Menekültek között a terroristák?

Nem sok újat akarok most mondani ebben a témában. Ahogy pár helyütt nyilatkoztam már (talán le is írtam?), a lehetőség elvileg adott, nem zárható ki.

De akkor miért nem hiszem, hogy az Iszlám Állam terroristái a menekültek közé vegyülve próbálnának Európába jönni azzal a céllal (ez nagyon fontos kitétel), hogy terrorcselekményt kövessenek el. Megállok egy pillanatra, milyen céllal jöhetnének még, kérdezheti bárki? Jöhetnek, mert kiakarják pihenni magukat, látni akarják a családjukat, haldoklik valamelyik rokon. Jöhetnek, mert forró lett a lábuk alatt a talaj Szíriában, és egy picit jó lenne, ha nem lennének szem előtt. Mindkét esetben aztán visszamennénk majd. Jöhetnek azért is mert elegük van, hihetetlen, de nem mindenki hard core dzsihadista, vannak akik kikészülnek a lefejezős videoktól, az ideológiai vonalasságtól, vagy egyszerűen csak a háborútól. Nem képzett katonákról van szó (azok is kikészülnek btw ha nincsenek rendszeresen és rendesen pihentetve) de vannak olyanok is, akik a hitüket nem veszítik el, csak összevesznek a kinti parancsnokaikkal és hazamennek, mert nem egyezik az eszme és a gyakorlat számukra. Minden rendes forradalomban látunk ilyeneket.

Nyilván a magyarországi (és nyugati országokban) vita le van egyszerűsítve arra az opcióra, hogy támadni jönnének-e. Most hogy, már hónapok óta hallgatom a többi magyar szakértőt, azt mondhatom alapvetően két "iskola" kristályosodott ki (képzavar?) ebben a tekintetben. Az egyik iskola azt mondta a veszély imminent, a menekültek közé vegyülés komoly és reális veszély, ezt képviseli Nógrádi György, Georg Spöttle, Földi László a hírszerzés volt műveleti parancsnoka (ezt csak azért írom, ide mert az ő személye talán nem annyira ismert). Abszolút nem dehonesztáló jelleggel, de mindhármukban közös, hogy karrierjük során - nem tudom mi a jó szó - de az "állami szervezetekben" dolgoztak kommandósként, hírszerzőként (Nógrádi György ezt cáfolta).

Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy akik a katonák, rendőrök, hírszerzők, elhárítók stb. 30-40 éven keresztül, azok óhatatlanul a világot fenyegetéseken keresztül látják, értelmezik. Ez teljesen természetes, mert a külvilág számára nagyrészt láthatatlanul dolgoznak, a munkájukat pedig újabb és újabb "problémák", "ügyek" "esetek" megoldása jellemzi. Az államszervezet működési logikája olyan, hogy mindenre fell kell készüln, amire csak egy kicsi esély is van, hiszen a miniszter, az állam sose mondhatja azt, hogy ááá, ez nem valószínű, nem kell aggódni. Aminek egy kicsi valószínűsége is van, a potenciális veszély, szerintem ez az állam logikája. Ráadásul ez a rendőr, katona, hírszerző, elhárító világ egy zárt környezet, ami erősíti a belső csoporttudatot, az egymás és az állam iránti lojalitást (itt most Államot kellene talán írjak, nagy Á-val, esetleg Hazát, amely a kormányok felett áll) és zártságánál és hierarchizált jellegénél fogva tele van félinformációkkal, pletykákkal, sejtésekkel és sejtetésekkel.

Kicsit messzire kalandoztam, azt akartam csak mondani, hogy aki ilyen háttérrel jön, az nagy valószínűséggel veszélyt lát mindenhol. Elfogadom, hogy ilyenek, Nógrádi Gyuri bácsival és Georg Spöttlével ismerjük is egymást (természetesen, hiszen ugyanazokon a helyeken szoktunk fellépni). Normális, baráti viszonyban vagyunk, eddig sem értettünk mindenben egyet, ezután sem fogunk (de persze más dolgokban meg egyetértünk).

Mi van a másik iskolával. Én és még pár másik kutató/elemző azon a véleményen van, hogy a számos érv szól az ellen, hogy az Iszlám Állam, vagy akár a szíriai al-Káida a menekültek közé vegyülve küldene terroristákat Európába. Most csak a saját nevemben nyilatkozok, és azt elmondtam itt, nem ismételném meg (Magyar Nemzet Online: Terroristák is lehetnek a menekültjeink között?:

 

Több érv szól ellene

A téma kapcsán portálunk felkereste Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki elmondta: az elvi veszélye megvan annak, hogy az IÁ csónakokon küldjön terroristákat Európába, azonban több érv is szól ez ellen. A terrorszervezetben ugyanis rengeteg olyan ember harcol, aki európai útlevéllel rendelkezik. Nekik semmiféle gondot nem jelent a hazatérés Európába, így szervezési szempontból sokkal könnyebb lenne őket mozgósítani az európai célpontok ellen.

Másrészt az IÁ nem elsősorban Európát célozza meg, ez inkább az al-Kaidára jellemző, amely mindig a nyugati célpontok támadásában volt érdekelt. Ezzel szemben az IÁ inkább a saját államának kiépítésén dolgozik, az erőforrásait ennek rendeli alá. Így az öngyilkos merénylőket inkább Ramadiban, Aleppóban és Damaszkuszban vetik be.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy ha politikusoktól hallunk ilyen figyelmeztetéseket – legyen szó akár túlzó aggályokról –, akkor ezeket érdemes fenntartásokkal kezelnünk. A nemzetközileg elismert líbiai kormány ugyanis most azon dolgozik, hogy támogatást szerezzen a nyugattól. Ezért abban reménykednek, hogy ha veszélyérzetet tudnak kelteni ezekben az országokban, akkor azok segíteni fogják az országot.

Nem túl hatékony módszer

Wagner Péter kiemelte, hogy a menekültek közé becsempészett terroristák tézise azért is problémás, mert menekültnek lenni életveszélyes, de legalábbis kockázatos vállalkozás, hiszen sokan belefulladnak a tengerbe az út során. Emellett nem elegendő elindítani egy öngyilkos terroristát, mert egyáltalán nem biztos, hogy az egy hónap múlva is véghez akarja vinni a cselekedetét: ezeket a harcosokat ugyanis motiválni kell.

Ha viszont magukra hagyják őket, hogy hetekig egy csónakban tengődjenek, akkor könnyen letehetnek a céljukról. Így a Földközi-tengeren keresztül történő utaztatás a legkevésbé hatékony módszer a terroristák szállítására, akiket ráadásul még le is kapcsolhatnak a zöldhatáron. és ugyanakkor ha én az Iszlám Állam külföldi/európai műveletekért felelős vezetője lennék, talánék hatékonyabb módjait 

(ez az interjú anno egy líbiai hír kapcsán készült, de Szíria/Irak kapcsán is megáll, maximum ez az útvonal biztonságosabb)

Nem azért írom ezt a blogposztot, hogy ezeket leírjam megint, hanem mert találtam egy nyúlfarknyi nyilatkozatot az egyik dán napilapban, ami megerősít abban, amit fentebb leírtam a két "iskola". A Jylland Posten vezető dán napilap tegnap megszólaltatta a dán titkosszolgálatot, a PET-t (10. oldal), amely azt mondta, hogy igen, a veszély fenn áll, hogy ha nem ellenőrzik a határt, akkor nem tudják ki jönnek, de természetesen figyelnek arra, hogy a menekültek között lehetnek olyanok, akik szimpatizálnak, fogékonyak az szélsőségesek propagandájára (azaz már ők sem mondják, hogy köztük vannak). (Szemben a magyar gyakorlattal Dániában a polgári szolgálat a PET vezetői sokat - felelős minden országhatáron belüli tevékenységért legyen az hírszerzés vagy elhárítás, civil vagy katonai, ezzel szemben a katonai szolgálat, a FE felelős minden külföldi hírszerző és elhárító tevékenységért). Magyar szemnek talán furcsa, de a PET vezetői sokat és gyakran nyilatkoznak és relative informatívak. Érdemes megnézni a weboldalukat, mennyi info van rajta, még az angol verzióban is.

Az érdekes, és amiért neki fogtam a posztnak, mert a cikk másik részében (11. o.), megszólal a   Frank Jensen a PET volt műveleti igazgatója (2012-ig töltötte be ezt a pozíciót), mondhatnám Földi László dán megfelelője volt. Megnyugtató számomra - talán önmagam megerősítésére írom ezt a posztot - hogy érvként ő is azt hozza fel, hogy a terroristáknak sokkal egyszerűbb módjuk is lenne beutazni az EU-ba, mint a veszélyes, drága, heteken, hónapokon át tartó menekült útvonal. Örülök, hogy máshol is él ez a két iskola, nem csak mi hazai "civilek" (kutatók) vagyunk eltévedve.

Jelenleg olyan 15-20000 külföldi harcol az Iszlám Állam soraiban, és emlékeim szerint olyan 3000-5000 teszik az európai önkéntesek számát. Az pont 3000-5000 eu-s útlevél. És még azokról szó sincs, akik csak segíteni mennek és esetleg odaadják, vagy elveszik tőlük az útlevelet a keményebb arcok.

A terroristák ugyanis nem kaphatnak kedvezményt, vagy ingyenes utat, mert konspirálódnának az út során, talán ez egyértelmű. Kifizetnél két háromszor annyit egy bizonytalan kimenetű útra,  mintha repjeggyel, akár egy hittárstól kölcsönvett, manipulált útlevéllel hazarepülni?

Persze az kölcsönadott útlevéllel utazók, vagy saját önkéntesek a hazatérése 100 százalékos biztonságú, nem kínál teljes anonimitást, mert az EU vagy Törokország fenntart egy kb. 18.000 nevet tartalmazó listát azokról, akikről feltételezik, hogy Szíriába akarnak menni, vagy ott vannak és figyelik a nevüket a törökországi reptereken. (ezt nem tudom lehivatkozni, de már kétszer olvastam, különböző helyeken. Sem a pontos számban, sem a intézményben nem vagyok biztos, amelyik gondozza a listát, de a lényeg, hogy a hatóságok sem tétlenek), de csak azok ellen tudnak fellépni, akik bizonyíthatóan tettek valamit.

Földi László gondolatmenete az volt az ATV-ben (egyszer láttam hosszan nyilatkozni Kálmán Olgánál), hogy a menekültek között beszivárgott terroristák végül majd a mecsetekben és környékükön felbukkanva kezdik meg a toborzást, akció előkészítést. Ez a gondolatmenet reális, csak az a baj vele, hogy a mecseteket és környékét már mindenhol figyelik, ott vannak a mikrofonok, , mennek a kamerák és az arcfelismerő szoftverek, kettősügynökök, informátorok (nyilván nem tudom, csak feltételezem, de elég sok érv szól mellette). Végül tehát mindkét potenciális "célszemély" nagy valószínűséggel ugyanott fog felbukkanni. Tehát ha választhat az Iszlám Állam, hogy beküld útlevéllel egy terroristát 500 euróért, és az oda is ér fél nap alatt repülővel vagy egy másikat 1 hónap alatt 2000 euróért, majd mindkettő ugyanannál a mecsetnél kezd el szaglászni Brüsszelben, akkor te melyiket választanád?

Nem tudom meddig nő még a menekültek száma, lesznek fél millióan, egy millióan egy két év múlva? A nagy számok törvénye szerint bejöhetnek, átcsúszhatnak köztük olyan terroristák, akik azért jönnek, hogy robbantsanak. Mivel egy állam erőforrásai mindig korlátozottak, ezeket oda kell csoportosítani, ahol a legnagyobb hatékonysággal kecsegtetnek, és ezek nem a idővel talán nyilvántartásba vett tömegek lesznek elsősorban. A téma hangulati értéke sokkal nagyobb, lehet félni, főleg a nagyrészt csak a magyar online külpolitikai újságírásra hagyatkozó egyszeri magyar olvasónak aki amúgy is mindenen parázik a körülötte levő világtól, mert nyelvtudás hinyában elszigetelve érzi magát (el is van szigetelve). Ezt a vitát nem lehet eldönteni, nem egy eldöntendő kérdés, csak ezt nehezen tudjuk elfogadni. De mindegy, a lényeg, hogy parázni nem kell, lesznek itt nagyobb gondok.