Szóval Trau arról írt a blogján, hogy az EU a katonai képességek megőrzése és fejlesztése kapcsán bevezetett pooling and sharing keretében közös légi teherszállító flottát fog felállítani. Ez kb ugyanaz mint a NATO-ban a smart defence, az okos védelem, azaz, hogy a tagországok a közösen alakítsanak ki új és tartsanak fent meglevő képességeket, de lehet szó közös beszerzésről is akár. A Baltic Air Policing tipikusan ilyen.
A mostani dötnés érdekessége az, hogy mi is csatlakoztunk a tanker programhoz.
Aztán Trau et írta:
S ha már képességekről beszélünk, jártamban-keltemben botlottam bele abba a hírbe, mely szerint a Kolumbiai Légierő 737-400-as teherszállító gépeket kap, szám szerint kettőt. A gépeket az amerikai AAR fogja átalakítani, az új feladatnak megfelelően. A két gép egyike tisztán kargó, a másik kombi, azaz utas/kargó változatú lesz.
A kecskeméti szállítórepülőgépek helyzete ismert a szakterülettel foglalkozók számára. Olcsó, még sokáig repülhető 737-400-asok vannak bőven, melyeket át lehet alakítani szállítófeladatok ellátására is, több cég is foglalkozik ilyen átépítésekkel. Figyelembe véve az Ancsák ellátta feladatokat, akár egy ilyen program is életképes lehetne. Az előnyök között tartaná számon a kiváló, az egész világra kiterjedő logisztikai hálózatot (a Boeing 737-eseket kis túlzással szinte minden reptéren képesek javítani, alkatrész is van dögivel), a képzés könnyű megoldását (régen alkalmazott típus, rengeteg helyen megoldható a megfelelő típusismeret megszerzése, a vizsgák letétele). A gépekkel lehetne bérfuvarozást is végezni, ez egyrészt a kiképzéssel is összekapcsolható, másrészt az üzemeltetési költségekhez járulna hozzá. A típus alkalmas akár Afganisztánig is elrepülni közbenső leszállással (én is voltam oda-vissza Mazarban a „tulipános járat” román 737-300-asával, törökországi tankolással), ami a 2013. után is esetleg az országban maradó tanácsadó/kiképző/mentoráló magyar egységek ellátása, váltásának lebonyolítása szempontjából nem utolsó dolog.
De persze ez csak magánvélemény és hangos gondolkodás, semmi más...
Az ötlet érdekes, szerintem tovább gondolható is lenne, ha a jelenlegi és az elmúlt évek missziós igénybevétele folyna a jövőben is (Gondolom Trau is arra gondol, hogy az Ancsák mellett, nem helyett reüpülhetnének). De a kérdés, hogy szükség lesz-e, lenne-e 2014 után ilyen nagy szállítókapacitásra. 400-500 katonát hat havonta váltani 4000-5000 kmre, úgy lenne értelme, de 50-100-t (kb ennyi lesz szerintem amgyar kontingens 2014 után, ráadásul a nyag része teljes amerikai támogatással)
Ha véget ér az afgán misszió és ahogy a NATO jelenleg tervezi, véget ér maga a nagy missziózási hajlandóság is a szövetség részéről, akkor nem lesz hova repkedni ezekkel a gépekkel a bérfuvarozáson kívül. Persze tudni kellene, hogy a kormány, a HM hogy tervezi a missziós szerepvállalást 2014 után? hogyan akarja kitölteni a jelenlegi 1000 fős szintet. EU missziókkal, ENSZ missziókkal? Sehogy?
Ha jól számolom 1999 óta mindig volt legalább egy misszió ahova egyszerre 300-500 embert ki lehetett küldeni, Bosznia aztán Koszovó, majd Irak végül Afganisztán. Utóbbi kettő kapcsán a Boeingek alternatívát, segítséget jelentettek volna. De ha nem lesz ilyen a jövőben (már pedig szerintem nem lesz kb 2016-2018-ig), akkor kérdés, hogy megérné e most, a jelenlegi (csökkenő) igények alapján beüzemelni B-737-es szállítógépeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése