Az alábbi táblázatban az 2018-as évig történt magyar hadiipari exportot látjuk.
Gyömbér Béla nyilvános kimutatásokból pazar táblázatokat és ábrákat készített, hogy magyar védelmi ipar néhány trendjéről, úgy is, mint az export és importról. Ebben a táblázatban a magyar hadiipari exportot láthatjuk, élén a lőszereladásokkal, kb. konstans 21-25 millió euro értékben.
Utána a katonai szoftver és bombák, rakéták, torpedók kategória következik 4,5 és 3 millió euro értékben per év. Hogy ezek mik lehetnek a gyakorlatban, az rejtély nekem, ilyen kor érdemes ezt is a titkosszolgálatokra fogni :) De bombák és torpedók?
Gyömbér mindenféle érdekes táblázatokba rendezte az adatokat 2010 és 2018 között, és azt írja csak a lőszer és katonai szoftverek volumene erősödött, a többi ingadozott. Van még egy olyan tétel is, hogy tűzvezető rendszer. Várom a megoldást, ha valaki tudja, hogy ez mi lehet :) Az összefoglalás azért nagyon időszerű, mert ha pár éven belül megvalósulnak a hadiipari tervek, akkor utána... Jó, nem annyira időszerű, mert ha megvalósulnak ezek a gyártókapacitások, akkor a magyar félnek fognak termelni. De viszont ha az Airbus rotoragy gyárat veszem, vagy az Nobel Defense Panzerfaust gyárát veszem, azok lehet egyből exportra fognak termelni. Ki érti ezt?
A cikkben van egy táblázat, ugyanezen forrásokra alapozva a
titkosszolgálati eszközök import volumenéről is. Itt van egy kiugrás 2018-ban
(majd 8 millió euro a korábbi 2-3 millió euro per év után), amit a szerző azzal
hoz összefüggésbe, hogy elkészült az új titkosszolgálati központ (objektumot
kellene írnom), és az ottani rendszerek működésével kellhetett.
4 megjegyzés:
A tűzvezető rendszer lövegek automatizált irányzását végzi.
Bár érteném mit jelent ez :) tűzvezető rendszer? automatizálás mi benne? milyen folyamatokat automatizált?
Hát, leszögezném, hogy nem vagyok tüzér, nem használtam soha ilyen rendszert, nem vagyok autentikus forrás a kérdés megválaszolására.
Mérnökileg viszont a probléma leírható a következőképpen: adott két pont a három dimenziós térben, L, ahol a löveged van, C, ahol a célpont, amit meg kell semmisíteni. Jó esetben tudod, hogy C hozzád képest milyen távolságra, milyen szögben milyen magasan helyezkedik el. (Nem volt ez mindig így.) (Honnan tudod? Térkép, lézertávmérő, GPS) Amit befolyásolni tudsz: a löveg állásszöge a föld síkjában, a löveg vertikális állásszöge. Kiszámítani, hogy mit kell beállítani a lövegeken állásszögekben, hogy a tőled adott távolságban, adott szögben, adott magasságban lévő célpontot le tudd küzdeni, nem triviális matematikai probléma. Ki lehet számolni papíron, csak lassan. Ezért már korábban is próbálták ezt valamilyen szinten könnyíteni a korszak adott technikai színvonalán, először táblázatokkal papíron, majd analóg mechanikus számítógépek, majd jött az elektronizálás.
Mostanában, már a bemenő adataid folyamatosan jönnek a radaroktól, műholdaktól, különleges egységektől GPS-el, és lézertávmérővel, amik nem feltétlenül ott vannak, ahol a löveg. És a célpont vagy a löveg nem feltétlenül áll egy helyben, sőt.
A tűzvezető rendszer dolga, hogy a löveget a bejövő adatok alapján folyamatosan célra tartja, a tüzér pedig megnyom egy gombot a végén.
Ebben (a táblázatban) az is benne van, amit "ajándékba" exportálunk külföldre? Pl. T-72-es tankok?
Megjegyzés küldése