Felderítő rendszer a khilagay-i bázis felett?

Frissítés: Ma megtudtam, hogy a léghajó ott van, csak éppen javították. Ahogy ott vannak az amerikai különelges erők is, mindjárt két A tema van a tartományban, bár arra nem emlékszem, hogy ott vannak-e Khilagayon. A kommentből kiderül, hoyg egyébként a léghajók nincsenek folyamatosan fent, lásd mint épp a karbantartás vagy az időjárás miatt.

A khilagay-i támadással kapcsolatban eszembe jutott még egy dolog. Amikor 2011-ben hazaindultunk Pul-i Khumriból, aznap vagy következő támadás ért egy logisztikai konvojt az  ANA kandak táborához közel. Az amerikai konvojt két vagy három Humvee MRAP biztosította. Az éjszakai támadás ( éjfél körül) annyiban szokásos volt, hogy nem állt másból mint néhány RPG eleresztéséből. Mindegyik lövés célt tévesztett, kivéve az utolsót amely pont a konvoj utolsó járművének, egy Humvee-nek a toronylövészét találta el. Itt van a hír, Pfc. Renee Sinkler hölgy volt Alaszkából.

Utólag elmesélte valaki, akinek rálátása volt a történtekre, hogy az elkövetőket a következő nap, vagy néhány nappal később levadászták az ottani amerikai erők. Egy környékbeli fiatalember volt 8-10 emberrel , amolyan tipikus HMCS (helyi menő csávó), akinek valami nagybátyja volt rendőr a tartományban és lefoglalt fegyverekből jutatott a fiatalembernek. Ez a kis csoport igazából a helyiek nyomorgatásából élt, de pénzért kapható volt bármire. Az akció annak volt köszönhető, hogy a helyi tálibok vagy valami Pakisztánból érkezett pénztáros) pénzt ajánlott nekik bármilyen akcióért, amiben meghal amerikai (vagy bármilyen ISAF gondolom) katona.

Hogy jón ide ez a történet? Úgy hogy az fegyveres megtalálását, azonosítását nagyban megkönnyítette, hogy ebben az időben Khilagay felett már ott lebegett az a léggömb, ami most már valószínűleg nem volt ott.

Ez a fotó nem sokkal a támadás előtt készült. Valahol középen ott sejlik a tábor, jobbra a kép sarkában pedig ott lebeg a tárgy, ami nem is annyira gömb alakú, hanem inkább léghajó.

A képen egyébként az is látszik, hogy milyen a tábor fekvése, miért könnyű lövöldözni rá rakétákkal. A közelben nagy üres tér, oldalt azonban hegyek környékezik, ahol elvileg ideálisan el lehet rejtőzni egy-egy rakéta kilövéséhez.

Amenniyre látom ezt a léghajót és rászerelt kütyüket az amerikaiak PTSD (Persistent Threat Detection System), vagy PTSS-nek (Persistent Ground Surveillance Systems ) hívják attól függően, hogy ki gyártja?

Az intereten vannak anyagok erről a rendszerről, nem is mennék bele az ismertetésükbe. Talán annyi érdekes, hogy amíg Khilagy-on elsősorban védelmi feladatokat látott el azzal, hogy szemmel tartotta a környéket, volt/van olyan alkalmazása is, amikor kifejezetten az ellenség megismerésére szolgál. Például, ha egy olyan FOB-ra telepítik, amely bent van az ellenség területének kellős közepén Kandahárban.

Itt van egy cikk arról, hogy hogyan fejlődik  a technológia, milyen eszközökkel lehet felszerelni, mekkora méretű darabok vannak a különböző igényekhez igazodva.

Visszakanyarodva még egy utolsó gondolathoz a Khilagay-on levő bázishoz. Itt a tábor (egyik?)védelmi rendszere  olyan formán működött, hogy a léghajón olyan kamerák voltak, amely rakétaindítás esetén azonnal rá fordultak a villanásra és bemérték. A táborban (vagy a léghajón) három dimenziós mikrofonok voltak kihelyezve, amelyek a kamerával összedolgozva képesek voltak koordinátákat létrehozni a kilövés valószínű helyéről. Végül bent a táborban automata aknavetők is készenlétben álltak, amelyek teljesen automatizáltan képesek voltak tüzelni a kapott koordinátákra.

Ez már kicsit olyan mint a Kongó című filmben a radaros  gépágyúk, de a történet eredeti forrása az amerikai különleges erők egyik ott táborozó katonája volt. Mert persze azt elfelejtettem hozzátenni, hogy ez a kütyü nem az afgánoké volt, nem a magyar-amerikai OMLT-é MAT-é, hanem a  tábor egyik szegletében zárkózott SF teamé volt, akik fő munkaidőben a helyi ellenállókból átállt milíciákat állítgatták fel és képezték ki. Nem voltak sokan, ha jól emlékszem, két Humveen elfértek.

Innentől kezdve már csak anniy marad, hogy feltegyük a kérdéseket? Hová tűnt a a léghajó a tábor felett?  Már nincsen ott az amerikai SF a táborban? ott van az SF és a léghajó is, de valamiért nem működik mostanában? Mert ha hónapok óta mennek a belövések a táborba, akkor talán nem az utóbbiról van szó.
 

Újabb történelmi pillanat. Tűzharc Khilagay mellett

2005 óta vagyunk Afganisztánban nagyobb erőkkel, sokszor kerültek tűzharcba a magyar katonák, amelynek a legtöbbje soha említésre sem került. A kevés számú említett tűzharc kapcsán, vagy a "levadászott" magyar tűzszerészek halála kapcsán sosem merült fel, hogy a honvédség valamilyen, bármilyen válaszlépést tett volna. Néha elhangzott a "visszalőttek" formula, de ha csak a híreket nézzük, akkor úgy tűnik a magyar katonák sosem lőttek le senkit.

Nagyon óvatos a mindenkori kormány és a mindenkori honvédségi vezetés, nem szabad annak látszatát ébreszteni, hogy a magyar katonák harcolnak (is)n Afganisztánban, nem csak a kutakat meg cukrokat osztanak.

Megbecsülés azonban csak így jön.

(Két kivételről tudok, amikor az áldozatokat valószínűsítettek olyan incidensekben, ahol magyarok is részt vettek. Az egyik Szlankó Bálint könyve a Maximum nulla áldozattal. A másik a Shahabuddini csata c. tanulmányom, ahol egyáltalán le van írva, hogy valószínűleg áldozatok voltak a túloldalon is.)

Azért születik ez a poszt, mert először láttam nyomát annak, hogy magyar parancsok magyar katonákat ért támadás kapcsán arról beszélt, hogy a túloldalon is volt egy áldozat. Írva nincs nyoma a dolognak, az ECHO TV-n láttam (14:34) az esti híradóban az alul futó hírcsíkban. ott Domján tábornok nyilatkozott: "egy afgán halt meg, amikor a magyarok visszalőttek" Wow, végre valaki kimondta, hogy nem a levegőbe lődöznek a katonák. Ez akkor is fontos dolog, hogy ha magyar katonák mellett voltak ott amerikai és két századnyi afgán katona.

Nem valószínű, hogy pont a magyar katonák golyója talált, (lehet, hogy a légi támogatás volt hatásos), nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az afganisztáni szerepvállalásunkról ilyen kontextusban is lehet/kell beszélni

Egyébként a a magyar szerepvállalást övező nagy csöndről csak annyit, hogy a december 14-i belövés előtt még volt jó néhány másik.  Farkas Anikó a HM sajtó vezetőjének helyszíni beszámolójából (dec 13) keltezésű cikkéből kiderül, hogy a táborban komoly elsötétítés él, illetve a gyakori belövések miatt

A HM közleménye így szólt:

Magyar katonákat támadtak meg Afganisztánban

2012. december 15. 13:29

Magyar katonákat támadtak meg szombat délelőtt Afganisztánban, Khilagay térségében. A magyarok közül senki sem sérült meg. Közlemény.

Ma délelőtt harcérintkezésbe kerültek a magyar-amerikai Katonai Tanácsadó Csoport (MAT) katonái az afganisztáni Khilagay térségében. A konfliktusban, amelyben a MAT állományából 21  fő, valamint az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) két százada vett részt, magyar katonák részéről személyi sérülés nem történt. A tűzharc alatt a MAT csoportja légi támogatást kért és kapott.

Az incidens előzménye, hogy december 14-én éjszaka rakétabelövések érték a MAT táborát, melynek körülményeit és az általa okozott esetleges anyagi károkat ma kezdték megvizsgálni és felmérni a szövetséges és az afgán katonák.

A magyar és amerikai katonákból álló Katonai Tanácsadó Csoportban jelenleg mintegy 40 magyar szolgál. A csoport fő feladata az ANA egyik zászlóaljának mentorálása.

Érdekes módon a honvedelem.hu ennek a rövid hírnek is egy rövidített változatát közölte csak.

Az MTI is kiadta kicsit kiegészítve még hasznos infokkal.

Baghlani helyzet 2010-ben: öngyilkos merénylő, árnyékkormányzó, PRT

Ezt a cikket 2010 márciusában írtam az Élet és Irodalomba,  ma is nagyon érdekesnek találom (hehe). Van benne egy csomó érdekes részlet egy magyarokat ért öngyilkos merényletről, az akkor baghlani tálibokról, és a biztonsági helyzetről.

Az újraközlésnek aktualitást adhatna, hogy a cikkben említett baghlani tálib árnyékkormányzót szabadon engedték Pakisztánban, 2012 novemberében

A Pul-i Khumriból Mazar-i Sharif felé vezető úton egyenletes tempóban haladt a magyar PRT ezüstszínű páncélozott civil terepjárója valamikor 2009 szeptemberében. A frissen kiérkezett váltás egyik első önálló útját hajtotta végre, amikor a szembejövő sávból egy kopott fehér Toyota Corolla (Afganisztánban az autók 95 százaléka Toyota) gyorsított fel. A terepjáró sofőrjének csak másodpercei maradtak, hogy eldöntse, egy öngyilkos merénylővel vagy egy bizonytalan úrvezetővel van dolga. A következő pillanatban aztán hatalmas robbanás rázta meg a bennülőket, a páncélozott autó orra felgyűrődött, a szélvédő „bepókhálósodott”, a megerősített ajtók kiegyenesedtek. Az utólagos vizsgálatok szerint mintegy 50 kiló robbanószerrel felpakolt merénylő a terepjáró bal orrát találta el, majd a végighúzta a jármű bal oldalát is. Belül egy pillanat alatt felforrósodott a levegő, az ajtó megnyíló résein a robbanás egy kisebb lángja megpörkölte a magyar sofőr tarkóját, aki hihetetlen lélekjelenlétről tanúbizonyságot téve, a pánik másodperceiben is megőrizte uralmát az autó felett, és borulás helyett, sikerült az úttesten maradnia. A négy enyhén sokkos katona azonnal kimászott alatt az autó egyetlen épen maradt ajtaján. Ez már azért is kisebb bravúr, mert közel húsz kilós a lövedékálló mellényben, és lábánál pihenő Kalasnyikovval az ember egyébként megmozdulni is alig bír egy személyautóban.

Az öngyilkos merénylő autójából csak a hátsó tengely maradt meg, a robbanásra felfigyelő afgán járókelők lassan szállingózni kezdtek a helyszínre, a robbantást épp csak átélt magyar járőr a gépkarabély ravaszára tett ujjakkal várta, amíg a magyar táborból megérkezett a segítség.

Nem tudjuk biztosan, csak valószínűsíthetjük, hogy a fent leírt merényletért is az a Mir Mohamed molla volt felelős, akinek letartóztatásáról a magyar sajtó is beszámolt az elmúlt hetekben.

 Pakisztáni félfordulat

Valami különös dolog vette kezdetét 2010 elején Pakisztánban. Az iszlámabadi vezetés néhány hét alatt több magas rangú tálib vezetőt tartóztatott le, néha egyedül, néha a CIA közreműködésével Az eddig is nyílt titok volt a térségben, hogy pakisztáni titkosszolgálat, annak is legfontosabb szervezete a hadsereghez tartozó Interservice Intelligence (ISI), pontosan tudja, hogy melyik vezető mikor hol tartózkodik az országban. A Tálibán legfelső vezetése az afgán-pakisztáni határon található Kvettában rendezte be bázisát nem sokkal azután, hogy az amerikai csapatok megdöntötték uralmukat. A Tálibán legfelső politikai irányító szervezete is a városról kapta a nevét, innen a Kvettai Súra (tanács).

2010 februárjában az ember csak kapkodta a fejét. Beradar mollát a Kvettai Súra kettesszámú vezetőjét, a mozgalmat 1994 óta vezető Omar molla helyettesét egy közös ISI-CIA akció keretében sikerült letartóztatni Karacsiban. Beradar nevéhez fűződik állítólag a Tálibán mozgalom újjászervezése a 2001-es vereség után, a szervezet mindennapi ügyeinek irányítása, a harctéri parancsnokok és kormányzók leváltása és kinevezése mind-mind az ő feladata. Omár molla aktivitása, a fejére kitűzött 10 millió dolláros (más források szerint 25 milliót) vérdíj miatt érthetően minimális, csak stratégiai kérdésekkel foglalkozik, és csak ritkán veszi fel a kapcsolatot vezetőtársaival.

A következő hír Pakisztánból két afgán árnyékkormányzó, Kunduz és Baghlán tartományok tálib parancsnokainak letartóztatásáról szólt. Ők éppen Kvettában voltak, hogy Beradar mollával találkozzanak, aki egy operatív megbeszélésre rendelte őket súrához. Nem telt bele pár nap és egy másik súra tag kezén kattant a bilincs. Egyes híradások szerint a 15 fős vezetői tanácsból egyik pillanatról a másikra heten kerültek rács mögé került, ám az örvendetes tények mögött mindenki csak találgatja, hogy erre miért pont most került sor.

Az optimista kommentátorok szerint Pakisztán végre elszánta magát az együttműködésre és immár a nemzetközi koalíció felelős tagja lesz. Mi sem lenne ennél szebb, ha mindeközben nem lenne nyilvánvaló, hogy az ország stratégiai érdekei mit sem változtak az elmúlt évben. Indiával továbbra is feszült a viszony, Delhi továbbra is óriási erőkkel próbálkozik pozíciókat kiépíteni Afganisztánnal és veszélyeztetni az északi szomszédja érdekeit.

Sokan a tálib vezetők letartóztatását egy első pillanatra teljesen más irányba mutat folyamattal kapcsolják össze. Eszerint az elmúlt hetekben, hónapokban felerősödött az afgán kormányban (és az őt finanszírozó nemzetköz közösségben) az a vágy, hogy valamiféle nemzeti megbékélés induljon el a kormány és a Tálibán tagjai között. Nyolc év háborúskodás után számosan vannak, akik arra a következtetésre jutottak, hogy ha nem tudod legyőzni az ellenfeled, egyezz meg vele.

Titkos tárgyalások eddig is voltak, de 2010 januárjában jelentős fordulat állt be, mert a nyugat jelentős pénzmaggal (500 millió dollárral) is támogatná a fegyverletételre hajlandó ellenállókat. Eddig a pontig van egyetértés a szakértők között, mert innentől két teljesen ellentétes irányba haladnak tovább a magyarázatok. Az egyik csoport szerint Beradar molla és társait azért kellett „behozni a hidegről”, hogy egy gyors amnesztia után ők legyenek a tálib mozgalom bekélésre kész szárnyának a vezetői. A másik nézet szerint a pakisztáni titkosszolgálat pont azért találta meg hirtelen ezeket a vezetőket, mert azok túlságosan késznek mutatkoztak a tárgyalásokra, és letartóztatva, pakisztáni börtönökben ülve már nem vehetnek részt a megegyezésben. Eszerint az interpretáció szerint Omár molla, a mozgalom vezetője egyszerűen feldobta helyettesét a hatóságoknak, mert az gyanította róla, hogy túlságosan önálló lett, és Pakisztán megint kettős játékot játszik a nemzetközi közösséggel.

Baghlánban a helyzet változik

Észak-Afganisztán és benne Baghlán tartomány az elmúlt egy évben kapott egyre nagyobb szerepet – persze nem a magyar médiában. Az ország déli és keleti területein egyre jelentősebb ellenállást kifejtő fundamentalista Tálibán 2008-ban hirdette meg, hogy megpróbálja revitalizálni jelenlétét az ország északi, békésebb területein is. Nem mintha addig nem lettek volna jelen, de ahhoz az aktivitáshoz képest, amit délen mutattak, északon csak alkalmi lövöldözésekre, rajtaütésekre és egy-egy öngyilkos merénylőre futotta. 

Ennek az új tálib stratégiának két fontosabb célpontja volt. Az egyik a Tádzsikisztánnal határos Kunduz tartomány, a másik a vele délről szomszédos Baghlán tartomány. Ez utóbbi vidék az, ahol Magyarország 2006 októbere óta egy Tartományi Helyreállítási Csoportot (angol rövidítése PRT) működtet. Ez a 240 fős egység gyakorlatilag csepp a tengerben, egymaga reprezentálja a nemzetközi katonai erőket a 800.000 lakosú tartományban. Feladata nem valamiféle katonai rendfenntartás, hanem magyar civil szervezetekkel és minisztériumokkal együttműködve részt venni a tartomány működőképessé tételében. Ennek megfelelően főként infrastruktúra fejlesztést (iskolák, rendelők, utak építése) és képzési programokat (oktatás, egészségügy, rendőrség) folytat az egy magyar diplomatával kiegészített egység.

Egyelőre úgy tűnik Baghlán egyik fele elfogadja a magyarok terveit és programjait és nem ellenzi a katonák jelenlétét sem. Van azonban a tartománynak egy olyan része, ahol korábban is volt ellenállás a katonák és általában az afgán kormány jelenléte ellen. Ez a vidéken az elmúlt két évben komoly előrelépést tettek a helyi felkelők, hogy saját irányításuk alá helyezzék a dolgok menetét.

A növekvő aktivitásnak számos jele volt, sajnálatos módon a magyar honvédség számára is. 2008-ban nyarán, gyors egymásutánban, a Helyreállítási Csoport két tűzszerésze is életét vesztette munkája közben, öngyilkos merénylő támadta meg a tartományi főváros rendőrparancsnokságát miközben épp egy magasrangú nemzetközi katonai delegáció látogatta. Egy másik öngyilkos merénylő Helyreállítási Csoport egyik járőrének vezette neki az autóját, ez alkalommal szerencsére nem voltak áldozatok. A felkelők az afgán kormány képviselőit is célba vették. A 2009-ben megtartott parlamenti választásokon Baghlán azzal vonult be a nemzetközi hírekbe, hogy itt a tálibok lerohanták az egyik járást, ellehetetlenítve a szavazást. Az akció kapcsán tőrbe csalták és meggyilkolták a helyi rendőrfőnököt. Hónapokkal korábban egy másik járás kormányzójával végeztek, máskor egy egész rendőrőrsöt rohantak le.

Árnyékormányzók

Camp Pannónia, a magyar katonai tábor egy kisebb hegyvonulat tövében fekszik. A bázisról majd minden nap elindul egy konvoj, hogy a néha tengelyig érő porban, meredek utakon felkaptasson a tábor fölötti hegytetőre, némi vizet vagy élelmiszert vigyen a csúcsot „őrző” afgán rendőröknek. A kilátás gyönyörű, egyik irányban a pompásan rálátás nyílik a táborra és a mögötte elterülő álmos, a tartomány fővárosának számító Pul-i Khumrira. A másik irányba fordulva egy messzibe nyúló, parcellák szabdalta zöld mezőgazdasági vidékre lát az ember, amelyet itt-ott átszel egy-egy út. Ez az a vidék, ahova sem magyar, sem afgán katona nem jár, csak ha harcolni megy. Ez az a vidék, ahol a Tálibán az úr, és amelyet valószínűleg a baghláni árnyékkormányzó ellenőrzött elfogásáig.

A Kvettai Súra által 2009-ben kinevezett Mir Mohamed molla Baghlán északi részéből származik, ötvenes évei elején jár, állítólag nem egy karizmatikus vezető. Hozzá kell tegyük, hogy mindezek az információk csak valószínűsíthetőek. A szerző helyszínen készített interjúi és térséget ismerő újságírókkal és katonákkal folytatott beszélgetéseiből ennyire lehet következtetni. Mint említettem Mir Mohamedet Pakisztánban fogták el, amikor éppen eligazításra tartott. Az eset érdekessége, hogy nem volt egyedül, útitársa az a Szalam molla volt, aki a szomszédos Kunduz tartomány árnyékkormányzója (az, hogy együtt utaztak vagy túlzott magabiztosságra vagy meglepő könnyelműségre vall).

A nemzetközi sajtó természetszerűleg Szalam molla elfogásának tulajdonított nagyobb jelentőséget, hiszen a kunduzi tálib parancsnok egész Észak-Afganisztánban komoly hírnévnek örvend. A 30-as évei közepén járó molla évek óta irányítja és szervezi az ellenállást a helyi kormányzat és a német Bundeswehr erői ellen. Jelentős, majd ezerfőnyi tálibot képes mozgósítani igény esetén, egyes járások teljes egészében az ellenőrzése alatt vannak, és idáig sikerrel kerülte el az elfogására indított akciókat.

Miből áll egy árnyékkormányzó tevékenysége? A legfontosabb a katonai akciók szervezése. Ehhez a Kvettai Súrától kap iránymutatást, pénzt és fegyvert. Emellett közvetítő szerepet is játszik a Kvettában székelő vezetés és helyi ellenállók között. Gondoskodik a Pakisztánból érkező logisztikai utánpótlásról, fogadja és segíti az ide érkező öngyilkos merénylő egységeket (az öngyilkos merénylő ugyanis bármilyen furcsa, általában nem egyedül „dolgozik”). Az eredményeket pedig produkálni kell, mert a rendszeren belül mindenki felelősséggel tartozik a munkájáért. Nem ismeretlenek az olyan esetek, amikor leváltottak tálib parancsnokokat, mert nem voltak elég aktívak. Helyi pletykák szerint egyébként ezt történt Mir Mohamed elődjével is.

Az árnyékkormányzók feladata emellett az ellenőrzött terülteken az „árnyékközigazgatás” kiépítése. Itt elsősorban az adóztatásra és az igazságszolgáltatásra kell gondolni. Ez utóbbi gyakran nagyon fontos szempont, hiszen helyi kormányzat korrupciója és tehetetlensége frusztrálja leginkább a lakosságot. A rendőrré vagy kormányzóvá lett korábbi hadurak erőszakos túlkapásai, részlehajlásai, illegális földfoglalásai biztos forrását jelentik a tálib önkénteseknek megjelenésének. A tálib igazságszolgáltatás többnyire gyors, és a mindenki által ismert szokásjog alapján ítélkező bírók nem megvesztegethetőek. 

Mir Mohamed feladata a rivális felkelőkkel való együttműködés biztosítása is. Baghlán tartományban ugyanis a tálibok mellett jelen van egy Hizb-i Iszlami nevű ellenálló csoport is. Ez a szervezet még a szovjet megszállás előtt jött létre Afganisztánban, a 1980-as években a legerősebb mudzsahed párt volt. Vezetőjét Gulbuddin Hekmatyart még Ronald Reagen amerikai elnök is fogadta annak idején. A Hizb-i Iszlami 2001 után sajátos pályát futott be. A párt hivatalosan regisztrálva van és így több tucat képviselője is van a parlamentben. Hekmatyar illegalitásban él és szövetséget kötött Omár mollával. Helyi szinten, mint például Baghlánban az állami közigazgatásban jó pozíciókkal rendelkeznek, miközben a fegyveres ellenállás egyik részét is ők alkotják. Egy helyi Hizb-i Iszlami csoportról készült dokumentum film szerint fényes nappal is szabadon közlekedhetnek Baghlánban, miközben pokolgépeket készítenek vagy rajtaütést hajtanak végre a kormányerők ellen. 

Az afgán kormánynak és a magyar Tartományi Helyreállítási Csoportnak tehát legalább két ellensége van, a Tálibán és a Hizb-i Iszlami. A két szervezet felosztotta egymás között a tartomány egy részét, és bár általában együtt működnek, az is előfordult már, hogy hatalmi rivalizálásba kezdtek és egymás ellen harcoltak. 

A magyar szerepvállalás jövője

A nemzetközi közösség nem nézi tétlenül a helyi ellenállók térnyerését. A magyar PRT mellé 2009-ben egy kb. 600 fős afgán zászlóalj és egy őt támogató magyar-amerikai tanácsadó egység (30-30 fő) is érkezett. Idán újabb 200 amerikai katona várható abból a 30000-ből, amelyet Barack Obama ígért Afganisztánnak. Bár ez erősítés nem tűnik jelentősnek, ez azért van, mert a problémák gyökere a Kunduz tartományban található. Hogy lássuk a különbséget, oda 2500 amerikai fog érkezni a már ott levő 850 német és 800 afgán katona mellé.

Az amerikai elnök 2011 júniusától meg akarja kezdeni a 100.000 fős amerikai kontingens kivonását, bár azt nem mondta, hogy ez hónapokig vagy évekig fog tartani.

Magyarország mozgástere igen szűk. Nincs több pénz a fejlesztésekre, és a harcoló alakulatok létszámát sem tudjuk hosszú távon növelni. Csak abban bízhatunk, hogy az eddigi erőfeszítések elegendőek lesznek, és a megnövekedett amerikai jelenlét a tartományban és a régióban képes lesz ellensúlyozni az afgán felkelők növekvő bátorságát.

Mir Mohamed molla elfogása miatt sincs ok optimizmusra. A felkelő csoportok nélküle is aktívak maradnak, hamarosan pedig megérkezhet az új árnyékkormányzó is.

Az afganisztáni szerepvállalás jövője - egy év és nagyrészt vége

Két hete talán olvastam a kormany.hu-n a PRT végéről. Persze nem így volt becsomagolva, hanem, hogy átalakítjuk szerepvállalásunkat. Amire egykor olyan büszkék voltunk, amit egykor a magyar szerepvállalás zászlóshajójának tartottak, amire a magyar állam 2007 és 2010 a legtöbb pénzt költötte el az összes segélyezett ország közül,  az most nem megszűnik, hanem az átalakulás részeként megszűnik. Na jó, nem lovagolok rajta, szemantika az egész és nem érti senki.

Szóval a PRT érdemei elismerése mellett megszűnik. Kalandos fél év volt mire bejelentették a döntést. A chichagoi NATO csúcs előtt még minden a rendes kerékvágásban haladt, 2013 tavaszára vagy őszére készült mindenki. Aztán a csúcs környékén valami óriási kavarodás kezdődött, a honvédségben mindenki a fejét kapkodta, a kinti PRT egyszer úgy tudta nekik kell bezárni októberben, egyszer meg úgy, hogy még se. Sajnos a német szövetségeseink is kicsit össze lettek zavarva.

Mire lesz képes ez az utolsó PRT? A hírek szerint: A parancsismertetés során elhangzott, a kabuli nemzetközi repülőtér őr- és biztosító kontingensében kettőszázhuszonhét, a tartományi újjáépítési csoportban nyolcvankilenc, a Mi-35 légi-kiképzés támogató csoportban tizenkettő, míg a Mi-17 légi tanácsadó csoportban nyolc fő teljesít szolgálatot. Höm,höm, 89 fő. 2006-ban kb 170 fővel indult a PRT, csúcskorszakában volt 220-230 fő (+40 macedón), most meg 89. Régen ennyi katona adta a force protectiont. Ez a PRT szerintem már csak nevében lesz az, leginkább a  felszámolásra koncentrálnak lesz, mert erejük nem nagyon lesz kimenni sokat.


Itt meg kell álljak egy pillanatra, mert Hende miniszter úr azt mondta: A NATO és az afgánok is nagyra értékelik a magyarok teljesítményét. Ebben valszeg igaza van, de teljesen korrekt akkor lenne a dolog, ha valahogy reflektálva lennének azok a hírek is, amikor nem. Mert a zélandiak nem voltak boldogak (jó sem nem afgánok, se nem NATO tagok). Mert pl. a németeket durván megleptük. Ettől persze ők még megbecsülnek minket és jók a magyar-német kapcsolatok (egyébként tényleg), de ott lent - legalábbis egy darabig - szerintem nem voltak jó véleménnyel a magyar katonákról., vagy a vezetésükről

Az afgánok? Hát Pul-Khumriba annyi pénzt beletoltunk, hogy ez elvárható már azt hiszem a városban. A városon kívül? Háááát, csücskös, ahogy egy barátom mondaná. És a helyi politikai elit? Háát ők biztos nem örülnek, hogy a átmenet kellős közepén levonulunk. Beígértünk nekik elég sok mindent, főként, hogy nem hagyjuk magukra őket, és pont az ellenkezőjét fogjuk csinálni (mondjuk ez nem, vagy nem csak Hende hibája). Nem örülnek, bár nem tudom a lelkük mélyén másra számítottak-e. Nagyon intelligensek ezek a politikusok, egy pillanat leveszik, hogy kinek milyenek a szándékaik. Találkoztak Magyarországon a KüM és a HM vezetőivel mindkét kormány alatt, lehet hogy pontosan megértették miről van szó, miközben mi kedélyesen beszélgettünk velük a nagy asztalok túloldalán. És mit fognak most látni a 89 fős PRT-vel? Hová tűntek a magyar katonák fogják kérdezni magukban?

A PRT tábora bezár 2013. március 31-én. Szeretnék ott lenni. Kíváncsi vagyok milyen lesz a kommunikáció itthon. benne lesz a tévében? Ha Hende kimenne, akkor a köztévé lehozná. Ha elvinnék a kereskedelmieket, azok is betennék. De minek erőltetni, úgysem érdekel nagyon senkit.

Mi lesz 2013-ban?
- PRT márciusig
- Örző-védő feladatok a Kabul Nemzetközi Reptéren, 220 fő, nagyon sok. Ettől az őrző védő jellegtől olyan deja vu érzésem van. Így kezdtük Kosovoban, így fejezzük be Afganisztánban. A magyar missziózás igazi kört írt le
Ebből az országgyűlési dokuból meg lehet tudni a kormány szándékait a többi misszióval kapcsolatban is:
- OMLT átalakul, áttelepül Mazarba (sikeresen vizsgázott az ANA zászlóaljuk a hírek szerint), az új szervezetnek 2013. dec 31-ig lesz mandátuma
- KMCS-t "megerősítik" (kicsit doddonai, 16-17 főről van szó alapból, megerősíteni minimum 4 fővel lehet, az már 25 százalékos növelés lesz) és 2013. dec 31-ig lesz mandátuma,
- Mi-17-es légi mentor csoportnak 2013. szeptember 1-ig lesz mandátuma,
- Mi-35 légi mentor csoportnak 2013. május  1-ig lesz mandátuma,

Ez utóbbi azért érdekes mert szoros összefüggésben van azzal, hogy meddig lesz itthon repülőképes Mi-24-es harci helikopter. Ha nincs itthon gép, nincs kint pilóta. Úgyhogy ebből mindjárt lehet (nem biztos hogy eltaláljuk) a szándékokra következtetni, hogy meddig akarja még a HM a gépeket rendszerben tartani.

A helikoptermánisok között állandó találgatás megy, hogy hány repképes Mi-24-esünk van. Egy vagy kettő. Ez állítólag hadititok, de nem mondták miért. Az elmúlt hónapokban az "egy" volt az esélyes, állítólag egy rotorlapát készlet van csak a két gépre. De ezen héten új bizonyítékot "lőtt" Zord Gábor a héten zajló nemzetközi helikopteres gyakorlaton (Logical Decision 2012), érdemes átmenni a blogjára. Idetehetném a képet onnan, de nem tudnám visszaadni azt az összekacsintós körítést, ami a blogon van a kép mellett.

A logisztikai mentorcsoportról nem olvastam, de lehet ott nem aktuális a hosszabbítás.

Összefoglalva az egészet 2014-re véget ért a tánc Afganisztánban. Mindenki fokozatosan csökkent, mi még utoljára egy nagyot ugrunk ezzel a reptéri őrzés-védelmi feladatokkal. Úgy sejtem, hogy a PRT, az OMLT és Mi-24-es befejezi tevékenységét, a KMCS még sokáig elmuzsikál, a Mi-17-es lehet marad. A reptéri feladat is nyerhet még egy vagy két hosszabbítást,de nem hiszem, hogy az utolsó pillanatig ott szeretne maradni a honvédség ennyi katonával, egy ilyen zűrös helyen.

A nagy afganisztáni kalandozás 2013-ban nagyrészt véget ér, kisebb csoportok még talán maradnak, de a missziózás legnehezebb és legveszélyesebb feladata véget ér. Az már egy másik kérdés lesz, hogy ez miként fog hatni a honvédség megtartó képességére, mert bárkivel beszélek, úgy látja, hogy komoly feszültségek lesznek abból, ha a katonák nem tudnak misszióba menni. Mert az itthoni fizetés kevés ahhoz, hogy bent maradjon az ember. tényleg nem sok, de arra kell gondolja, hogy munkalehetőség még kevesebb van. Na jó, ez már másik téma, majd máskor érintjük.

Lokális sikerek Baghlanban? Tömeges átállás

Kicsit suta a cím, de azt akarom vele mondani, hogy tömegesen adják meg magukat az ellenállók Baghlanban

A legfrisebb hír szerint 50, Hizb-i Islami-hoz tartozó ellenálló adta meg magát vasárnap.

Január 26-án 20 fegyveres adta meg magát, szintén Hizb-is.

Egy nappal korábban másik 40 fegyveres adta meg magát. (A 26-i hírből kiderül, hogy két külön csoportról van szó)

Két két alatt 110 fegyveres, az jelentős szám, főleg ha figyelembe vessszük, hogy (a hírekre visszaemlékezve) az elmúlt egy évben másik 100-150 ember nyilvános megadásáról volt szó a hírekben. Az egész 2010 márciusában kezdődött, akkro kb 80 Hizb-i Islami tag adta meg magát (és másik 30-50 meghalt).

Ebben a tanulmányban sok minden megtalálható a baghlani ellenállókról, adataik szerint ebben a térségben 400-600 ellenálló lehet.

Ha ez igaz, és igazak mindazok a hírek, amelyek idáig megjelentek a megadásokról, akkor azt kell mondjam lassan elfogynak az ellenállók. Igaz arról nem hallani, hogy a tálib ellenállók is feladnák magukat. Én mondjuk meg vagyok lepődve, hogy ennyi hizb-is ellenálló van.

Lehet, hogy lassan üzlet lesz ellenállónak lenni, mert aki megadja magát, az mindenféle munkahelyteremtési, vagy szakképzési programokban is részt vehet.

Ja, és a biztonsági helyzet állítólag jobb lett!

Baghlan tartomány a PRT-9 alatt

Eszembe jutott, mi lenne ha reklámoznám magam egy kicsit, azaz amit csináltam. Főleg úgy, hogy most nincs nagyon írni időm.

Asszem keveseknek tűnt fel, hogy tavaly ősszel megjelent a Seregszemle folyóiratban egy hosszú kb 16 oldalas interjúm Lippai Péter ezredessel, aki a PRT-10 parancsnoka volt Baghlanban 2010 augusztusa és 2011 március között (remélem pontos voltam).

Az interjú különlegessége - ha mondhatok ilyet - abban állt, hogy a parancsnokot nem elsősorban a PRT katonai részének eredményeiről, érdekes hétköznapjairól kérdeztem, arról úgy is mindig értesülünk :)))

Arról kérdeztem Lippai Pétert elsősorban, hogy mi a franc történt Baglan tartományban azalatt a hat-hét hónap alatt amíg ő volt a PRT vezetője. Kik voltak ellenállók, a helyi afgán partnerek?

Mert rengeteg minden történt, sőt talán inkább elkezdődött és folytatódott. Felfejlődtek a németek, megérkeztek az amerikai kommandósok (bocsánat: különleges műveleti erők vagy hogy), soroztak az Apachok, éjszakai kiemelések, milíciák szervezése, volt harcokban az OMLT és RPG-vel seggbe lőtték a PRT egyik konvoját (tényleg egyszer ezt is meg kellene írnom egy szép esszében). Ez utóbbiról asszem nincs szó a beszélgetésben :)

Szóval ha valakit érdekel a környezet is, amiben a PRT működik, akkor ez a frankó olvasmány.

Seregszemle 2011/3. Ez itt egy nagy PDF fájl, amiben benne van az egész lapszám. Beszélgetés a PRT-ról a címe.

Aki nem tudja letölteni, annak itt van csak az interjú egy új kezdeményezésünk (Modern Magyar Békefenntartás) weboldaláról.

A Seregszemlés cikk annyival jobb, hogy mégis ott jelent meg eredetiben, és ott van egy előszó is, hogy mi a halál ez a MMB projekt.

Ha sikerül, majd készül egy interjú Boldizsár Gáborral is, aki a Lippai Péter előtt volt PRT parancsnok, az ő ideje alatt kezdődtek a műveletek, meg minden.

Sőt ha sikerül minden PRT parancsnokkal készítek ilyen interjút, aki szóba mer állni velem. Vagy még felébredek előtte?

Az átmenet második fokozata és a magyar PRT lehetőségei

Az átmenet vagy dári és pastun nyelven az inteqal második lépéséhez érkezett el Afganisztán. A bonni konferencia előtt jelentették be azokat a tartományokat, körzeteket és városokat, amelyek most fognak sorra kerülni. Itt a lista:

Backgrounder: Lineup of Afghan security transition plan areas
Provinces: Kabul (including Sarobi district), Takhar, Samangan, Balkh, Nimroz, Daykundi,

Ok ezek a könnyebb falatok voltak. Három tartomány északról. Lehet gyűjteni a tapasztalatokat a szomszédoknál. A kunduzi PRT pl civil irányítás alá került, kíváncsi vagyok milyen lehet a gyakorlatban ez.

Provincial capitals:Jalalabad, (Nangarhar), Chaghcharan (Ghor), Sheberghan, (Jawzjan) Faizabad, (Badakhshan) Ghazni (Ghazni)Qalai-e-Naw (Badghis), Maidan Shahr, (Wardak)

Districts (over 40): -- Shahr Buzurg, Yaftal Sufla, Arghanj, Baharak, Tashkan, Kishm and Argo district in the Province of Badakhshan. -- Ab Kamari in the Province of Badghis.-- Nawa, Nad Ali and Marja in Helmand province.-- All districts except Shindand, Obi and Chisht Sharif in the Province of Herat.-- Qarghayee in the Province of Laghman.-- Behsood, Kooz Kunar, Kama and Surkh Rod in the Province of Nangarhar.-- All districts except Shinwary and Siagerd in the Province of Parwan.-- All districts except Sayaad in the Province of Sar-i-Pul.-- Hesa-e- Awal Behsood, Jalriz and the center of Behsood district in the Province of Wardak.

Végigolvasva ezeket egyrészt nyilvánvaló (de azért leírom), hogy Baghlan továbbra sincs köztük. A járások között van egy csomó Badakshanból, és a Sar-e Pul.

Most így újra gondolva a magyar PRT jövőjét, úgy hiszem, hogy nem egyszerre fog átkerülni az afgán hatóságok kezébe. Az Andarab völgy és Tala wa Barfak talán előbb, csakúgy mint a keletre fekvő járhatatlan járások is. Pul-i Khumrit nem tudom, mert a hely elég biztonságos, ugyanakkor tartozik hozzá néhány nagy veszélyességű körzet is. Továbbá kulcsfontosságú a két főút elágazása miatt.. Baghlan Jadid járás biztosan az utolsó körben fog átkerülni, de kérdés az mikor lesz 2014-ben vagy már 2013 decemberében.

A könnyebb érthetőség kedvéért itt egy táblázat az eddig átadott területekről.

Forrás

Majid kormányzó nem volt költő - kis baghlani történelem

Pénteken volt lehetőségem egy kicsit beszélgetni a Majid kormányzóval és Rasul Khannal, a járási tanács elnökével. a kormányzót. Egy ilyen alkalom sok minden mellett arra is lehetőség, hogy egy kicsit összehasonlítsuk az elmélete a valósággal, megnézzük, mi a valóság abból amit idáig hallhattunk, olvashattunk máshol.

Munshi Abdul Majid kormányzó egy öreg, nagyon tapasztalt politikus, de nem parancsnok. Ez nekem is csak most vált szét fejemben. A szovjetek elleni ellenállásban megvolt ez a megosztás. Majid, úgy vettem ki nem az volt, aki a bokorban vezette az ellenállókat, hanem az aki szervezett. Megkérdeztem, miért pont a Hizb-i Islami-ban kezdett politizálni, és amint megkérdeztem éreztem mi a nyilvánvaló válasz. Azért mert az egyetemen egy karra járt Hekmatyarral, a párt alapítójával.

Majid gazdag pastun földbirtokos családból származik Baghlan tartomány, Baghlab Jadid járásából, de a elmúlt 30 évet nem itt töltötte, hanem az ország különböző pontjain.

Úgy emlékeztem az életrajzok költőként is jellemzik, ezen meglepődőtt, mert soha nem írt verseket. Most megnéztem megint, hogy hol olvashattam ezt, de nem találom sehol. A források ezt írják: he is also known as a writer and orator, ezt olvastam úgy, hogy költő. Nem baj, jót nevettünk azon, hogy nem volt költő :)

Majid 1979-től illegalitásban volt egészen a Nadzsibullah rezsim bukásáig. Többször volt börtönben, nem egyszer megkínozták. Ez a CV róla elég pontos, a bukás után volt belügyminiszter is. A Helmatyarral való viszonyban nem mentünk bele, majd legközelebb.

Rasul Khan a helyi súra, tanács elnöke. Ezt a 15 fős testületet 4 évente választja a helyi lakosság. Amíg a kormányzót Kabulból nevezik ki, addig a súra tagjait választják, a tanácselnököt pedig a tagok választják. Ez legyen elég arra, hogy milyen fontos ember lehet Rasul Khan.

Rasul Khan egyébként a Jamit-i Islami helyi vezetője, tádzsik, na ő tényleg rendes parancsnok volt. 1992-ig az afgán hadsereg 20. dandárja állomásozott Puze-i Sanban. Ő harckocsizó volt ha jól értettem. 1992 után az egyik zászlóalj vezetését vette át, Ahmed Sah Maszúd oldalán harcolt az Andarab völgyben. Ez a völgy Baghlanban van, párhuzamos a Hindukus túloldalán levő Pandzsír völggyel.

Rasul Khan nehézfegyvereit egészen 2004 -ig megtartotta, amikor a DDR keretében leadta. Azóta is ott vannak valahol Pul-e Khumriban, azt mondta legközelebb ha ott leszek megmutatja őket :). Testvére korábban Logar tartomány rendőrfőnöke volt, jelenleg a Belügyminsztériumban dolgozik. Egy másik testvére 2010-ben került be a parlamentbe. Erős családról van szó, ezt írja róluk az AAN: The whole family has a strong grip on local governance, having at their disposal many supporters – even armed ones - in the area.

Baghlan kapcsán sok minden szóba került, megkérdeztem, hogy mi volt a helyzet a szovjet megszállás alatt az ellenállással. Elmndták, hogy Dand-e Ghori és Baghlan Jadid akkor is az ellenállás központja volt. Mivel a kormány nem tudott mit csinálni velük, a tartomány központot kénytelen volt átvinni Baghlan városból (ez a járási központ) Pul-i Khumriba, a mostani közponba.

A tálibok kétszer jöttek Baghlanba. Egyszer (14 hétre ha jól emlékszem), ez egybe esett Mazar első elfoglalásával (és kiüzetésükkel), a második alkalom következő évben történt, az is egybe esett Mazar második lerohanásával. Ekkor már maradtak 2001-ig.

Két rendkívül edzett, intelligens, tapasztalt politikusról van szó. Majidpt 2010 márciusában nevezték ki kormányzónak, jelenleg számít a rekorderbnek az eddigi kormányzók között, azzal, hogy már 20 hónapja van a posztján. 2010 decemberében épp Rasul Khan szólította fel lemondásra (a cikkben, mintMuhammad Rasul Mohseni), de persze ebből semmiféle feszültség nem látszódott kettőjükön.

Alább néhány kép a keddi amerikai követségen tartott fogadásról (Fotók: Németh Attila/USA nagykövetség):

Fehér szakállban Majid kormányzó, mellette bajuszban Rasul Khan, mellettük Hóvári János államtitkár (KüM, a nemzetközi fejlesztés is hozzá tartozik)

Az amerikai nagykövet asszony, Eleni Tsakopoulos Kounalakis köszönti a vendégeket

Majid kormányzó is beszédet mond, a nagykövetasszony mellett Orosz Zoltán tábornok, vezérkari főnök-helyettes, a kormányzó mellett a tolmács Mirwais Janan.

Majid kormányzó, Kounalakis nagykövet asszony és Sztáray Péter helyettes államtitkár (KüM), magyar Af/Pak megbízott, Sztáray viszi gyakorlatilag az Afganisztán ügyeket.

A vendégek Lippai Péter és Szloszjár Balázs (háttérben) volt PRT parancsnokokkal találkoznak. Talán ők ismerték a legjobban a vendégeket.

Baghlani delegáció látogatása és PRT KB ülés

Megkezdte látogatását a baghláni delegáció Budapesten. Kedden este a amerikai követségen volt fogadás, kedd reggel a HM-ben voltak, aztán a Külügyi Intézetbe jöttek, aztán a Parlamentbe mentek, ahol részt vettek a PRT Kormánybizottság ülésén.

Ezután meglepően nagy sajtójátékoztatót adtak, sőt azt hiszem az ESTE és a RTL Klub is riportot készített velük. El voltam ámulva. Nézzük milyen üzeneteket kínálnak a címek, kinek mi fontos:

Népszava átvette a magyar kormány fő üzenetét: Martonyi: a nemzetközi közösség nem hagyja magára Afganisztánt.

Magyar Nemzet a másik üzentet hozta: Nagyobb hangsúlyt kapnak a polgári feladatok

A Kormány.hu a dicséretre koncentrál: Köszönet a magyar katonáknak

A Hírextránál egy gyakornokra bízták a címadást, aki még keveri a véleményt a hírrel: Nem hagyjuk békén Afganisztánt

A Galamus a Küloügyi Intézetes beszélgetés MTI változatát hozta le, asszem eredeti címmel: Bagláni kormányzó: fejlesztésekkel kell gyengíteni a tálibok ellenállását A kormányzónak egyébként ez az egyik fő üzenete

Ezt mondja az Index is: Ha van munkájuk, nem harcolnak. Ők is itt voltak a Külügyi Intézetben.

A Magyar Hírlap a negatív kilátásokra fókuszál: Afgán csapdában ragadhatnak a szövetségesek

Nincs nagyon mit ismételnem, mert a Külügyi Intézetes találkozó volt a leghosszabb, ott hangzott el a legtöbb dolog szerintem, azokról meg írt az MTI.

A PRT KB ülésen jóváhagyásra került a KONCEPCIÓ MAGYARORSZÁG KÖZÉPTÁVÚ AFGANISZTÁNI SZEREPVÁLLALÁSÁRA c. dokumentum. A KüM Sajtóosztály szétküldte, úgyhogy nyilvános. De még nem láttam fent a neten. Majd a sajátomat valahogy felrakom.

Biztonsági helyzet Baghlanban

Szlankó Bálint ismét kint töltött a OMLT-vel 2 vagy három hetet. A tapasztalatok eredménye a Index-en megjelent videok, eddig kettő volt. Született két cikk egy a Vasárnapi Hírek, egy a Magyar Narancsba, majd ha Bálint felteszi őket a blogjára átlinkelem.

Mielőtt elfelejtem nagyon pöpec kis videoriport ez, a katonákon ugyan látszik hogy néha meg vannak illetődve a kamera láttán, de csak nagyon néha. Egyébként őszinték, normálisak és meglepő nyugalommal nyilatkoznak erről a katonák=zsoldosok baromságról. És ezt is jól megmagyarázzák

Beteszem a video sorozat második részét. Én egybe láttam a három részt, úgyhogy most kicsit meg is lepődtem, hogy itt részekben vannak. A magyar százados meglátásai nagyon találnak, vagy legalábbis én nagyon egyetértek velük. Valamelyik részben van, hogy hogy lehetne az afgán hadsereget felhozni, az teli találat. Mert azt mindenki látja, hogy nem lehet az afgán katonákat nyugati értelemben "használni", de keveseknek van rá megoldása. Még levesebbeknek, akikkel egyetértek.

A másik tanulságos mondat egy afgán öreg szájából hangzik el. Fontos üzenetek mindazok számára, akik itthon és nyugaton azzal szokták fitymálni az ISAF/NATO erőfeszítéseit, hogy az afgánok már visszasírják a tálibokat. Azt mondja az öreg (kb.): Mi a szegénységgel meg vagyunk elégedve, csak nyugtunk legyen. A tálibok sem érnek sokat és úgy tűnik a kormány sem.

Mielőtt jön a video, még annyit a kontextusról, hogy Baghlan tartománynak két zűrös része volt: Baghlan Jadid járás hosszában a főút mentén, különösen a bal oldalán, és Dand-e Ghori körzet, ami Pul-i Khumri járás része. Első lépésként 2009 végén 2010 elején megnövelték a nemzetközi erők létszámát a tartományban. Egy zászlóalji német és egy századnyi amerikai katona, plusz az össze technika, ami jött velük plusz egy 12 fős amerikai különleges műveleti csoport (belőlük már kettő van)

2010 tavaszától folyamatosan mennek a műveletek. Először Baghlan Jadid járást képzeletben félbevágták és az első műveletek a középső részről indultak dél felé (az a zavaros terület középső harmadát tisztították először.) Ezek befejezése után délre folytatták műveleteket ősszel és 2011 elején. Ez volt Dand-e Ghori, mire én kiértem 2011 januárjában már pont befejeződtek a műveletek.

2011 őszén az addig érintetlen felső egyharmadnak mentek neki, de itt már afgánok játszották a főszerepet. Az azóta megölt Daud Daud tábornok. Ezek a műveletek ebben a felső egyharmadban gyorsan és összecsapások nélkül mentek le. Ha jól értettem, ugyanezen a területen mentek most is a műveletek. Azaz az ellenállók mindig elszivárogtak innen aztán visszatértek.

Ehhez képest a másik kétharmad területen állítólag sokat javult a helyzet, részben a megnövelt katonai jelenlét, részben az egykori ellenállókból létrehozott Afghan Local Police egységek révén (egy ilyen formációval futnak össze a magyar katonák ebben vagy a következő részben), részben az amerikai különleges erők (OD-A)"vadászása" miatt. Az ALP egységek felállítása és működtetése teljes egészében az OD-A erőknek köszönhető.



Ja és hogy miért kezdtem írni, túl azon, hogy jó megdicsérjem Bálintot. Hogy leírjam, amit Bálint nem részletezett a videoban, de elmondta nekem mikor beszélgettünk.

Amit most itt leírók, az mind állítólag mert Bálint értelemszerűen nem ezekre figyelt elsősorban. A fenti művelet (amelynek nem emlékezett a nevére) Baghlan Jadid tartomány északi részén a kunduzi tartományi határhoz közel zajlott. A műveletben részt vett az afgán zászlóalj, a német Task Force MeS (asszem ez is zászlóalj szintű) és az amerikaiak.

A kandakból az 1, 2 és a 3 század volt kint, van egy új, negyedik lövészszázad, ők bent maradtak. A TF MeS-ből két század vett rész.

Ez a Baghlan Jadid északi része számukra van kikerekítve, Puze-i San-ban van egy hatalmas tábor ami a Task Force még tavaly épített ki magának., most állítólag átépítik.

Baghlani képviselők és hírek (az elmúlt 2 hónapból)

Az erre létrehozott afgán bíróság végre eljutott oda, hogy megvizsgálta a 2010-es választások kapcsán benyújtott panaszokat. Összesen 62 képviselő esetén változtatták meg az eredeti eredményt.

Baghlanból 8 képviselő kerülhet be a parlamentbe, ebből kettő nő. Az AAN elemzése szerint 2 férfi képviselőjelölt nyert panaszával a tartományból. Ashequllah Wafa és Dr Nassim Mudaber a két szerencsés nyertes. Wafa kapcsán nem emlékszem, de Mudaber esetében biztos vagyok, hogy egyike volt annak a két képviselő jelöltnek, akik 2010-ben az eredményhirdetést követően tiltakozásképp a főutat. Igen, a demonstráló híveik kimentek Pul-i Khumri fölött (Szalang felé) a főútra, és állítólag valami konténereket raktak le. 3 napig tüntettek, mire valahogy leszerelték őket. Ki volt a másik tiltakozó képviselő?

Egyébként most nézem ezen az interaktív térképen, hogy Baghlanban 2010-ben 25 választó helységet zártak be a választások alatt, ezzel a top második.

Ja és kik estek ki Baghlanban? Delawar Aimaq és Muhammad Zahir Ghanizada. Nem tudom kicsodák ők, de ők szerezték a legkevesebb szavazatot a férfiak közül.

Most jut eszembe, annak idején én is elkövettem egy elemzést a választásról.

A neves amerikai közírót David Ignatiust elvitték Baghlanba. Ebben a cikkben az ottani SF parancsnokot Leonardo Di Caprio-hoz hasonlítja (mármint fizimiskára), ebből pedig kiderül, hogy a távozó Rodziguez tábornokot kísérte el.

Találkozott Gaji faluban Nur-ul Hakk-val, akit a magyar katonák is jól ismernek, és aki az Afghan Local Police egyik helyi oszlopos vezetője. Az ALP az amerikai hadsereg új kedvence, rengeteg erőt és erőforrást nyomnak bele.

Az amerikaiaknak elege lehet a tartományi rendőrfőnökből ( a magyarok is jól ismerik), mert Ignatius szerint: He [Rodriguez] had pushed the Afghan Interior Minister to fire the Baghlan chief of police. The hope is that the new force, which is intended to eventually have 100 branches, can work through tribal elders to build local security where the government can't or won't.

Két érdekes hír önmagában: Baghlan tartomány focicsapata 3:1-re verte Helmandot, illetve Pul-i Khumriban egy férfi egy görögdinnyében Allah nevét vélte felfedezni, amikor kettészelte a gyümölcsöt.

Biztonság: Ellenállók aktívak Tala wa Barfakban, Burkában tovább folytatódtak a műveletek az ellenállók ellen. Ide sejtik a tálibokat és az IMU tagjait is. Khinjanban kábszerkereskedőket fogtak el afgán rendőrök. Mullah Bashar (róla még sose hallottam) Dand-e Ghoriból megadta magát harmincötöd magával (az elég sok), Baghlan Jadidban öngyilkos kiképzőt fogtak a koalíciós erők, 40 baghlani rendőrt képeztek ki, hogy kik és mire az nem derül ki. Még május végén IED-t kapott egy rendőrautó a tartományi központban, és júni elején meglátogatta Fahim a tartományi és a járási kormányzókat. Húúúúúh, az érdekes lehetett, az ország (egyik) legerősebb embere szétnéz tartományban. Nincs benne ezekben a hírekben, de az ANA-t is támadás érte, 4 sebesült, egy halott. A tala wa barfaki NDS parancsnokot egyik munkatársa lőtte fejbe, mert valszeg az ellenzéknek dolgozott, de figyelmeztette főnöke, hogy ne tegye. Bár ne tette volna

Fejlesztések
160 projekt befejezve az egész tartományban az afgán minisztériumok által, NSP projektek befejezve Burkában és a sohasem látott kelet járásokban, oktatási programok gyerekeknek és felnőtteknek NGO-k és a oktatási minisztérium részéről.

Tanulság? Baghlan egy nagyon élő tartomány, ahol remekül mennek a dolgok csak úgy magukban is. A globalizáció egy fényes megnyilvánulásaként ezt innen a karosszékünkből is követhetjük.

A tálibok úgy tűnik továbbra is megadják inkább magukat, nagy műveletek nincsenek. Az ANSO szerint április 27 és fent említett május 31-i IED támadás között nem volt ellenzéki akció. Ez durva. AZ ALP-k jelenléte úgy tűnik hozzájárul ehhez a viszonylagos stabilitáshoz, de talán ezért az kevés támadás is főleg őket éri.

OMLT tapasztalatok Baghlanból

Nagy meglepetésemre, és örömömre a Honvédségi Szemle online lett. Nem tudom, hogy csak az általam keresett szám, vagy minden más, de ez nagyon jó hír. A shahabuddini csata íródik tovább és ehhez finom muníciókat kínál (micsoda képzavar) a májusi számban két cikk is.

Rédei Róbert a negyedik váltás parancsnoka írt a PRT tapasztalatairól, kiképzésről és a kint létről. Ez önmagában érdekes és nagyon informatív

A másik cikk Madarász Gábor tollából A tüzérségi támogatás aktuális kérdései a manővererők
tűztámogató elemei és azok pusztító képességei tükrében címet viseli.

Mindkét helyen lehet olvasni, ha nagyon szerényen is, a Shahabuddini két-három napról is. Fontos morzsák, mennek a a tanulmányba.

Ja és még egy fontos dolog. Az idézett Honvédségi Szemlében van egy írás Kolozsvári Sándortól. Egykor parancsnokára emlékezik Szíriából. Kolozsvári Sándor nyugalmazott ezredesnek van remek könyve, Akik túlélték a sikert. A kevés magyar katona könyv egyike. Még mielőtt tömeges félreértés áldozata leszek, katona könyvön azokat a könyveket értem, amely nem a HM hivatalos kiadásában jelentek meg. Személyes életeket, katona sorsokat írnak le és valamennyire őszinte bepillantást engednek a korba és az akkor honvédségbe.

A valamennyire is fontos látva, hogy milyen lelki sebeket, megbántásokat, elfojtásokat szednek össze a katonák karrierjük során. Persze, ezeket nem lehet mind elmondani. Ebből a szempontból egyébként a Honvédségi Szemle nekem meglepetés volt. Jó, érteni kell a szavakat, és olvasni néha a mondatok között, de így egész progresszív vélemények és konstruktív javaslatokat lehet kiolvasni. Érdekes szakdolgozat lenne egy nyelvésznek.

Északon a helyzet romlik

Két írás is bejött szinte egyszerre, kb ugyanazzal az üzenettel. A Külügyi Intézetnek írtam egy gyorselemezést Daud tábornok haláláról és jelentőségéről, ezért ezt a részt nem is foglalom össze.

A Der Spiegelben van egy hosszú cikk Észak-Afganisztánról, elsősorban persze a fenti esetről Kunduzról, Takharról és a német jelenlétről. a cikk külön érdekessége a részletesség, ahogy beszámol a legutóbbi német halálesetről. Egy Marder páncélost küldtek meg a tálibok, 100 kg robbanószerrel, egy halott három sebesült. 20 járműs konvoj élén IED-t kerestek, tipp alapján, találtak, de aztán továbbmentek és akkor kapták be.

Az IED-ról: The design confirms a trend of bigger and more sophisticated bombs that the Bundeswehr has been seeing in northern Afghanistan in recent weeks. The number of explosive devices has also apparently increased. For example, during a patrol on May 3, a chain of hidden explosive devices caused minor damage to three German vehicles moving as part of a convoy.

Ennyit itthon sose lehetett hallani a kinti "magyar" IED-król.

A cikk fő mondanivalója mégis az, hogy az afgán vezetőknek egyre inkább elege van a nyugati katonákból, nem érzik úgy hogy meg tudják védeni őket, sőt a mostani civil áldozatok az éjszakai rajtaütésekben csak még jobban hergelik őket.

Itt egy másik cikk. Balkh tartományról szól, amely mindig is az egyik legbiztonságosabb volt. Néhány faluban egy puskalövés nélkül vették át a hatalmat a tálibok, bementek, kihirdették hogy mi van, és mindenki bekussolt és befegyelmezett. Se rendőr, se katona, se semmi a környéken: On Sunday, a police official recited to me a grim roster. "As of 10:30 this morning, we no longer control the villages of Karaghuzhlah, Khairabad, Karshigak, Zadyan, Shingilabad, Joi Arab, Shahraq...." The list went on; the officer named about two dozen villages. Some of them quiver in diffraction only a few miles away from Mazar-e-Sharif, the provincial capital.

Baghlanban tavaly végig műveletek mentek, a területek mindenhol megnyíltak, a ISAF és az afgán erők mindenhol bevonultak. De áldozatok, elfogott vagy megölt tálibok alig akadtak. Télen még sikernek tűnt az egész, ma már inkább úgy tűnik okos tálib taktika volt az veszteségek elkerülésére. Télen az ISAF bizakodó volt északon, hogy megtisztították a műveletek a térséget, a tálibok elmentek, felszívódtak, visszamentek Pakisztánba. Ezek az infok jönnek Baghlanból is.

A kérdés csak az hogy meddig? Mert Kunduzba és Takharba már visszatérni látszik az ellenség. A 2. hír szerint Balkh tartományba is. Mégis csak képesek nagy IED-kat összerakni és telepíteni, képesek öngyilkos merénylőket küldeni. Ha a ISAF sikereket is arat az éjszakai akciókkal, legalább akkora veszteségeket szenved el a propaganda fronton. Előbb utóbb lesz valami Baghlanba, útba esik, célpont. Érdekes nyárnak nézünk elébe, csak értesüljünk róla.

MTV és más hírek Baghlanból

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a múlt héten vagy két hete vitt egy kisebb újságíró csoportot Baghlanba. Al-Ghaoui Hesna riportja az MTV1-en ma este lesz a Panorámában. Ott volt még ha jól tudom a Blikk újságírója is, Szabadi Klaudia. Volt még valaki? Hesna szerencsés, múltkor meg a Baptista Segélyszervezet vitte ki Kabulba :)

Majd egyszer megér egy hosszabb elemzést, hogy ez az afganisztáni misszió miként hatott a magyar külpolitikai újságírók fiatal nemzedékére.

Baghlanban emellett folyik a vadászat is. A hétvégén ismét elkaptak két embert az afgán és amerikai különleges erők:
However, the statement did not provide details whether the targeted Taliban local leader was captured during the raid, saying the leader serves on the Baghlan-e Jadid district Taliban commission and previously led a group of 10 fighters

Baghlani rendőrségi mentorálás - 1-87-esek és a 2-18-asok

Tegnap végre írtam egy kicsit a Shahabuddini csata című tanulmányomat. Nagyon érdekes lesz. Nem emlékeztem, hogy kik mentorálták pontosan a baghlani rendőröket.

Ha jól emlékszem a Police Mentor Team (PMT) első váltását a 10 hegyihadosztály (szándékosan nem fordítom le ennél jobban) 87. ezredének 1. zászlóaljának egy százada adta. Nem tudom kell-e majd ennyire részletesen, de végül katonai folyóiratba tervezem megjelentetni, ott meg talán élvezik az ilyet (én is élvezem). A neten tényleg ők voltak, pl itt és itt.

Mikor januárban kint voltam, akkor vagy nem sokkal utána jött az a hír, hogy a "tízesek" mennek haza és a még híresebb Big Red One, azaz az 1. gyalogos hadosztály valamelyik egysége fog jönni. De melyik? A net szerint ez a 18. gyalogos ezred, 2 zászlóaljának A százada.

Közben megtaláltam! Az előző PMT-t a B század adta Baghlanban. Az 87. zászlóalj Kunduzért és Baghlanért volt felelős. A New York Times újság a new yorki indulástól követte 87-esek tevékenységét. Ez a nyitó oldal interjúkkal, ábrákkal és cikkekkel.

Innen tudom a század nevét, mert egyik tagja, Labbe őrmester Silver Start kapott. Egy szakasznyi erő hátramaradt egy művelet után, és ezt olyan 80-100 főnyi tálib erő meg is támadta délután. Nem írják, de szerintem a Shahabuddin háromszögben. A szakasz végül visszavonul, több órás tűzharc végig, és Labbe többször is bizonyította elhivatottságát.

De vissza az elnevezésekhez. Szóval ezt a PMT-t a magyarok emlegették úgy is mint a Task Force Black Sheep. De ezt az internet nem támasztja alá. Két dolog lehet, vagy ők tudták rosszul, vagy én emlékszem rosszul a névre.

***Frissítés: A kommentekből kiderült, hogy a Black Sheep a 1-87-esek B századának a neve. És nem voltak Task Forceban
A másik, hogy a Big Red One az első gyalogso hadosztály, nem páncélos.
A harmadik, hogy néhány helyesírási hibát is kijavítottam.

Honvédség - index forum

Van az index forumon a "Magyar honvédség megsemmisült" című forum. Néha átolvasgatom, mert az olvasók rendkívüli alapossággal gyűjtik a honvédségről szóló linkeket. Tegnap megint visszaolvastam, amíg bírtam és kigyűjtöttem a linkeket. Arra gondoltam most ide is kiteszem, nekem is jó lesz még.

Az egyik csokor hírt az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatos anyagok adják.
A PRT-10 négy napos kitelepülést hajtott végre Jelga járásban. A 4 napból végül 3 lett mert: egyéb feladat miatt a negyedik napra tervezett műveleteket nem tudtuk megkezdeni, mert az előretolt bázist fel kellett számolnunk és visszacsoportosítottunk Camp Pannoniába. Itt kezdődhetett a valódi izgalom, de erről már csak a ÖHP értesült :((
Ja és valamiért Őr- és Biztosító század hívják a Force Protection századot. Nem tudom miért. Ez az ÖBSZ teljesen más csinál mint annak idején a koszovói ÖBZ. Legalábbis nekem ahogy idáig magyarázták. Erre a PRT századra mindig mint valahogy manőver erőre, vagy manőver századra, vagy manőver képességgel bíró akármire hivatkoztak.

Hét Rába H14-es teherautó és két, speciális UNIMOG mentőautó (mindkét típus páncélozott) repült el egy AN-124-esen Mazar-i Sharifba. A forumon hosszan rúgoztak azon, hogy milyen AN-124-esek ezek és ki repüli, honnan van, és egyáltalán miért? Pedig csak át kellett volna menni Zord Gábor blogjára: Dolgozik a SALIS program. Ott az index forumosok választ kaptak volna a kérdésükre, elméletek nélkül.
A H-14-esek vezetőfülkéjén nagy púp van, ott van a légkondi? Egyébként arra gondoltam, hogy talán ez a teherautók mennek a Nemzeti Logisztikai Elemhez, hogy végre legyen elegendő teherautójuk.
Itt egy kép az mentőautóról, Hajdúhadház 2010, PRT-9, médianap, fotós a háttérben.


Elindult a következő OMLT váltás. Ebben is mint az előzőben az amerikai erő minimális. "A mintegy ötvenfős csoportban tizenkét amerikai katona teljesít szolgálatot, a kontingens parancsnoka Varga István alezredes, helyettese: Howard B. Pearce alezredes." Nem ismert ennek az oka, de azt hallottam, hogy ez nem az amerikai fél kivonulásának a jele, hanem valami ideiglenes csökkentés nem részletezett okokból. Nem baj majd kiderül.

Végül interjú Benkő tábornok úrral, a cím "Az Afganisztánban szolgálók biztonságáért". A vezérkari főnök úr összefoglalja a kinti katonák érdekében tett lépéseket: a most kiküldött páncélozott mentőautók, az 1151-es Humveek a 1141-esek helyett, az MRAP-ek, kevlár sisakok és az egészségügy csomagok. Ha jól értem, itt olyan csomagokról van szó, amely a katonák egyéni felszereléséhez tartozik? Valaki tudjam miről van szó?

A honvédséggel kapcsolatos többi cikk:
Az ÖHP parancsnoka, Kovács József vezérőrnagy interjút adott a Magyar Hirlapnak. Most beleolvastam, annyit kérdést vet fel, hogy inkább majd még visszatérek rá. Tartalmas interjúnak tűnik, gratu mindkét félnek.

A Rába új kutatás-fejlesztési bázist hozott létre Győrben. A cikkben már "vizsgálati és technológiai bemutató központ"-ról van szó, majd kiderül, hogy mi pontosan. Zavarba ejtő a kommüniké utolsó mondata: Az ünnepélyes szalagátvágást követően a vendégek megtekintették a bemutató központot, ahol a Rába 115 éves történelmének kiemelkedő műszaki alkotásai láthatóak. A csarnok a kormány és az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult beruházási program keretében született újjá. Akkor ennek a bázisnak vagy egy múzeum szerű része is? Mert 400m2 az egész, tehát olyan sok hely akkor nincs, vagy kevés a kiállított jármű (azt nem tudom elképzelni, mert elég régi a gyár)? Na majd megnézzük saját szemünkkel.

OK, itt egy márciusi cikk ezekről a teherautókról, meg a szerintem a fejlesztőközpontról is. Nagyon tartalmas cikk, értelmet nyer, hogy mit adott át Hende miniszter, milyenek ezek a H-14-esek, és mit finanszírozott az EU.

Ja és még egy info, ami nem derült ki a kommünikéből: A HM milliárdos megrendelés tervez adni a Rábának, ezt is Hende jelentette be a látogatáskor. Az MTI is jó a témában, újabb morzsákkal.

Végül a visegrádi négyek harccsoportot alakítanak (plusz Ukrajna). Ez az utolsó hír. Nem nagyon értették a forumon, hogy mi a halálról van szó, mert két dolgot kell ehhez ismerni: A V4 együttműködés történetét és a EU harccsoport (battle group) koncepciót. Egyikhez sem értek én sem, de talán többet hallottam róluk, mint a forum. Ki a V4? magyar, cseh, szlovák és lengyel fél van benne. Majd erre is visszatérek még.

Baghlan és IED

Csak gyorsan két hír. Az egyik, hogy Baghlanban a rendőrök lekapcsoltak egy teherautót, benne állítóla ötszáz fegyverrel. Az jó nagy tétel. Kíváncsi honnan hova tartott.

A másik, hogy meghalt egy francia tűzszerész IED hatástalanítás közben. Miért érdekes ez? Mert amióta szegény magyar tűzszerészeknél bedobta ezt a HM hogy vadásztak pont a magyar tűzszerészekre a tálibok, azóta él bennem, hogy valamit ordenáré módon nem értett valaki, vagy szándékosan el akarták túlozni a dolgokat.

A tálibok nem a tűzszerészeknek rakják le a bombákat. Baghlanban azóta is raknak le IED-kat (mint mindenhol máshol), valamint se előtte se azóta nem olvastam olyat a külföldi sajtóban, hogy egy ország úgy próbálta beállítani egy tűzszerésze elvesztését, hogy kifejezetetten reá vadásztak. Persze lehet, hogy figyelmetlen voltam csak?