A hétvégi Népszabadságban több cikk is foglalkozik a grúz konfliktussal és valamelyikben felmerül a dél-oszét és a koszovói helyzet párhuzama. Gyorsan megnéztem a Külügyi Intézet hírlevelét is nehogy kiderüljön, amiről itt gondolkodok ott már kifejették. De sajnos abban az írásban is érintőleges a két válság közötti párhuzam abban az értelemben, hogy a területek milyen jövőre számíthatnak.
Mire gondolok? Koszovó és Dél-Oszétia is kinyilvánítja függetlenségét és nemzetközi felügyelettel vagy anélkül, de a de jure legitim hatalmi központtól (Tbiliszi, Belgrád) függetlenül tevékenykedik. Mindkét területi egységben a többségtől eltérő etnikailag eltérő népcsoportok (nemzetek?) élnek és két többség-kisebbség között történelmi ellentétek vannak.
Az egyik országot megakadályozta volna a nemzetközi közösség (mínusz Oroszország), hogy helyreállítsa szuverenitását a területe fölött, a másikat meg támogatná (mínusz Oroszország).
Nem tudom a valóságban mi lesz, de azok után, hogy az USA milyen erőszakosan lobbizott és tevékenykedett Koszovó függetlenségéért, kicsit öngólnak érzem ezt így utólag, mert innentől kezdve valaki megindokolhatná nekem, hogy mi szól az ellen, hogy elfogadja a független Dél-Oszétia létrejöttét. Nem követem, hogy a dél-oszétok mit akarnak, Oroszországhoz csatlakozni, vagy függetlenséget, mindenesetre szerintem nevetséges lenne a koszovói eset után a USA elvitatná tőlük ezt a jogot és amellett érvelne, hogy az egyetlen jó megoldás ha Grúzia visszakapja a területet akármekkora autonómiát biztosítva annak.
Majd keresek egy nemzetközi jogászt aki felvilágosít
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grúzia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grúzia. Összes bejegyzés megjelenítése
szombat, augusztus 16, 2008
csütörtök, augusztus 14, 2008
Kritikus gondolatok a grúz konfliktus középtávú hatásairól
Update: Egy újabb olvasótól kapott javaslat alapján, alulra még feltettem egy linket és egy térképet.
Amire tegnap nem tettem kísérletet Grúzia és Dl-Oszétia kapcsám, Eaven nevű olvasóm megtette. Néhány eredeti és non-konform gondolat a grúz konfliktus középtávú hatásairól. Kicsit meghúztam őket, a teljes gondolatmenet az előző poszt kommentjében.
Grúzia
1; A vereség rákényszeríti a lakosságot és a politikát a szakadár területek elvesztésének elfogadására. Kénytelenek szembenézni vele, hogy a visszaszerzésük nem reális. Vagyis Grúzia határai végül rendezésre kerülnek. Ez pedig előfeltétele a Nato és Eu csatlakozásnak. Ami viszont az egyetlen garanciája a békének.
2; Ezzel a háborúval végképp elvesztette támogatását minden oroszbarát erő ezzel lehetetlenné téve a visszarendeződést még ha névleg vagy tettekben is orosz barát politikát folytató utódja lesz a jelenlegi kormánynak.
Eu
1; Az USA világhatalmi státusa töretlen de a helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok közel jár a határaihoz, bár szerintem még nem érte el. Oroszország eddig sem tartozott a megbízható partnerek közé de ezzel végképp megmutatta, hogy sem barátként sem érdemes rá hagyatkozni - a Dél-Oszét főváros orosz győzelem ide vagy oda romhalmazzá vált - sem kiszámítani nem lehet. Az Eu nem tett ugyan sokat de az nyilvánvaló, hogy mástól úgy ahogy őszinte segítséget nem lehet mástól remélni. Ez nem hangzik soknak pedig nagyon jelentős.
2; A lengyel-balti összhangzás jól mutatja, hogy lassan de formálódik a közös felépés
Oroszországgal szemben, ami ellenpontozza az orosz divide et impera eddig sikeres hatását és háttérbe szorítja a német álláspontot.
3; A köztudomású energiafüggőség elleni cselekvést ösztönzi a most már bizonyítottan parttalan jó viszonyra törekvés helyett.
Összefoglalva a helyzet kényszerítő erejénél fogva nő az Eu összefogás Oroszországgal
kapcsolatban - én nem mondanám, hogy orosz-ellenesség inkább a közös fellépés hatásosságának felismerése - másrészt pusztán azért mert a többi fél nem jön szóba felértékelődik az Eu szerepe a világpolitikában.
Meglepő térkép a grúz és orosz csapatok elhelyezkedéséről augusztus 11. állapot szerint (benne a grúz enklávékkal Csinvali mögött). Ezen a blogon van korábbi térkép is és frissebb is, de más jellegű.
Itt pedig egy forum, ahol dél-oszétiái és grúz harcokról van szó, de egész érdekes, részletes infomációkkal. Pl. ilyenekkel: Russian peacekeepers has called for the air support 7 times, 4 times Mi-24 we flying out just to push Georgian Su-25 out. From soviet side it's MiG-29 as recon all the time in the air, and Mi-24 with KMGU and FAB-100, on the ready Mi-24 with AAMs and Igla's. On the ground it's Ossetinian Igla's and Russian Tunguskas.
Losses. From the beginning artillery strikes were corrected by the israeli UCAV's. They were taken down (looks like by jamming hardware - loosing link with base UCAV goes down). Near Tskhinvali Ossetenian army has taken down Georgean Su-25 with Igla. Later Georgean has lost three Iroquois UH-1 helis with rifles and maybe Russian BMP 30 mm gun. Later Russian Mi-24 pilot saw on the ground crashed two Georgean Su-25, one old MiG (maybe MiG-21) and Mi-24 squad took down another UH-1.
Amire tegnap nem tettem kísérletet Grúzia és Dl-Oszétia kapcsám, Eaven nevű olvasóm megtette. Néhány eredeti és non-konform gondolat a grúz konfliktus középtávú hatásairól. Kicsit meghúztam őket, a teljes gondolatmenet az előző poszt kommentjében.
Grúzia
1; A vereség rákényszeríti a lakosságot és a politikát a szakadár területek elvesztésének elfogadására. Kénytelenek szembenézni vele, hogy a visszaszerzésük nem reális. Vagyis Grúzia határai végül rendezésre kerülnek. Ez pedig előfeltétele a Nato és Eu csatlakozásnak. Ami viszont az egyetlen garanciája a békének.
2; Ezzel a háborúval végképp elvesztette támogatását minden oroszbarát erő ezzel lehetetlenné téve a visszarendeződést még ha névleg vagy tettekben is orosz barát politikát folytató utódja lesz a jelenlegi kormánynak.
Eu
1; Az USA világhatalmi státusa töretlen de a helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok közel jár a határaihoz, bár szerintem még nem érte el. Oroszország eddig sem tartozott a megbízható partnerek közé de ezzel végképp megmutatta, hogy sem barátként sem érdemes rá hagyatkozni - a Dél-Oszét főváros orosz győzelem ide vagy oda romhalmazzá vált - sem kiszámítani nem lehet. Az Eu nem tett ugyan sokat de az nyilvánvaló, hogy mástól úgy ahogy őszinte segítséget nem lehet mástól remélni. Ez nem hangzik soknak pedig nagyon jelentős.
2; A lengyel-balti összhangzás jól mutatja, hogy lassan de formálódik a közös felépés
Oroszországgal szemben, ami ellenpontozza az orosz divide et impera eddig sikeres hatását és háttérbe szorítja a német álláspontot.
3; A köztudomású energiafüggőség elleni cselekvést ösztönzi a most már bizonyítottan parttalan jó viszonyra törekvés helyett.
Összefoglalva a helyzet kényszerítő erejénél fogva nő az Eu összefogás Oroszországgal
kapcsolatban - én nem mondanám, hogy orosz-ellenesség inkább a közös fellépés hatásosságának felismerése - másrészt pusztán azért mert a többi fél nem jön szóba felértékelődik az Eu szerepe a világpolitikában.
Meglepő térkép a grúz és orosz csapatok elhelyezkedéséről augusztus 11. állapot szerint (benne a grúz enklávékkal Csinvali mögött). Ezen a blogon van korábbi térkép is és frissebb is, de más jellegű.
Itt pedig egy forum, ahol dél-oszétiái és grúz harcokról van szó, de egész érdekes, részletes infomációkkal. Pl. ilyenekkel: Russian peacekeepers has called for the air support 7 times, 4 times Mi-24 we flying out just to push Georgian Su-25 out. From soviet side it's MiG-29 as recon all the time in the air, and Mi-24 with KMGU and FAB-100, on the ready Mi-24 with AAMs and Igla's. On the ground it's Ossetinian Igla's and Russian Tunguskas.Losses. From the beginning artillery strikes were corrected by the israeli UCAV's. They were taken down (looks like by jamming hardware - loosing link with base UCAV goes down). Near Tskhinvali Ossetenian army has taken down Georgean Su-25 with Igla. Later Georgean has lost three Iroquois UH-1 helis with rifles and maybe Russian BMP 30 mm gun. Later Russian Mi-24 pilot saw on the ground crashed two Georgean Su-25, one old MiG (maybe MiG-21) and Mi-24 squad took down another UH-1.
szerda, augusztus 13, 2008
Grúzia
Itt az ideje, hogy valamit én is hozzátegyek a grúz-orosz viszonyhoz. Semmi eredetit ígérem :)
A legszellemesebb amit idáig láttam Grúziával kapcsolatban az az Abu Muqawama nem túl tartalmas, de eredeti című posztja: A Ray Charles előadásában híressé vált Georgia on my mind.
Nem tudom kiment-e az intézetem értesítése a weboldalunk frissüléséről (elvileg nem), de megjelent az intézet saját értékelése a grúz-orosz konfliktusról. Még hozzá négy szerzőtől. Rácz Andris tollából a katonai dimenzió, Hoffmann Tamás a nemzetközi jogi oldalát, Romsics Gergő az amerikai oldalt és Deák András meg gondolom a orosz-grúz politikai oldalt mutatja be.
Aki nem akar ilyen sokat olvasni (16 oldal), annak ajánlhatom a mindig jól értesült Stratfort The Russo-Georgian War and the Balance of Power címmel. Meglepődve olvastam az általános USA segélyek mellett, hogy: It maintained about 130 military advisers in Georgia, along with civilian advisers, contractors involved in all aspects of the Georgian government and people doing business in Georgia. It is inconceivable that the Americans were unaware of Georgia’s mobilization and intentions. It is also inconceivable that the Americans were unaware that the Russians had deployed substantial forces on the South Ossetian frontier. U.S. technical intelligence, from satellite imagery and signals intelligence to unmanned aerial vehicles, could not miss the fact that thousands of Russian troops were moving to forward positions.
A cikk értelemszerűen az USA-grúz kapcsolatok más szintjét mutatja be, mint Gergő.
Az opendemocracy-n mindig érdekes dolgok vannak. Itt egy cikk egy grúz szakembertől. Talán kicsit elfogult, de abban új nekem, hogy egyrészt szerinte a dél-oszét enklávéban voltak grúz enklávék (enklávé az enklávéban?), amelyek folyamatosa lőtt korábban az orosz fél. Az is új volt nekem, hogy Lavrov állítólag kijelentette az akciók megkezdése után, Rice-nak, hogy Szaakasvilinek mennie kell ezek után.
Ja és amiért ez az egész jött. Hallgatom az Estét. Göncz Kinga telefonon nyilatkozik a nagyszabású, de sikertelen (ha jól értettem) EU-s közös fellépésről, majd utána Valki László egykori főnököm magyarázta személyesen a fejleményeket. Egy dolog megütötte a fülemet: a lehetőség felmerülése, hogy EUs békefenntartó misszió küldése, benne magyar katonákkal. Persze Valki erre elmondta, hogy ez csak ENSZ BT felhatalmazással indulhatna, a BT-ben meg benne vannak az oroszok is, de akkori is meglendítette a fantáziámat.
Kicsit elfogult vagyok a nemzetközi jogászokkal, végül is néhányuk között dolgoztam négy évet. Úgy szeretem, bár sose sikerült őket megtanulnom, amikor olyan elegánsan hivaktoznak negyven évvel ezelőtti egyezményekre, joghatóságra, klauzulákra - a kedvencem a statútum - és ahogy ezeket ütköztetik, összekapcsolják, és nem tudom mit csinálnak, egyszerűen bámulatosnak tartom és megszerettem ezeket a magyarázatokat, beszélgetéseket, amiket nagyrészt azért nem értek.
A legszellemesebb amit idáig láttam Grúziával kapcsolatban az az Abu Muqawama nem túl tartalmas, de eredeti című posztja: A Ray Charles előadásában híressé vált Georgia on my mind.
Nem tudom kiment-e az intézetem értesítése a weboldalunk frissüléséről (elvileg nem), de megjelent az intézet saját értékelése a grúz-orosz konfliktusról. Még hozzá négy szerzőtől. Rácz Andris tollából a katonai dimenzió, Hoffmann Tamás a nemzetközi jogi oldalát, Romsics Gergő az amerikai oldalt és Deák András meg gondolom a orosz-grúz politikai oldalt mutatja be.
Aki nem akar ilyen sokat olvasni (16 oldal), annak ajánlhatom a mindig jól értesült Stratfort The Russo-Georgian War and the Balance of Power címmel. Meglepődve olvastam az általános USA segélyek mellett, hogy: It maintained about 130 military advisers in Georgia, along with civilian advisers, contractors involved in all aspects of the Georgian government and people doing business in Georgia. It is inconceivable that the Americans were unaware of Georgia’s mobilization and intentions. It is also inconceivable that the Americans were unaware that the Russians had deployed substantial forces on the South Ossetian frontier. U.S. technical intelligence, from satellite imagery and signals intelligence to unmanned aerial vehicles, could not miss the fact that thousands of Russian troops were moving to forward positions.
A cikk értelemszerűen az USA-grúz kapcsolatok más szintjét mutatja be, mint Gergő.
Az opendemocracy-n mindig érdekes dolgok vannak. Itt egy cikk egy grúz szakembertől. Talán kicsit elfogult, de abban új nekem, hogy egyrészt szerinte a dél-oszét enklávéban voltak grúz enklávék (enklávé az enklávéban?), amelyek folyamatosa lőtt korábban az orosz fél. Az is új volt nekem, hogy Lavrov állítólag kijelentette az akciók megkezdése után, Rice-nak, hogy Szaakasvilinek mennie kell ezek után.
Ja és amiért ez az egész jött. Hallgatom az Estét. Göncz Kinga telefonon nyilatkozik a nagyszabású, de sikertelen (ha jól értettem) EU-s közös fellépésről, majd utána Valki László egykori főnököm magyarázta személyesen a fejleményeket. Egy dolog megütötte a fülemet: a lehetőség felmerülése, hogy EUs békefenntartó misszió küldése, benne magyar katonákkal. Persze Valki erre elmondta, hogy ez csak ENSZ BT felhatalmazással indulhatna, a BT-ben meg benne vannak az oroszok is, de akkori is meglendítette a fantáziámat.
Kicsit elfogult vagyok a nemzetközi jogászokkal, végül is néhányuk között dolgoztam négy évet. Úgy szeretem, bár sose sikerült őket megtanulnom, amikor olyan elegánsan hivaktoznak negyven évvel ezelőtti egyezményekre, joghatóságra, klauzulákra - a kedvencem a statútum - és ahogy ezeket ütköztetik, összekapcsolják, és nem tudom mit csinálnak, egyszerűen bámulatosnak tartom és megszerettem ezeket a magyarázatokat, beszélgetéseket, amiket nagyrészt azért nem értek.
szombat, október 27, 2007
Amikről lemaradtunk
Marton Péter talált egy hírt a HM honlapján, ami valóban kicsit mást tartalmaz, mint a tegnap olvasottak. Ebben nincs szó OMLT-ről, és a különleges műveleti szakasz 3 hónapos váltásonként 12-14 főt tesz ki. A hír másban is eltér (cseh, szlovák, grúz felajánlás mértéke) s eszerint így nézünk ki:
Franciaország 50 katonát OMLT-be
Németország megtriplázza kiképzőit (200 főre emelkedik számuk), valszeg ők is OMLT-t csinálnak Uruzgánban,
Grúzia küld 200 katonát (a tegnapi 160 helyett), nekik még nincsenek Afganisztánban katonáik.
Csehország és Szlovákia 200 és 50 főt ajánlottak fel (tegnap együtt 160 főt )
Albánia és Horvátország ismeretlen számút (tegnap sem tudtuk.)
Péter talált egy holland forrás is ami még jobban összezavarja a dolgokat:
A holland Volkskrant tegnap 50 magyar katonáról beszélt, mint akik kifejezetten Uruzganba mennek (mondjuk akkor még a franciákkal kapcsolatban is 80-100-ról volt szó, szóval érdekes egy történet).
Péter egyébként saját blogján külön is foglalkozott a magyar bejelentésekkel, leginkább a fenti ellentmondással. Most éppen a legújabb holland offenzíváról ír Uruzgánban, illetve korábban volt olyan kedves, hogy nem csak elolvasta a Honvédségi Szemlébe írt tanulmányomat, de a gondolatait is leírta ennek kapcsán.
A HM honlapján volt még egy hír. Részlet nem derül ki belőle persze semmi, csak a dátum, a helyszín és a hogy 12 ország 47 képviselője vett részt. Ha jól olvasok a sorok között, a ülést a északi régióban szolgáló nemzeteknek szervezték, ők osztották meg tapasztalataikat, stb. A Második nap a Baglánban résztvevők tették ugyanezt. Szívesen meghallgattam volna, különösen az előző napit.
Végül a hétvégi Magyar Nemzet mellékletben van egy hosszú cikk Afganisztántról és Baglánról. A cikk alapvetően útleírás jellegű, de a szerző nagyon jól informált, mert nem csak PEK-ben járt, hanem a magyar táborban is részt vett egy NGO security eligazításon. Van benne néhány dolog ami szerintem másként van, meg amivel vitatkoznék, de mivel a cikk csak egy hét múlva lesz fent a neten, majd akkor megyek bele.
Franciaország 50 katonát OMLT-be
Németország megtriplázza kiképzőit (200 főre emelkedik számuk), valszeg ők is OMLT-t csinálnak Uruzgánban,
Grúzia küld 200 katonát (a tegnapi 160 helyett), nekik még nincsenek Afganisztánban katonáik.
Csehország és Szlovákia 200 és 50 főt ajánlottak fel (tegnap együtt 160 főt )
Albánia és Horvátország ismeretlen számút (tegnap sem tudtuk.)
Péter talált egy holland forrás is ami még jobban összezavarja a dolgokat:
A holland Volkskrant tegnap 50 magyar katonáról beszélt, mint akik kifejezetten Uruzganba mennek (mondjuk akkor még a franciákkal kapcsolatban is 80-100-ról volt szó, szóval érdekes egy történet).
Péter egyébként saját blogján külön is foglalkozott a magyar bejelentésekkel, leginkább a fenti ellentmondással. Most éppen a legújabb holland offenzíváról ír Uruzgánban, illetve korábban volt olyan kedves, hogy nem csak elolvasta a Honvédségi Szemlébe írt tanulmányomat, de a gondolatait is leírta ennek kapcsán.
A HM honlapján volt még egy hír. Részlet nem derül ki belőle persze semmi, csak a dátum, a helyszín és a hogy 12 ország 47 képviselője vett részt. Ha jól olvasok a sorok között, a ülést a északi régióban szolgáló nemzeteknek szervezték, ők osztották meg tapasztalataikat, stb. A Második nap a Baglánban résztvevők tették ugyanezt. Szívesen meghallgattam volna, különösen az előző napit.
Végül a hétvégi Magyar Nemzet mellékletben van egy hosszú cikk Afganisztántról és Baglánról. A cikk alapvetően útleírás jellegű, de a szerző nagyon jól informált, mert nem csak PEK-ben járt, hanem a magyar táborban is részt vett egy NGO security eligazításon. Van benne néhány dolog ami szerintem másként van, meg amivel vitatkoznék, de mivel a cikk csak egy hét múlva lesz fent a neten, majd akkor megyek bele.
péntek, október 26, 2007
Noordwijki informális NATO találkozó eredményei
A magyar lapok legtöbbje az MTI sovány hírét vette át (ha jól állapítottam meg), egyedül talán a Népszabadság volt, amely kellő mélységben foglalkozott a témával. A találkozó hátteréhez hozzátartozik, hogy az USA és a Dél-Afganisztánban állomásozó többi ország egyre frusztáltabb és idegesebb, hogy a bajban egyedül maradnak, és NATO szolidaritás sehol sincs, amikor igazán szükség lenne rá. A reakció Kanada és Hollandia esetében az volt, hogy befenyegettek mindenkit, hogy bizony nem fogják meghosszabítani a mandátumukat 2009-től (vagy 08-tól?), mert Afganisztánnal nem lehet választást nyerni ott sem.
A leghangosabban az amerikaiak bíráltak, Gates hadügyér felvetette, hogy ha nincs segítség a többi NATO országtól, akkor ők csökkentik/kivonják Koszovóból csapataikat (1600 ember), és átküldik őket Afganisztánba. A NATO főtitkár felvetette, hogy rotálják az egyes országok csapataikat délen. De tényleg csak felvetette, hogy ezzel is vitát, párbeszédet generáljon. Magyar részről az utolsó pillanatig függőben hagyták a dolgot, a HM még a kiutazás előtt sem volt hajlandó megerősíteni, sem cáfolni a hírt.
Milyen eredményeket hozott a találkozó. Így távolról úgy tűnik, hogy most a hollanadok támogatására ment rá minden. 9 ország ajánlott valamit és mindenki Uruzgán tartományba küld embereket. A France and Germany offer trainers for Afghan army c. cikk szerint az
Franciaország 50 katonát OMLT-be
Németország megtriplázza kiképzőit (200 főre emelkedik számuk), valszeg ők is OMLT-t csinálnak Uruzgánban,
Grúzia küld 160 katonát, nekik még nincsenek Afganisztánban katonáik.
Csehország és Szlovákia együtt 160 főt ajánlottak fel
Albánia és Horvátország ismeretlen számút.
Hogy mi az OMLT, arról itt és itt írtam.
Az cikk nem említi Magyarországot, ami több mint sajnálatos főleg azután, hogy mi nemcsak műveleti egységet, hanem a kabuli reptérre is küldünk 50 katonát. Mondtam ma a Népszabi volt a legjobb, legrészletesebb. Századnyi magyar elit egység megy Afganisztánba írják.
A szolnoki Bercsényi László különleges műveleti zászlóalj egyik százada negyedéves váltásokkal egy évet tölt Afganisztánban... A magyar felajánlást, a bercsényisek mandátumát mind az öt parlamenti párt jóváhagyta...
Itthon már bejelentették (szept 11. konferencia, Parlament) most kint is, hogy egy évvel tovább visszük a PRT Baglánban:
Szekeres Imre Noordwijkben megerősítette a Washingtonban tett felajánlásokat, a Bercsényi-század mellett a Baghlan tartományi újjáépítő csapat mandátumának egy évvel való meghosszabbítását, valamint a kabuli repülőtér légiirányító-csoportjában (kiküldött szakemberekkel) a vezető nemzet szerepének felvállalását.
És lesz egy negyedik elem is, egy saját OMLT Uruzgánban, azaz is mi is hozzátettünk valamit a "holland csomaghoz":
Afganisztáni jelenlétünk még egy elemmel bővül, az összecsapásokról szóló hírekben gyakran szereplő délen, a hollandok katonai műveleti területéhez tartozó Uruzgan tartományba húsz magyar katonai összekötő-tanácsadó (OMLT) utazik, hogy az ott tevékenykedő, ezrednyi-zászlóaljnyi afgán ezrednek segédkezzen. A misszióval mind az öt magyar párt egyetért. Az időpontot, a NATO, a hollandok szándékával egyetértésben előrébb hozták, de a katonák kiutazása csak akkor kezdődik, ha a magyar csoport felkészülésének, felszerelésének, az utánpótlásnak a biztosítása (nagyrészt holland feladat) megtörténik.
Lássuk akkor miből is fog állni egy év múlva a magyar katonai jelenlét:
Kb 200 katona Baglánban, mint a PRT fő ereje
kb 50 fő kabuli reptér, mint a nemzetközi légiirányító csapat fő ereje
kb 20 fő OMLT Uruzgánban (számukat egész jól belőttem, csak a helyszínt nem)
kb 50 fő különleges műveleti szakasz Dél-Afganisztánban. (információim szerint ez az egység az amerikaiakkal fog dolgozni ISAF keretek között, azaz vagy Zabul tartományban lesznek vagy a négy déli tartomány valamelyikében különleges feladatokat hajtanak végre. Az kiküldendő egység létszámáról nincsenek pontos adatok, de zászlóalj feltöltöttségéből ítélve nem hiszem, hogy 50 főnél több lesz)
Az OMLT és a Bercsényi szakasz olyan területen fog működni,ahol szinte biztosan harcba fog kerülni a tálibokkal. Remélem felkészült rá a kormányzati kommunikáció.
A Népszabadságos cikkre még annyiban visszatérnék, hogy a miniszter elég optimista a magyar részvétel NATO megítélését illetően. Biztos neki minden külföldi megdicséri a hozzáállásunkat, és ebből vonja le a következtetést. A BBC-n van egy kimutatás, hogy ki mit vállal Afgaisztánban. Értelemszerúen és a szomszédokkal hasonlítottam össze a jelenlegi (Noordwijk előtt) állapotokat.
Lengyelek: 993 katona, szabad felhasználású Kelet-Afganisztánban,
Horvátország: 199 katona, 1 OMLT Mazarban, 1 tiszt nálunk, a többi nem tudom hol van, nem NATO tag
Románia: 556, Zabulban, harcolnak az amerikaiak oldalán
Csehország: 233 katona, ebből egy különleges műveleti egység harcol délen, Kandahárban asszem, és a többi Logar tartományban, ami már a problémás Kelet-Afganisztánnak számít
Albánia: 138 katona, hol lehetnek?
Szlovákia: 70 katona, és ők hol vannak?
Bulgaria: 401 katona
Ezeket a számokat összefoglalva az én érzésem az, hogy a magyar részvétel jelentős, arányos, de nem kiemelkedő. Hasonló kaliberű, múltú országok (kivétel csak Szlovákia), ugyan nem vezetnek PRT-t (ez mindenképpen a mi javunkra szól), de már küldtek katonákat délre vagy keletre (mi idáig nem), ahol most a legnagyobb szükség van emberre, vagy már volt OMLT-jük.
Azzal, hogy most lesz délen OMLT-nk, nemzeti megkötés nélküli szakaszunk, kabuli reptér irányító vezető nemzet leszünk, szóval mindezek együtt a PRT mellett úgy érzem ismét fognak egy kis előnyt és politikai tőkét adni.
A noordwijki találkozó a holland számára szerintem előnyös volt, nem hiába fenyegették a NATO-t. A jelenleg kint levő 1500-1700 holland és 900 ausztrál katona mellé még érkezik (ha jól számolok) még
kb 210 főnyi OMLT (50francia+20magyar+140német szerintem ez 9 OMLT egységet jelent, de biztos tévedek)
kb 320+ismeretlen számú egyéb katona
Ez a kinn levő kb. 2500 katonának az egyötöde, ami szerintem jelentős. Nem tudni (de valószínűsítem), hogy az új erők érkezését a hollandok arra használják majd fel, hogy bejelentsék, hogy csökkentik a kint levő erőik számát. Ez jó fog jönni a parlamenti döntés előtt.
A leghangosabban az amerikaiak bíráltak, Gates hadügyér felvetette, hogy ha nincs segítség a többi NATO országtól, akkor ők csökkentik/kivonják Koszovóból csapataikat (1600 ember), és átküldik őket Afganisztánba. A NATO főtitkár felvetette, hogy rotálják az egyes országok csapataikat délen. De tényleg csak felvetette, hogy ezzel is vitát, párbeszédet generáljon. Magyar részről az utolsó pillanatig függőben hagyták a dolgot, a HM még a kiutazás előtt sem volt hajlandó megerősíteni, sem cáfolni a hírt.
Milyen eredményeket hozott a találkozó. Így távolról úgy tűnik, hogy most a hollanadok támogatására ment rá minden. 9 ország ajánlott valamit és mindenki Uruzgán tartományba küld embereket. A France and Germany offer trainers for Afghan army c. cikk szerint az
Franciaország 50 katonát OMLT-be
Németország megtriplázza kiképzőit (200 főre emelkedik számuk), valszeg ők is OMLT-t csinálnak Uruzgánban,
Grúzia küld 160 katonát, nekik még nincsenek Afganisztánban katonáik.
Csehország és Szlovákia együtt 160 főt ajánlottak fel
Albánia és Horvátország ismeretlen számút.
Hogy mi az OMLT, arról itt és itt írtam.
Az cikk nem említi Magyarországot, ami több mint sajnálatos főleg azután, hogy mi nemcsak műveleti egységet, hanem a kabuli reptérre is küldünk 50 katonát. Mondtam ma a Népszabi volt a legjobb, legrészletesebb. Századnyi magyar elit egység megy Afganisztánba írják.
A szolnoki Bercsényi László különleges műveleti zászlóalj egyik százada negyedéves váltásokkal egy évet tölt Afganisztánban... A magyar felajánlást, a bercsényisek mandátumát mind az öt parlamenti párt jóváhagyta...
Itthon már bejelentették (szept 11. konferencia, Parlament) most kint is, hogy egy évvel tovább visszük a PRT Baglánban:
Szekeres Imre Noordwijkben megerősítette a Washingtonban tett felajánlásokat, a Bercsényi-század mellett a Baghlan tartományi újjáépítő csapat mandátumának egy évvel való meghosszabbítását, valamint a kabuli repülőtér légiirányító-csoportjában (kiküldött szakemberekkel) a vezető nemzet szerepének felvállalását.
És lesz egy negyedik elem is, egy saját OMLT Uruzgánban, azaz is mi is hozzátettünk valamit a "holland csomaghoz":
Afganisztáni jelenlétünk még egy elemmel bővül, az összecsapásokról szóló hírekben gyakran szereplő délen, a hollandok katonai műveleti területéhez tartozó Uruzgan tartományba húsz magyar katonai összekötő-tanácsadó (OMLT) utazik, hogy az ott tevékenykedő, ezrednyi-zászlóaljnyi afgán ezrednek segédkezzen. A misszióval mind az öt magyar párt egyetért. Az időpontot, a NATO, a hollandok szándékával egyetértésben előrébb hozták, de a katonák kiutazása csak akkor kezdődik, ha a magyar csoport felkészülésének, felszerelésének, az utánpótlásnak a biztosítása (nagyrészt holland feladat) megtörténik.
Lássuk akkor miből is fog állni egy év múlva a magyar katonai jelenlét:
Kb 200 katona Baglánban, mint a PRT fő ereje
kb 50 fő kabuli reptér, mint a nemzetközi légiirányító csapat fő ereje
kb 20 fő OMLT Uruzgánban (számukat egész jól belőttem, csak a helyszínt nem)
kb 50 fő különleges műveleti szakasz Dél-Afganisztánban. (információim szerint ez az egység az amerikaiakkal fog dolgozni ISAF keretek között, azaz vagy Zabul tartományban lesznek vagy a négy déli tartomány valamelyikében különleges feladatokat hajtanak végre. Az kiküldendő egység létszámáról nincsenek pontos adatok, de zászlóalj feltöltöttségéből ítélve nem hiszem, hogy 50 főnél több lesz)
Az OMLT és a Bercsényi szakasz olyan területen fog működni,ahol szinte biztosan harcba fog kerülni a tálibokkal. Remélem felkészült rá a kormányzati kommunikáció.
A Népszabadságos cikkre még annyiban visszatérnék, hogy a miniszter elég optimista a magyar részvétel NATO megítélését illetően. Biztos neki minden külföldi megdicséri a hozzáállásunkat, és ebből vonja le a következtetést. A BBC-n van egy kimutatás, hogy ki mit vállal Afgaisztánban. Értelemszerúen és a szomszédokkal hasonlítottam össze a jelenlegi (Noordwijk előtt) állapotokat.
Lengyelek: 993 katona, szabad felhasználású Kelet-Afganisztánban,
Horvátország: 199 katona, 1 OMLT Mazarban, 1 tiszt nálunk, a többi nem tudom hol van, nem NATO tag
Románia: 556, Zabulban, harcolnak az amerikaiak oldalán
Csehország: 233 katona, ebből egy különleges műveleti egység harcol délen, Kandahárban asszem, és a többi Logar tartományban, ami már a problémás Kelet-Afganisztánnak számít
Albánia: 138 katona, hol lehetnek?
Szlovákia: 70 katona, és ők hol vannak?
Bulgaria: 401 katona
Ezeket a számokat összefoglalva az én érzésem az, hogy a magyar részvétel jelentős, arányos, de nem kiemelkedő. Hasonló kaliberű, múltú országok (kivétel csak Szlovákia), ugyan nem vezetnek PRT-t (ez mindenképpen a mi javunkra szól), de már küldtek katonákat délre vagy keletre (mi idáig nem), ahol most a legnagyobb szükség van emberre, vagy már volt OMLT-jük.
Azzal, hogy most lesz délen OMLT-nk, nemzeti megkötés nélküli szakaszunk, kabuli reptér irányító vezető nemzet leszünk, szóval mindezek együtt a PRT mellett úgy érzem ismét fognak egy kis előnyt és politikai tőkét adni.
A noordwijki találkozó a holland számára szerintem előnyös volt, nem hiába fenyegették a NATO-t. A jelenleg kint levő 1500-1700 holland és 900 ausztrál katona mellé még érkezik (ha jól számolok) még
kb 210 főnyi OMLT (50francia+20magyar+140német szerintem ez 9 OMLT egységet jelent, de biztos tévedek)
kb 320+ismeretlen számú egyéb katona
Ez a kinn levő kb. 2500 katonának az egyötöde, ami szerintem jelentős. Nem tudni (de valószínűsítem), hogy az új erők érkezését a hollandok arra használják majd fel, hogy bejelentsék, hogy csökkentik a kint levő erőik számát. Ez jó fog jönni a parlamenti döntés előtt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)