kormányzó egy öreg, nagyon tapasztalt politikus, de nem parancsnok. Ez nekem is csak most vált szét fejemben. A szovjetek elleni ellenállásban megvolt ez a megosztás. Majid, úgy vettem ki nem az volt, aki a bokorban vezette az ellenállókat, hanem az aki szervezett. Megkérdeztem, miért pont a Hizb-i Islami-ban kezdett politizálni, és amint megkérdeztem éreztem mi a nyilvánvaló válasz. Azért mert az egyetemen egy karra járt Hekmatyarral, a párt alapítójával.

Majid gazdag pastun földbirtokos családból származik Baghlan tartomány, Baghlab Jadid járásából, de a elmúlt 30 évet nem itt töltötte, hanem az ország különböző pontjain.

Úgy emlékeztem az életrajzok költőként is jellemzik, ezen meglepődőtt, mert soha nem írt verseket. Most megnéztem megint, hogy hol olvashattam ezt, de nem találom sehol. A források ezt írják: he is also known as a writer and orator, ezt olvastam úgy, hogy költő. Nem baj, jót nevettünk azon, hogy nem volt költő :)

Majid 1979-től illegalitásban volt egészen a Nadzsibullah rezsim bukásáig. Többször volt börtönben, nem egyszer megkínozták. Ez a CV róla elég pontos, a bukás után volt belügyminiszter is. A Helmatyarral való viszonyban nem mentünk bele, majd legközelebb.

Rasul Khan a helyi súra, tanács elnöke. Ezt a 15 fős testületet 4 évente választja a helyi lakosság. Amíg a kormányzót Kabulból nevezik ki, addig a súra tagjait választják, a tanácselnököt pedig a tagok választják. Ez legyen elég arra, hogy milyen fontos ember lehet Rasul Khan.

Rasul Khan egyébként a Jamit-i Islami helyi vezetője, tádzsik, na ő tényleg rendes parancsnok volt. 1992-ig az afgán hadsereg 20. dandárja állomásozott Puze-i Sanban. Ő harckocsizó volt ha jól értettem. 1992 után az egyik zászlóalj vezetését vette át, Ahmed Sah Maszúd oldalán harcolt az Andarab völgyben. Ez a völgy Baghlanban van, párhuzamos a Hindukus túloldalán levő Pandzsír völggyel.

Rasul Khan nehézfegyvereit egészen 2004 -ig megtartotta, amikor a DDR keretében leadta. Azóta is ott vannak valahol Pul-e Khumriban, azt mondta legközelebb ha ott leszek megmutatja őket :). Testvére korábban Logar tartomány rendőrfőnöke volt, jelenleg a Belügyminsztériumban dolgozik. Egy másik testvére 2010-ben került be a parlamentbe. Erős családról van szó, ezt írja róluk az AAN: The whole family has a strong grip on local governance, having at their disposal many supporters – even armed ones - in the area.

Baghlan kapcsán sok minden szóba került, megkérdeztem, hogy mi volt a helyzet a szovjet megszállás alatt az ellenállással. Elmndták, hogy Dand-e Ghori és Baghlan Jadid akkor is az ellenállás központja volt. Mivel a kormány nem tudott mit csinálni velük, a tartomány központot kénytelen volt átvinni Baghlan városból (ez a járási központ) Pul-i Khumriba, a mostani közponba.

A tálibok kétszer jöttek Baghlanba. Egyszer (14 hétre ha jól emlékszem), ez egybe esett Mazar első elfoglalásával (és kiüzetésükkel), a második alkalom következő évben történt, az is egybe esett Mazar második lerohanásával. Ekkor már maradtak 2001-ig.

Két rendkívül edzett, intelligens, tapasztalt politikusról van szó. Majidpt 2010 márciusában nevezték ki kormányzónak, jelenleg számít a rekorderbnek az eddigi kormányzók között, azzal, hogy már 20 hónapja van a posztján. 2010 decemberében épp Rasul Khan szólította fel lemondásra (a cikkben, mintMuhammad Rasul Mohseni), de persze ebből semmiféle feszültség nem látszódott kettőjükön.

Alább néhány kép a keddi amerikai követségen tartott fogadásról (Fotók: Németh Attila/USA nagykövetség):

Fehér szakállban Majid kormányzó, mellette bajuszban Rasul Khan, mellettük Hóvári János államtitkár (KüM, a nemzetközi fejlesztés is hozzá tartozik)

Az amerikai nagykövet asszony, Eleni Tsakopoulos Kounalakis köszönti a vendégeket

Majid kormányzó is beszédet mond, a nagykövetasszony mellett Orosz Zoltán tábornok, vezérkari főnök-helyettes, a kormányzó mellett a tolmács Mirwais Janan.

Majid kormányzó, Kounalakis nagykövet asszony és Sztáray Péter helyettes államtitkár (KüM), magyar Af/Pak megbízott, Sztáray viszi gyakorlatilag az Afganisztán ügyeket.

A vendégek Lippai Péter és Szloszjár Balázs (háttérben) volt PRT parancsnokokkal találkoznak. Talán ők ismerték a legjobban a vendégeket.

Baghlani delegáció látogatása és PRT KB ülés

Megkezdte látogatását a baghláni delegáció Budapesten. Kedden este a amerikai követségen volt fogadás, kedd reggel a HM-ben voltak, aztán a Külügyi Intézetbe jöttek, aztán a Parlamentbe mentek, ahol részt vettek a PRT Kormánybizottság ülésén.

Ezután meglepően nagy sajtójátékoztatót adtak, sőt azt hiszem az ESTE és a RTL Klub is riportot készített velük. El voltam ámulva. Nézzük milyen üzeneteket kínálnak a címek, kinek mi fontos:

Népszava átvette a magyar kormány fő üzenetét: Martonyi: a nemzetközi közösség nem hagyja magára Afganisztánt.

Magyar Nemzet a másik üzentet hozta: Nagyobb hangsúlyt kapnak a polgári feladatok

A Kormány.hu a dicséretre koncentrál: Köszönet a magyar katonáknak

A Hírextránál egy gyakornokra bízták a címadást, aki még keveri a véleményt a hírrel: Nem hagyjuk békén Afganisztánt

A Galamus a Küloügyi Intézetes beszélgetés MTI változatát hozta le, asszem eredeti címmel: Bagláni kormányzó: fejlesztésekkel kell gyengíteni a tálibok ellenállását A kormányzónak egyébként ez az egyik fő üzenete

Ezt mondja az Index is: Ha van munkájuk, nem harcolnak. Ők is itt voltak a Külügyi Intézetben.

A Magyar Hírlap a negatív kilátásokra fókuszál: Afgán csapdában ragadhatnak a szövetségesek

Nincs nagyon mit ismételnem, mert a Külügyi Intézetes találkozó volt a leghosszabb, ott hangzott el a legtöbb dolog szerintem, azokról meg írt az MTI.

A PRT KB ülésen jóváhagyásra került a KONCEPCIÓ MAGYARORSZÁG KÖZÉPTÁVÚ AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSÁRA c. dokumentum. A KüM Sajtóosztály szétküldte, úgyhogy nyilvános. De még nem láttam fent a neten. Majd a sajátomat valahogy felrakom.

Magyarországon a Baghan tartomány kormányzója

Ma Budapestre érkezett Baghlan tartomány kormányzója és helyi súra vezetője. Itt lesznek a héten, holnap ott lesznek a PRT Kormányülésen is. Majd meglátjuk mi mindent ír a sajtó ennek kapcsán. Ime a HM meghívója:

AFGÁN KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN

Baghlan kormányzóját és sura elnökét

fogadja a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter

A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) 2006. óta,

a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (MH OMLT) 2009. óta

teljesíti feladatait Afganisztán Baghlan tartományában.

2011. november 23-án, szerdán

9.00 órakor

Hende Csaba honvédelmi miniszter

és Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök-helyettes

fogadja

Munsi Abdul Majeed-ot, Baghlan tartomány kormányzóját

és Moh. Rasul Mohsene-t, Baghlan tartományi sura elnökét.

Helyszín: Honvédelmi Minisztérium (Bp. V. ker. Balaton u 7-11.)

További információ: Skrinyár Eszter őrnagy ( +36-30-415-0770 )

A látogatás elején fotó- illetve vágókép készítési,

a találkozó végén – igény esetén – interjúkészítési lehetőséget biztosítunk.

¨¨¨

A látogatás követően Hende Csaba honvédelmi miniszter, Munsi Abdul Majeed Baghlan tartomány kormányzója, Moh. Rasul Mohsene-t Baghlan tartományi sura elnöke

13.00 órától részt vesznek

a PRT Kormánybizottság ülésen.

Baghlani kormányzat - Negyedéves SIGAR jelentés - a magyar lehetőségek

Összejött néhány hír a baghlani kormányzóról.

A legutóbbi és legérdekesebb ebből a szempontból az USA afganisztáni tevékenységéről negyedévente beszámolót készítő számvevőszék jellegű szervezet a SIGAR (Special Inspector General for Afghanistan Reconstruction). Ezt a szervezetet az iraki surge idején alkalmazott mintára hozták létre, amikor a (új) döntéshozók először realizálták, hogy nem tudják mire költik az adófizetők pénzét.

Az afgán SIGAR munkájával elégedetlenek voltak Washingtonban, első vezetőjét most váltották le. A szervezet 2008-ban jött létre, az USA 2002 óta 69 milliárd dollárt költött helyreállításra Afganisztánban. Huh, nem kevés.

A jelentésben vannak adatok az ANP-ről, ANA-ról, még az Afghan Local Police programról is. És benne van a USAID tevékenységéről is sok minden, többek között azok is, amelyek célja a helyi közigazgatás színvonalának javítása.

Szerintem ez kellene legyen a magyar PRT jövőbeni tevékenységének is a fő prioritása fejlesztési és diplomáciai vonalon.

A fejlesztési pénzek idén minimálisra csökkentek. A nevetség határán van az ország a nyugat szemében ezen a téren. A egész világra jóváhagyott fejlesztési pénzkeret 292 millió forint körül van, Afganisztánra már nincs külön dedikált keret. A 292-ből állítólag olyan 140-t fognak Afganisztánra, azaz Baghlanra költeni. Persze kérdés mikor. (frissítve: közben úgy értesültem, hogy ezek a tavalyi számok)

Mindenféle bürokratikus huzavonák miatt a 2009-ben 2010-re megítélt pénzeket, csak 2011-ben fizették ki az NGO-knak. Létezik ilyen bárhol a világon? Az 2011-es pályázatokat asszem már elbírálták.

A lényeg, hogy fejlesztési pénz Magyarországnak már nem lesz. Amivel hozzá tudunk járulni a helyreállításhoz, az a magyar szakemberek kiküldése lesz, akiknek a kiküldéséhez nem lesz szükség a csökevényes fejlesztési forrásokhoz, hanem minden minisztérium (de főleg a külügy, meg talán a KIM) a saját büdzséjéből vehet el. Elgondolkodnék emberek felvételéről a civil szektorból is, mert szerintem sem a külügyi sem más minisztériumi tisztviselőket nem mozgatja meg a lehetőség, hogy naphosszat afgánokkal lógjanak és óriási empátiával és türelemmel próbáljanak nekik segíteni (nem megmondani!), hogy hogyan is lehetne pénzeket lehívni, számítógépet lehívni stb.

De messzire kanyarodtam. Szóval a SIGAR jelentéséből kijön szerintem, hogy az USA merre tart a transition/inteqal után.

Az is kijön - persze árnyaltan, hogy a baghlani kormányzó, annyira nem ügyes. According to DoS, PRTs in Kunduz and Takhar reported that $25,000 per month from the Performance-Based Governors’ Fund helps provincial leadership maintain an operational budget and allows governors to quickly respond to constituents’ requests.242 Underperforming provinces included Parwan, Panjshir, and Baghlan, according to USAID. Performance in these provinces suffered from a lack of understanding of the purpose of the fund, low capacity at the provincial level, ineffective oversight by elected provincial bodies, and poor planning.

Ami hibaként fel van sorolva, nos pont azokon kellene segítenie a magyar PRT civil szekciójának. Minél hatékonyabb a baghlani közigazgatás, annál gyorsabban, és büszkébben jöhet ki a magyar PRT a tartományból. Minél inkább nem foglalkozunk ezzel, annál inkább másnak kell majd megoldania (USA), annál lassabban lesz Baghlan átadva, és annál kisebb lesz a megbecsülésünk a szövetségesein között.

Találtam még egy anyagot, ott épp az a furcsa, hogy nem említik Baghlant. A Killid Group (afgán think thank) 2011 februárjában csinált egy felmérést a tartományi kormányzók között azután, hogy Karzai közölte a PRT-k párhuzamos struktúrák. A megnevezett tartományok vezetői hasznosnak ítélték a PRT-t, Baghlan nincs köztük.

A dolog persze bonyolultabb ennél. A jelenlegi kormányzó nem egy nagy organizátor és más politikusokhoz hasonlóan hajlamos mindent a külföldiektől várni. A probléma az, hogy mi lovat adunk alá azzal, hogy nem is költünk semmit, nem fejlesztünk. Tavaly ősszel, keményen meg is bírálta a PRT-t a helyi TV-ben vagy hol. Akkor mindenki ferde szemmel nézett rá egy ideig.

Operation Jadid és más baghlani fejlemények

Lassan visszatérek az életbe. Baglan tartományban a 2010-es év egészen sűrű volt. Szerintem megér majd egy önálló tanulmányt. Ősztől majdnem mostanáig tartott a Jadid hadművelet. Aki követni akarja, az egyelőre csak az ANSO jelentéseit tudja használni. Ez itt a dec. végi, kb kirajzolódik belőle a biztonsági erők és az ellenállók tevékenységének iránya.

A arcok színhelye Dand-e Ghori körzet és a Shahabuddin háromszög (ezt a PEK-ből szétágazó, Mazar és Kunduz felé vezető út adja ki), Zalán Eszter egyik cikkében van erről jó térkép.

A Shahabuddin háromszögben az elmúlt hónapokban két Combat Outpost, COP is épült, ami segít visszatartani az ellenállókat. Itt egy terjedelemes cikk erről (Combat Outpost Shahabuddin finds path to a secure future), eszerin Shahab. településen és Gaji településen épültek ilyen COP-ok, benne német erőkkel, amerikai különleges erőkkel, és persze afgánokkal.

Az afgán erőkkel persze van némi probléma, elindult az Afghan Local Police program, ami egyfajta faluvédelmi program lenne. Csak hogy korábban voltak erre felé milíciák is, névleg hasonló céllal. A milíciák (arbaki-nak is nevezték őket, bár ez nem az, amit eredetileg jelöltek ezzel a szóval) most feloszlatásra kerültek, mert kicsit erőszakosak lettek. Ez a cikk pont baghlani példákat említ. A milíciáknak menniük kell, de pártfogóik, megpróbálják betolni őket a ALP programba, ami rendszeres fizetést kínál. A COP-okon elvileg ALP-s helyiek vannak, ők sem teljesen tiszták.

Mióta erősebb a jelenlét a háromszögben, azóta nagyobb a nyugalom, bár akciók még vannak. Pár napja egy esküvőre igyekvő család futott egy aknára, nyolc halott. A cikkből kiderül, hogy a Special Operations Task Force – East lett iderendelve az északi régióba.

Itt egy hír arról, hogy Faryabban is betiltotta az ellenállás a mobiltornyok működését du. 3 után. Baghlanban valamivel jpbb a helyzet, ott 6 ig működnek az átjátszó állomások, de érdekes módon van olyan szolgáltató is, amely működik a tiltás után is.

Végül pedig itt az Asia Times még szinte melegen friss cikke Baghlanról, interjú a rendőrfőnökkel és a kormányzóval. Az újságíró nagyon jó, régóta olvasom a cikkeit, a pakisztáni tálibokkal is készített már interjút. Talán a lényeg a szerző azon állítása, hogy a jelenlegi kormányzót azért küldték ide, hogy megegyezést keressen a helyi ellenállókkal. Ez jó jel a jövő szempontjából, ugyanakkor még nem hallottam erről senki szájából az elmúlt két hétben.

Baglan tartományi kormányzók

Végre találtam egy listát, amely úgy tűnik felsorolja az összes volt kormányzót 2001 óta. Erre még a Wikipedia sem volt képes mikor utoljára láttam :)

Szóval: Mr. Mawlawi Zia-ulhaq, Eng. Omar, Faqir Mohammad Mamozai, Joma Khan Hamdard, Mohammad Alam Rasikh, Sayed Ikramudin Masomi, Mohammad Alam Isaqzai, Abdul Jabar Haqbin Mohammad Akbar Barakzai és jelenleg Munishi Abdul Majid.

Forrás: Baghlan’s new Governor introduced, Sada-e Azadi, 2010. március 16. http://www.sada-e-azadi.net/Joomla/index.php/en/north/1272-baghlans-new-governor-introduced

Új kormányzó és merénylet PEK-ben

Lassan már örvedezni lehetett, hogy Mohamed Barakzai kormányzónak sikerült elkerülni elődei sorsát és hosszabb időt fog eltölteni Baghlán tartomány élén. Elődei általában 9-10 hónapig húzták és ha jól számolom, Barakzai már olyan 14 hónapnál (tavaly januárban nevezték ki) járhatott. Ehhez képest múlt héten leváltották őt is. A döntés már korábban téma volt, előkészítés alatt állt.

Nem értem miért ez a nagy váltogatás, vannak tartományok, ahol a kormányzók éveket is eltöltenek.

Korábbi kormányzók megbuktak, mert a helyi politikai erők megfurták, mert alkalmatlanok voltak és leváltották őket. De Barakzai szinte minden forrás szerint határozott, jó adminisztrátori képességekkel rendelkező ember volt, akinek tapasztalata is volt és kapcsolatrendszere is Kabulban. Egyszer beszélgettem valakivel Kabulban, aki annak a szervezeteknek (IDLG) az egyik vezetője, aki a kinevezésekről dönt. Mikor rákérdeztem erre a gyakori cserélgetésre, azt mondta, ez teljesen bevett, normális, mégpedig azért a korrupció elkerülése, a túlzott helyi beágyazódás megakadályozására. Bevettem, nem jutott eszembe, hogy akkor máshol miért mehet így.

Mert aki Barakzai helyére jött, Munshi Abdul Majid valami hasonlót ért el Badakshanban, ahol a wikipedia szerint három évig, 2007-2009 között volt kormányzó. Hasonlítnak egy pár dologban Barakzai-val. Ő is pastun származású, ő is baghlani és ő is Hizb-i Islami kapcsolatokkal rendelkezik. Ezek a kapcsolatok egy fokkal még szorosabbaknak, formálisabbnak tűnik, mint ami Barakzainak volt. Szoros kapcsolatban (barátságban) van azzal a Juma Khan Hamdarddal, aki már volt kormányzója Baghlannak még 2006 előtt és aki szintén Hizb-s Islamis. Egyes források a Hizb-i Islami vezetőségében látják, mármint a párt annak a részének a vezetőségében, amely 2001 után úgy döntött, hogy a politikai rendszer része lesz és elfogadja a játékszabályokat.

Ez "kormányzó pool" a Karzai adminisztráció egyik érdekessége. Vannak emberek, jellemzően azonos háttérrel, akiket forgatnak a különböző tartományi adminisztrációs posztok között. Hamdard Baghlanban, Jowzjanban, most Paktikában kormányzó, Majidnak ez a második kormányzói állása. Az erőegyensúly kedvééért, vagy nemtudom miért, de "itt" északon előszeretettel ültetnek Kabulból pastun, Hizbis vezetőket tádzsik többségű tartományok élére, ahol egyébként minden más a Dzsamiat ellenőrzése alatt van. Lehet, hogy pont ezért? Hogy valamiféler ellensúlyt képezzenek? Hogy valaki azért képviselje, vagy képviselni próbálja a helyi pastunokat?

Az új kormányzó mindjárt látható a HM egyik fényképén. Állítólag jó kapcsolatokkal rendelkezik az amerikaiakkal, és gondolom a németekkel is, mivel Badakshanban német PRT működik. És (éssel nem kezdünk mondatot) nem fog abba hibába esni, amelyikbe valamelyik elődje, hogy mindent a PRT-tól várt, azt hitte onnan jön az égi manna és a biztonság is.

Egyébiránt elraboltak egy japán újságírót Kunduzból Baghlan felé menet, illetve az egyik női tartományi képviselőt merénylet érte Pul-i Khumriban. Elég gáz.

A baghlani árnyékkormányzóról a Népszabi és HM

Alig tudom palástolni lelkesedésemet, de menjünk sorjában. A baghlani árnyékormányzó elfogásáról szóló poszt kommentjeiben felmerül egy nagyon érdekes gondolat. miszerint erről úgy sem lehet megtudni sokat, meg nem is fog senki beszélni. Szívesen vitatkozok bárkivel, hogy miért is? Hogy mi értelme van ezeket (úgy értem minnden részletet) titokként kezelni. A Speigelben megjelenet egy cikk a kunduzi árnyékormányzóról róla még fényképe is van az újságírónak és egy rendes cikket is írtak róla, hogy kicsoda micsoda. Ennyit nem lehetne összehozni magyarul?

Hát Zalán Eszternek sikerült valami hasonlót. De hoyg mennyire más a katonaság és a média viszonya, azt jellemzi a két cikk. Eszter fő forrása a HM, a német cikkben az újságíró tartalmi dolgokat nem a hivatalos Bundeswehrtől vesz át, hanem vannak saját forrásai. Nem tudom sikerült-e rávilágítani a különbségre.

Szóval itt van Eszter cikke Magyarok is figyelték Mohamed mollát címmel.

Ami először is szívmelengető ebben a cikkben (bár mint írtam magával az elvvel nem értek egyet), hogy a HM milyen informatív és tartalmas válaszokat adott. Lássuk be ez meglepetés, azokhoz a korábbi esetekhez képest, amikor csak a terelés, vagy a lényegi válaszok elhallgatása(a katonák biztonsága érdekében) volt. Itt nem csak tényeket közöltek, de véleményt is megfogalmaztak, valóságos minielemzést kaptunk a HM-től. Örülök. Annak is hogy mondtak valamit, meg annak is amit mondtak (mert főleg egyetértek velük, és ez bizonyosságot ad).

Mi derül ki a cikkből?
- Mohamed molla 2009 óta van itt, azaz nem felelős a két magyar tűzszerész haláláért
- A helyi pénzek és mozgások irányításért felelt
- elkezdte megszervezni a sharia bevezetését a tálibok ellenőrzése alatt álló falvakban
- a magyarok követték a tevékenységét.

Ezek a tények. És itt jön az értékelés rész a HM-től, ami mondom örvendetes és szokatlan. De legyen még ilyen. Án is fogok nekik írni:
A HM szerint a magyar kontingens biztonsági helyzetét Mohamed molla letartóztatása érdemben nem befolyásolja. A tárca úgy számol, hogy rövid időn belül kinevezik a tálibok az új tartományi vezetőt. –A tálib vezetési rendszer alsóbb (járási, körzeti) szintjei rendkívül rugalmasak, a kieső vezetők hiányában is képesek huzamosabb ideig, önállóan tevékenykedni. A felsőbb vezetők eltávolítása elsősorban logisztikai (pénzügyi) problémákat okozhat, de csak az új parancsnok kinevezéséig. A Baghlan tartományban tevékenykedő ellenálló csoportok aktivitásában ennek megfelelően rövid távon nem várható változás – közölte lapunkkal a HM.

Az egyszerú olvasó számára az újdonság, hogy végre egy nem arctalan ellenségről, tálibokról beszélünk, akik itt meg ott megtámadták a magyar katonáűkat, hanem valami nagyon kicsi, nagyon kezdetleges forma kezd kialakulni. Van hierarchia, pénzmozgás, koordinált csoportok, párhuzamos adminisztráció, utazgatások Pakisztánba stb. Sőt van egy-egy név is.

Most jut csak eszembe, hogy amikor a két magyar tűzszerész halála után a HM vizsgálóbizottságot küldött, jelentést írt és nagy vonalakban beszámolt az eredményről (amivel nem értek egyet), akkor senkinek sem jutott eszébe megkérdezni (nekem se), hogy ugyan mit jelent az, hogy a tálibok voltak az elkövetők. Kik? Mondjanak egy nevet? Mindenki megelégedett a sematikus és semmitmondó válaszzal (sajnos én is). De nem baj, már csak nyolc év és letelik a 10-éves titkosítás. Akkor majd talán megtudjuk, hogy mi történt és hogy akkor mit tudott a PRT az ellenállókról.

A cikk végén még tőleg is van valami, de az ehhez képest lényegtelen fejlemény.
Hajrá Eszter, hajrá HM

Német COIN Kunduzban

Char Dara járásban, Kunduzban pár napja több napos akció indult a helyi ellenállók ellen. 240 afgán katona, 60 rendőr és a német PRT 300 katonája. Az hiszem, ez a felvétel is ennek a műveletnek a során készült, bár nem teljesen világos, mert a riporter egy híd átadásáról/helyreállításáról beszél, ami a táliboknak nem tetszett (amennyire szegényes némettudásom engedi). Minden esetre újszerű látvány német katonákat akció közben látni. Figyeljük a Combat Camerat, ő is ott figyel.


Az első dolgok, ami beugrott ennek a műveletnek a kapcsán, hogy fogják tudni tartani? Ott maradnak az afgán és a német erők utána? Különben mi értelme az egésznek? A nyáron a PRT és az ANA szintén indított egy műveletet Char Dara megtisztítására (Op. Adler/Op. Oqab), a tálibok leléptek, több százan állítólag, motorokkal és terepjárókkal, hogy aztán már egy nappal a művelet véget érte után visszatérjenek.

Na, hova mentek át pihenni, kivárni a csetepaték végét? Állítólag Baghlan tartományba, amely "a magyar PRT felelősségi körzete", ahol a "PRT szavatolja a biztonságot". Mindegy, lépjünk tovább.

A németek ha lassan is, de kezdenek rájönni, hogy az a fajta békés hozzáállás, amit eddig követtek, nem működik. nem arra gondolok, hogy mennyire agresszívan járőrözünk, hány tálibot ölünk, hiszen ez a McChrystal jelentés óta már mindenkinek nyilvánvaló, hogy nem megoldás. A politikai, diplomáciai részre, gondolok. Ez a britek, az amerikaiaknak természetes. ha odamegyek valahova, nem játszom el, hogy kivül álló vagyok, mert nem vagyok az. Ha változtatni akarok valamit, akkor azért megteszek mindent, szóvá teszem, interveniálok, rákérdezek stb.

Itt egy remek cikk a Spiegeltől 2009 tavaszáról. Végre leírják benne, hogy a németek egyáltalán nem elégedetettek a saját kormányzójukkal, Tálibokkal tart kapcsolatot, drogkereskedelemben érdekelt. Évek óta kormányzó, de a németek csak most tették szóvá Kabulban. A britek, amerikaiak, hollandok nem vártak volna ennyit. Más a mentalitás.

Hozzáteszem a kormányzó még mindig hatalmon van, azaz a német diplomácia és katonai vezetés érdekérvényesítő képessége még nem az igazi. De legalább végre megpróbálták.

Ebből a cikkből egyébként kiderül, hogy a kunduzi tábor védelmére a németek beszereztek (130 millió euróért) két fegyverrendszert egyenként 6 db 35mm gpu-val,, amelyek képesek a tábor felé tartó rakétákat időben lelőni. Eszerint nagyon kritikussá válhatott a rakéták száma.

Ami az ellenállókat illeti, a tartományi árnyékkormányzó Salam molla a nyár idején Kandahárba ment, akkora volt rajta a nyomás. Lehet azóta visszatért? A cikk szerint nagyon aktív volt. A helyettesével, Shamsullah mollával interjút is készítette a Spiegel, érdemes elolvasni. Shamsulla felelős egyébként Char Dara-ért.

Lehet, hogy ha egyszer hosszabb időt töltenék el Baghlanban, lehetne ott is interjút készíteni. Biztos találnék valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit, akinek megvan a helyi árnyékkormányzó száma? ha véletlenül itt megvan bárkinek, az email címemre, elküldheti :)

De vissza Kunduzba. A németek már próbálkoztak azzal, hogy kint hagytak a helyszínen egységeket hosszabb időre, persze valószínűleg nem feltétlenül azzal a céllal, hogy tálibokat rettentsék el. Itt van NYT cikkből egy rész. A company of German paratroopers in the district of Chahar Darreh, where insurgent activity is particularly pronounced, fought off a series of attacks and stayed in the area, patrolling on foot and meeting with local elders for eight days and seven nights.
The longer we were out there, the better the local population responded to us,? said Capt. Thomas K., the company?s commander. Another company relieved them for three days but then abandoned the position, where intelligence said that a bomb was waiting for the next group of German soldiers.

Szerintem az utolsó előtt mondat a kulcs, amit a táborban lakó katonák, a külső informátorokra és lehallgatásokra támaszkodó katonai erő el sem tud képzelni. Hogy egy idő után szóba állnak az emberrel, és minél tovább vagy kint, annál többet fogsz hallani.

Az idézet elsősorban arra mutat, van-e, lenne-e az egy ilyen akció mögött politikai akarat (a katonák megtudják csinálni, csak Berlinben hajlandóak-e vállalni a veszteségeket?)

A FAZ cikke rámutat egy másik problémára is, bár nekünk magyaroknak elég hihetetlen, hogy még a német katonák sem érzik magukat teljesen elégedettnek: Ahhoz, hogy a PRT bemenjen a tálibok uralt területekre, több katonára, MEDEVAC-ra (gondolom ami va, nem elég gyors), támadóhelikopterekre, The Bundeswehr does not penetrate into the heartland of the Taliban. Das unwegsame Gelände westlich von Kundus ist mit „Dingo“ und „Fuchs“, den beiden Patrouillenwagen der Truppe, nicht zu durchqueren. The rough terrain west of Kunduz has not crossed with "Dingo" and "fox", the two patrol cars the troupe to. Um in die Dörfer zu kommen, wären Operationen abgesessener Infanterie notwendig. To get into the villages, dismounted infantry operations would be necessary. In Anbetracht der Ausrüstung und der Personalschwäche der deutschen Truppen in Kundus ist das nicht möglich. In view of the equipment and personnel weakness of the German troops in Kunduz is not possible. „Wir bräuchten Transport- und Kampfhubschrauber, die uns hineinbringen, Feuerschutz geben und aus Notlagen evakuieren können“, sagt ein Feldwebel. "We need transport and attack helicopters, which can give us hineinbringen, fire protection and evacuation from emergency situations," says a sergeant. „Wir bräuchten funktionierende Fernmeldeverbindungen und mehr Soldaten, um die Orte anschließend so lange zu halten, bis afghanische Sicherheitskräfte nachrücken. "We need a functioning telecommunications links and more soldiers to keep the place then so long, moving up until Afghan security forces. Doch alles das haben wir nicht.“ But everything that we have not. "

Na jó, most már megpróbálom befejezni a posztot, mert kicsit hosszú lesz. Az amerikai csapaterősítésből nekem kimaradt, de ebben a riportban benne van, hogy az amerikai erők egy része Észak-Afganisztánba fog jönni, Mazar-ba és Kunduzba. Érdekes módon németeknek is eszükbe jutott az ami nekem, hogy ha nem történik változás Baghlanban/Kunduzban, a jelenlegi irányítás alatt (magyar/német), hogy akkor az USA majd átveszi a dolgok irányítását: Sollten die USA ihre Kräfte im Norden demnächst wie geplant verstärken ( Kunduz und Mazar-e-Sharif sollen zu den zehn Schwerpunkten im Land gehören ), könnte der Einsatz der Bundeswehr in Kunduz endgültig irrelevant werden. Should the U.S. step up its forces in the north near future as planned (Kunduz and Mazar-e-Sharif are among the top ten priorities in the country are), could be the deployment of the Bundeswehr in Kunduz finally irrelevant.

Baghlani választások - inkább kérdések

Magáról a választásokról Baghlanban kevés dolgot tudunk (biztató így kezdeni egy posztot, nem?), részletes - tartományokra lebontott eredmények talán lesznek, amikor végeznek a számlálással A PRT egy váratlanul értékes híre májusból tartalmaz néhány infot:

A tartományban 171 ezer fő regisztráltatta magát újonnan, ebből 98 ezer férfi, 63 ezer nő, 3200 fő nomád és 325 fő mozgásában korlátozott. Az afgán választási szabályzók szerint, csak az a személy vehet részt a szavazáson, aki rendelkezik érvényes szavazókártyával, ehhez a 2004-es elnökválasztáskor, valamint tavaly november 5-e óta lehet hozzájutni a regisztrációs irodákban. Pozitív eredmény, hogy a tartományban a regisztráción a nők aránya magas számot ért el. A szavazók összeírása még nem fejeződött be, kitolták a határidőt. Az előzetes tervektől eltérően nem tartották a szavazók összeírásánál a 4 ütemet, mely a tartományok éghajlata és biztonsági körülményeinek megfelelően 4 különböző időpontban zajlott volna.

A baglan tartományi sura választásra 197 fő jelezte részvételi szándékát, ebből 180 fő független (172 fő férfi és 8 nő), 17 fő politikai párt képviseletében. Sajnos kevés a női jelölt, ennek részben oka a biztonsági helyzet romlása, egyes ellenállók aktív propagandát fejtenek ki a női suratagok jelölése ellen.

A tartományban 257 választási körzeti irodát hoztak létre, amelyekhez – ahol lehetett – 5 alirodát csatoltak. Alapelv volt, hogy a szavazóknak ne kelljen nagy távolságra utazni szavazataik leadásához. Baglanban összesen 804 szavazóhelyiség fogadja majd a regisztrált szavazókat...

A szavazókörzetek biztonságának optimális kiszolgálására körzetenként 5 rendőr, azaz több mint 4000 fő rendfenntartóra lenne szükség. Ez a mennyiség sajnos nem áll rendelkezésre a rendőrhiány sújtotta tartományban...

A választásokra valamennyi jelentősebb párt aktívan készül, a tartományi székhely mellett választási irodákat állítanak fel a fontosabb, nagyobb lakossági létszámmal bíró járásokban is. a szavazók követik a pártplatformokat, nagyon nehéz megbecsülni, mely suratagok kerülnek végül is megválasztásra a rendelkezésre álló 14 tanácsi helyre...

Valószínűleg a PRT-ban még rengeteg hasznos információ bújik meg, amelynek ők semmi értelmét nem látják, mi viszont... Pártok irodákat hoztak létre? Milyen pártok? Kiket képviselnek? Ki ellenzik a női súra tagokat? stb. Az Afgán Választási Bizottság szerint egyébként 15 tanácsi hely van (ebből négy női). Pl kíváncsi lennék ha valaki megmondaná kiket (és honnan) választottak újra és kiket nem.

Visszatérve az elnökválasztásra. Emlékezve a korábbi kampánytevékenységet és az egyes jelöltek programját, választási stratégiáját a következő szempontokat kell figyelembe venni egy jó latolgatáshoz:

- Baghlan sok nemzetiségű tartomány, azaz sok felé mehettek a szavazatok
- A tartománynak új kormányzója van (tudtommal Hizb-Iszlami tag volt azaz biztos nem tádzsik szimpatizáns), korlátozott tartományi befolyással (honnan jött?)
- A tartománynak új rendőrfőnöke van, júliusban érkezett. Neki is lehetett szerepe (nem feltétlenül) a választások során. Nem tudni, honnan jött, hova valósi, milyen hadúr, párt tagja szimpatizánsa? (most látom Kabir Andarabi a neve, akkor Andarab völgyi lenne?)
- Nem tudjuk, hogy a tartományi választási bizottság elnöke kicsoda, kihez tartozik.
- Nem tudunk semmit a tartományi súráról. Egyes helyeken ennek vezetője, néhány tagja az egész tartományra kiterjedő befolyással rendelkezik, nagyobbal mint maga a tartományi kormányzó. Nem tudom, hogy a PRT vagy POLAD (mostanában CIVPOL) ismeri-e az erővonalakat a súrán belül. A tanács vagy annak vezetője is nagy befolyással lehet, különösen a választási előkészületek során.
- Ott vannak a helyi power brókerek az üzbégek, a hazarák, az andarabiak, a baghlan-i dzsadidiak, burkaiak, nahriniak stb. között. Esetükben az a kérdés, hogy az országos szinten melyik jelölttel, vagy annak támogatóival tartanak.

Ez a remek tanulmány a második fejezetben azt fejtegeti, hogy a két főesélyes jelölt Hamed Karzai és Abdullah Abdullah a kampányoláson túl leginkább a hálózatok, politikai brókerek megnyerésével igyekezett szavazókat gyűjteni (ez kétoldalú fegyver, érdemes elolvasni a 7-9 oldalt).
Baghlan szempontjából a felső politikai elit szintjén a következőket láttuk.
- Az iszmaelita közösség vezetője Szajjed Manszúr Nadíri egyértelműen Karzai mögé állt. Hogy hogyan működik a fenti tanulmány a gyakorlatban, azt megmutatja ez a video. Karzai elnök Nadírihoz látogat Baglánban 2009 augusztusában.

A Nadíri család elmúlt 100 éve egyébként itt van említve (81-82. o.), hogy viszonyultak a tálib rezsi, a kommunizmus, a Daud-rezsim, a Zahir sah és a korábbi rezsimekhez.

- Karzainak sikerült valamennyire a tádzsik közösséget is megosztani azzal, hogy Mohamed Qaszim Fahim marsallt, Ahmed Sah Maszúd utódját alelnökének jelölte újraválasztása esetén. Kire szavaznak ezek után Baghlanban (vagy máshol a tádzsikok)? Amerre tereli őket a helyi veeztőjük? Fahim pandzsíri, akikkel régen a andarabiaknak rossz volt a viszonyuk? Egy két andarabi hadúr még mindig erre arra kalézol az afgán biztonsági szervezetekben? Ha érdekük a bent maradás, és ezt Fahimról remél(het)ik, akkor völgyet Karzai felé tolják. Lehet Andarabban senki sem akarja Fahimot vissza, de az egyes hadurak közötti ellentétek miatt Karzaira és Abdullahra is mennek majd szavazatok
De mi van az Abdullah szimpatizánsaival? A jelöltnek ugyanis sikerült maga mögé állítania Mohamed Attát, Balkh kormányzóját (érdekes ott nem váltogatják a kormányzókat évente), Észak-Afganisztán legerősebb emberét, Maszúd egykori regionális helyettesét.


Milyen befolyással rendelkezik Abdullah Baghlanban (látva a fentieket)? És Atta? Vannak-e itt olyan tádzsik, andarabi, PEK-i, nahrini stb hadurak, politikusok, akik neki(k) vannak lekötelezve?Akik inkább rá hallgatnak?
Itt játszana szerepet a tartományi tanács vezetője, a tartományi rendőrfőnök, a tartományi választűsi bizottság veeztője és talán a kormányzó, mert nekik helyi szinten óriási lehet a befolyásuk az esetleges csalások, manipulálások, szavazókör bezárások, választái bizottsági kinevezések stb. terén? Tudunk róluk bármit, kihez tartóznak hova húznak a fenti egyenletben? HM? MH? KüM?

- A pastu területeken két dolog történhetett. Vagy nem mentek el az emberek szavazni, mert ott is megfenyegették őket a helyi tálibok/ellenállók, vagy elmentek és a kisebbik rossz közül/az egyetlen ismert nevet választva Hamed Karzait választották.

- Az üzbégek esete megint jellemző. Karzai elnöknek több évébe telt mire kiszorította Dosztumot minden formális pozícióból. Tavaly az üzbég hadúr elverte az egyik üzbég parlamenti képviselőt, amiért elvileg el kellett volna ítélni a független és nem működő afgán igazságszolgáltatásnak, ám még mindezek előtt Dosztum önkéntes száműzetésbe vonult Törökországba. A választások előtt egy héttel hazatért, 10000 ember ünnepelte és természetesen már szó sem volt semmiféle bírósági eljárásról. Karzai megszerezte Dosztumot (és vele az üzbégeket is) szövetségeseinek. Valóban?

- Karzai hasonló módon igyekezett eljárni a hazarák esetében is. A jelenelegi egyik alelnöke hazar apolitikus, Karim Khalili. De egy másik országosan ismert hazara politikus Mohamed Mohaqiq is vállalta a választások előtt, hogy a jelenlegi elnök oldalán kampányol. Nézem a wikipédiát és látom, hogy Mohaqiq abban a völgyben harcolt a tálibok ellen Szamangan tartományban, ahol egyszer véletlenül én is jártam.

Ismerve a magyar viszonyokat, attól tartok napok múlve is pont ennyi kérdőjel lesz bennem mint most. Mivel nem tudjuk, hogy a helyi belpolitikában eddig mit csinált pl a súra, nem tudjuk, hogy miben lesz az új súra. Mivel nem tudjuk, hogy a korányzó és rendőrfőnök kihez húzott idáig, nem tudjuk, hogy melyik államfő esetén mire számíthatnak. Ez így konklúziónak elég szar és semmitmondó. Azt valószínűsítem, hogy ha a két fő jelölt között a választási eredmény kapcsán vita lesz, és ez átterjed a helyi arcok között leszámolásra, akkor Baglán tartományban minden adottnak tűnik a politikai-biztonsági helyzet ismételt romlására (az ANA kandak parancsnokot számításba se vettem, pedig nem lesz mindegy hol és milyen erővel avatkozik be).

A bagláni kormányzó látogatása és burkai támadás

Szóval kedden Magyarországra érkezett a Mohammad Alam Barakzai kormányzó. A külügy által kiadott meghívóhoz volt egy CV csatolva, csak nem vettem észre :( Szétszedtem egy-egy mondatra és odaírom mellé a kommentemet:
- 1960-ban született Baghlan tartomány Dahana-i Ghori járásában. Pastu származású, a hagyományos elit Baglánban a 20. száza óta
- A Kabuli Egyetem mérnöki szakát végezte
- Szovjet bevonulás után mudzsahed lett, Hekmatyar Hizb-i Iszlamijához (HiG) csatlakozott. Abban semmi furcsa nincs, hogy a legtöbb bagláni és egyébként észak-afganisztáni pastu mudzsahed a Hekmatyar frakciójához csatlakozott Hekmatyar maga is kunduzi származású (Imam Shahib ha jól emlékszem), egyébként ő is mérnöknek tanult a kabuli egyetemen (lehetett akár személyes ismerettség is, ha együtt szocializálódtak Kabulban. Baghlánban Basir Baghlani, Amir Gul (jelenlegi járási kormányzó Baghlan Jadid-ban), Juma Khan Hamdard korábbi tartományi kormányzó (2005-2006 tájékán, még a magyarok előtt, bár úgy látom a Wikipedia szerint 1992 után Dosztum Jumbish-i Milli pártjához és 2001 óta is velük van, bár már főleg Dosztum nélkül. Eszerint mégis disszidens HIG tag volt).
-Miután testvérét (szintén HIG és parancsnok is) a rivális mudzsahed ellenállás vezetője" meggyilkoltatta, átállt a Nadzsibullah-kormány oldalára, és állami tisztviselő lett Kabulban. Hát igen jó a megfogalmazás és teljesen jellemző Afganisztánra a napjainkig, hogy a rivalizálás így működik. Gondolom a rivális ebben az esetben a Rabbani/Masud Jamiat-i Islami lehetett. Az iszmaeliták és az üzbégek ebben az időben is már a kormányoldalon voltak.
- A poszt-kommunista időszakban már nem volt aktív, a tálib időszakot Pakisztánban vészelte át.
- 2001 után: Miniszter-helyettesi pozíciót töltött be a belügyi-, a bányászati-, majd a víz- és energiaügyi tárcánál, és személyes viszonyt ápol Karzai elnökkel.
- 2009 januárjában nevezték ki Baghlan tartomány kormányzójának, amiben családi háttere, társadalmi tekintélye és szervezőképessége komoly szerepet játszott. Igen erről már én is írtam.

Barakzai itteni programja elég sűrű volt, és igen-igen meg volt tisztelve, ha még a köztársasági elnök is fogadta. A ma megjelent, a Külügyi Intézet gyorselemzésben írtam http://www.hiia.hu/index.php?oldal=23&kep=2&gyors=12 gyakorlatilag ez volt az egyik lényege, hogy talán ez a tenyéren hordozás nem is olyan furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy a külföld szemével nézve magyar kül- és biztonságpolitika leginkább Afganisztánban történik. Ott vagyunk Koszovóban is, de az ottani tevékenységünk sokkal kevesebb az önállóság és így a felelősség. Ott nincs külön fejlesztési tevékenységünk és nem költünk el ennyi pénzt önállóan. Jelen pillanatban a helytállás is sokkal fontosabb Baglánban mint Koszovóban.

Vissza a programhoz és a sajtótájékoztatóhoz. A Küm ígért nekem egy fotót is a két miniszterről és a kormányzóról. Talán holnap elküldik. A PRT KB sajtótájékoztatóján mindhárman nyilatkoztak, hogy miket, azt összefoglalja az MTI anyaga.

- Szekeres elmondta: 310 katona van kint jelenleg, és

- május-novemberig extra negyven katona megy a választásokra.

- Barazkzai elmondta, hogy a választási előkészületek rendben lezajlottak

- heti egyeztetés a PRT-vel

- afgánok várják, és szeretnének voksolni.

- Az MTI kérdésére a kormányzó megerősítette, hogy hétfőn - az északi tartományokban szokatlan módon - tálibok támadtak meg egy tartományi hivatali épületet a bagláni Borka településen. A támadásban a hivatal egyik munkatársa életét vesztette. Hozzátette: az eset ellenére nem számít arra, hogy a támadások gyakoribbá válnak

- Balázs Péter elmondta: a gazdasági válság és a költségvetési megszorítások "csekély mértékben" érintik az Afganisztánnak nyújtott magyar fejlesztési támogatást is Körülbelül öt százalékkal kell csökkentenünk ezt a keretet.

- A meglevő pénzt még hatékonyabban igyekszenek elkölteni.

- Az MTI úgy értesült: a fejlesztési támogatás mintegy 460 millió forintra csökken. Ugyanakkor - a korábbiakhoz hasonlóan - ez az összeg uniós forrásokkal is kiegészül, ráadásul egyebek mellett a görög és a japán állam is hozzájárul ennek a keretnek a növeléséhez

Még egy dolgot írtam fel, az OMLT a napokban kezdi meg letelepülését Baglán tartományba. A második OMLT (ami eredetileg az első volt, és délre ment volna) semmi hír és sem mertem megkérdezni Szekeres minisztert. Hiába az újságíróskodáshoz arc kell, én meg kutató vagyok. De majd legközelebb.

Ennyi történt hivatalosan a második PRT kormánybizottság ülésén, a többi dolog a zárt ajtók mögött marad.

A hétfői Burkában (Borkában) történt támadást még nem foglaltam össze. Tehát hétfő hajnalban táliboknak mondott csoport (létszám nincs) megtámadta a járási központot, ott is a járási kormányzó épületét. A két órás tűzpárbajban, kb hajnali egytől, meghalt egy rendőr, megsebesült egy rendőr és az első hírek szerint 7 rendőrt foglyul ejtettek.

A tartományi rendőrfőparancsnok erősítést küldött, hajtóvadászat indult (a cikk szerint) és végül kiszabadították társaikat. Kb ugyanezt mondta el Barakzai kormányzó is egyébként.

Megnéztem a kis táblázatomat, abban az állt, hogy magában a járásban mindenféle rendőrt összeszámolva kb 50-55 fő a létszám a kb 60000 emberre. A közrendőr ebből 44 fő ha jól emlékszem, ebből vette fel 9-10 a harcot a tálibokkal.

Egy ismerősöm kérdezte, hogy a magyarok hol voltak, ami nekem non-szensz, de részéről laikusként teljesen rendben van. Csodálom, hogy az MTI nem tette fel.

Én azt mondtam neki, hogy az első akadály, a távolság lehetett. Ha akart volna sem tudott volna a PRT beavatkozni, mert mire odaértek volna, már véget ért minden. állítólag 3-4 órányira van Burka Puli-Humritól.

A másik, hogy nem tudom ez benne van-e feladatai között a PRT-nak. Tudom elég hülyén nézne ki, ha nem segíthetné ki a rendőröket, de lehet van valami rendelkezés, hogy csak önvédelem és ISAF utasítás alapján mehetnek akcióba.

A harmadik, hogy lehet a nemzeti megkötések között van, hogy éjszaka nem lehet elhagyni a tábort (még az ISAF utasítására sem), ez teljesen reális lenne. Csak gondoljunk arra éjszaka nekivágnak a vidéknek éjjellátók, meg felderítés nélkül.

Négy, gyanítom, hogy nincs is olyan sok felszabadítható katona a fegyveres akcióra. A múltkor mondta valaki, hogy az átlag 220 katonából kb. 70% aki nem is hagyja el a tábort. (ami a más eseteket figyelembe véve teljesen reális). A mission teamek force protection egysége (juj de szép mondat), szakasza, milye? ugye véd valakit, nem offenzív. A másik a gyors-reagálású erő (QRF), akik egyébként is táborban vannak és arra várnak, hogy ha MT bajba kerül kimenjenek és megmentsék őket.

Summa summárum: nem lett volna mivel, nem értek volna oda, talán nem is tehették volna meg és azt hiszen nem is ez a feladata a PRT-nek.

Lezárásként, a tovább boncolgatni való része ennek az akciónak, hogy akkor ezek most tényleg tálibok voltak-e. Az igen mellett szól, a szervezet szóvivője elismerte és bejelentette az akciót. Ellene szól, hogy Baghlánban és általában északon nem ilyen jellegű a Tálibán, hanem főleg IED-kal és öngyilkos merénylőkkel operál.

- Ha tálibok most itt vannak, akkor hol voltak idáig?

- Most kezdődik valami?

- Vagy ez valami kifizetett akció volt, ahol néhány rossz arc pénzt kapott a T-től? Akció végrehajtva, Délen bevállalják, Északon nagy para. Mondjuk ez megmagyarázná, hogy a hét rendőr olyan gyorsan kiszabadult. Az is lehet, hogy ismerték egymást a támadók és a rendőrök.