Védelmi kiadások trendje

OK, tavaly ugrott a legnagyobbat a világ országainak katonai kiadása (elnézést a megfogalmazásért), de akkor hogyan alakult korábban a "világ" átlagkiadása az elmúlt évtizedekben. Van egy (ha nem ugyanaz) SIPRI jelentés, amiben az alábbi ábra látható.

Ebből látszik, hogy a 1990-es években, a hidegháború végével van egy csökkenés, amit a szakirodalom peace dividend-nek is nevez (magyarul asszem béke osztalék). A magyarázat az volt, hogy a védelmi kiadásokon megspórolt forrásokat a társadalmi jólétre lehetett fordítani, és ezért is jó a demokrácia és a béke (vs.diktatúrák, hidegháború, rivalizálás).

Aztán 2000-től kezdődik egy lassú de tartós növekedés. Ez már az USA iraki és afganisztáni háborúja, az orosz gazdaság magaára találása/mgas olajárak/haderő modernizáció és a kezdő kínai haderőmodernizáció (biztos regionális szinteken más trendek vannak de ők a fő költők). Gyanítom, hogy mivel az USA még mindig az utánakövetkező féltucat (kb) országéval azonosan költ, ő volt felelős elsősorban a növekedésért.

Aztán jött Obama, aki nem csak a háborúkat próbálta lezárni, de a védelmi költésgvetés növekedésének is véget vetett. Még a haderő létszámát is csökkentette. Az elvonások egyik hosszútávú hatása volt amikor talán 2018-ban több amerikai hadihajó is összeütközött teherhajókkal a világ vizein (ciki történetek voltak, ha valaki emlékszik).

Az Iszlám Állam és a Oroszország ukrajnai beavatkozása aztán még Obama elnöksége alatt változásokat eredményezett a kiadásokban is, hiszen onnantól kezdve az amerikai katonai gondolkodásban megerősödött az a nézet (lásd stratégiai dokumentumok), hogy az USA-nak ismét készen kell állni egy azonos erejű hadsereggel való konvencionális háborúra. Tetszik vagy sem, az USA a megelőző 20 évben elvesztette ezt a képességét. Maradtak pl páncélos alakulatai, de nem lett modernizálva, nem gyakorlatoztak. A csöves és rakétás türzérségben is lemaradás mutatkozott.

Végül jött Trump, aki alatt rekordmértékben nőttek a védelmi kiadások az elmúlt 3 évben, de ha jól olvastam nem azért mert hülye és hatalommániás, hanem azért, hogy bepótolják a lemaradást, és 2020-ra vagy 2021 már csökkenni fog. De ez az időszak már egybeesett a kínai gazdaság és védelmi kiadások növekedésével, amelyre válaszul a szomszédos államok is fegyverkezni kezdtek (köztük nagy gazdaságok, mint Japán és Dél-Korea, de Tajvan, Vietnám, Fülöp-szigetek is), az iráni-szaúdi (főleg az utóbbi) fegyverkezési versennyel, és az indiai védelmi kiadások "elszaladásával" (részben a kínai kiadásokra válaszul). Kína és India a világ 2. és 3. legnagyobb költője.

Végül ott van Europa, ahol 2014-ben a tagok vállalták, hogy megcélozzák a 2 százalékos védelmi kiadást, ami a k-europai országoknál teszi látványossá a növekedést. De a SIPRI anyaga szerint Németországban 10 százalékot nőttek a védelmi kiadások, és mivel az a legnagyobb gazdaság...

Oroszország a SIPRI szerint a gazdasági szankciók ellenére tovább növelte védelmi kiadásait, nyilván részükről a megnövekedett europai kiadásokra és amerikai jelenlétre válaszul.(bocs Attila, hogy nem tudtam rövidebben válaszolni)